Nyílt levél Kolosi Péterhez, az RTL Klub programigazgatójához
Tisztelt igazgató úr,
Magamat – a saját értékeim kihangsúlyozása, vagy esetleges túlértékelése nélkül – az átlaghoz képest értelmes, érdeklődő és a világra nyitott fiatalnak tartom, ezért nem tartom összeegyeztethetőnek világképemmel, hogy szó nélkül átsikoljak az RTL Klub Való Világ című műsorának tartalma felett. Előre le kívánom szögezni, nincsenek irreleváns elvárásaim, nem szeretném megváltani a világot levelemmel – bár egy normális világban az lenne a helyénvaló, hogy a szóban forgó műsort el sem indítják, vagy a nézői tiltakozás nyomására leveszik a műsorról.
Mert miről is van szó? Hatodik szériáját indították el a Való Világnak, állati szinten lévő értelmi képességgel rendelkező, vagy éppen teljesen idióták főszereplésével. Az emberben már a puszta tény is felkeltheti az izgalmat, hogy néhány fiatalember és ifjú hölgy egy tágas luxusvillában, a televíziós kamerák árgus tekintete közepette ki tudja kinek a pénzén élik a maguk kis sivár, létfenntartásra és csupán néhány nem kifejezetten szellemi értéket felvonultató örömszerző tevékenységre redukálódott életét. Erre van igény, mert milliós nézettséggel rajtolt a műsor első epizódja – de legyen szíves elárulni nekem, miért gondolják, hogy a lakosság viszonylag elenyésző százalékán kívül Magyarországot ez a szenny érdekli? A lényegen azonban ez mit sem változtat, van és kész. Ha kell, ha nem, bámuljuk a szép villát és a villalakókat, amint magas intelligenciájukkal elkápráztatnak minket, és ingyen végig hemperegnek a rendelkezésükre bocsátott luxusingatlan földjén. Jogos válasz lenne az Önök részéről, hogyha nem tetszik az RTL II. előfizetős csatorna műsora, akkor csak meg kell ragadnunk a távkapcsolót, és átváltanunk egy másik televíziós adóra. Bárcsak ennyi lenne a probléma!
Ülök az iskolában, és hála az Önök népbutító valósága miatt, kénytelen vagyok a tanórák szüneteiben hallgatni a villalakók szegényes kis világának történéseit, a vitatkozásokat arról, hogy mennyire megrendezett, vagy sem a show, hogy az egyik osztálytársam az Önök csatornájánál dolgozó apja miként éli meg a Való Világ felvételeit, szerinte mennyire komplett idióta VV Akárki, vagy éppen csak adja-e a hülyét VV Ikszipszilon. Az osztályközösségem tagjai mi mást kiabálnának át a terem egyik végéből a másikba, mint ellenkező véleményüket a villa falain történtekről, a padtársak pedig mi mást mutogatnának egymásnak az okostelefonjaikon, mint az előző részeket, a szereplők kirohanásairól készült „mémeket”, vagyis az embertől emberig terjedő humoros internetes tartalmakat, vagy a szereplők múltját leleplező cikkeket. Vásárra viszik a bőrüket ezek a szereplők, de van-e tényleges értéke ennek? Ha valaki elmegy a műsor szereplőválogatására, akkor annál lejjebb már nem süllyedhet morálisan. De visszatérve a műsor tartalmára, nem azzal van a bajom, hogy valami szórakoztatónak szánt, átlagos emberekről szóló műsor készül milliókból, hanem az, hogy ez a show nem több, mint egy mesterien kitervelt, tudatos IQ-rombolás, és nézettségépítés. Hiszen ha valamit el lehet sajátítani a „VV-ből” akkor az nem más, minthogy szexelj eszement módjára a beköltözésed utáni második napon, beszélj olyan ocsmányul, amilyen mocskosul csak tudsz, és viselkedj a legprimitívebben! Mindezek mellett a műsort erőteljesen átlengi a „mit csináljak unalmamban életérzés”, ami elég elkeserítő fiatal, jórészt húszas éveik elején járó szereplők esetében.
Azonban azt ne higgye bárki, hogy azzal kimaradt a valóságshow-lázból, hogy nem nézi a műsort. Az ember nem tud úgy felmenni a Facebook közösségi oldalra, hogy ne találkozna a műsorral kapcsolatos megosztásokkal, és nem kell ahhoz feltétlen a Blikk és a Bors bulvárlapok hangzatos, ám nulla hírértéket tartalmazó szalagcímeit bámulnia, hogy az újságárusok standján ne találkozna „Sötét titok derült ki Aurélióról”, vagy „VV Charlotte szexmunkás volt” címmel. Már megbocsássanak, mégis miért kell eufemizmust használni a ribanc megnevezés helyett, amikor köztudott az „500 palim volt” bemutatkozással indító hölgy esetében, hogy a testéből élt éveken keresztül. Ez a műsor az elmúlt és jelenlegi szériáival tucatnyi olyan látszathírességet kreált, akiket Puskin csak úgy írna le, mint hősét, Anyegint aki „henyeségre, haszontalanságra ítéltetett” egész élet során. A Való Világnak és a hasonlóan „színvonalas” Éjjel-Nappal Budapest című realitynek köszönhetően az újságok, a televízió, a rádió, a gálák és minden egyéb médiafelület (sőt még a közélet) elengedhetetlen szereplői lettek a műsor egykori prostijai, fenegyerekei, akik ma modellkedésből, DJ-zésből, de ténylegesen csak a nevükből élnek. De hiába is próbálnám megérteni, hogy miért kell ilyen műsornak működnie, amelynek nézői a még formálható, ki nem fejlett (és egyre vészesebben süllyedő) értékrenddel rendelkező fiatalok. Kár, csak ennyit tudok írni. Ma még megértik sokan, de mit fog ez a vélemény jelenteni a VV 25-on felnövő nemzedék számára?
Szívélyes üdvözlettel,
Mészáros Márton
Való Világ?
Mészáros Márton blogja 