Habsburg György az utolsó osztrák-magyar trónörökös, Habsburg Ottó főherceg (1912-2011) fiaként nőtt fel, császári és királyi hercegi cím is megilletné, de ezeket nem használja. A televíziózásban eltöltött évek után a Magyar Vöröskereszt elnökeként tevékenykedett hosszú ideig. Jelenlegi elfoglaltságairól, történelemről és európai királyi családokról nyilatkozott.
Habsburg György osztrák-magyar főherceg, a Magyar Vöröskereszt leköszönt elnöke Budapesten (Fotó: Mészáros Márton)
Az elmúlt időszakban elsősorban Ferenc József szobrának és Mária Terézia képmásának felavatásán találkozhattunk Önnel. Mivel foglalkozik ma?
Az avatások nem felelnek meg az életcélomnak. Sok más feladattal is foglalkozom. Nagyon régóta dolgozom a Vöröskereszttel, ebben a pillanatban a Vöröskereszt Föderáció világszervezet tanácsadójaként különböző projektekben dolgozom, továbbra is él az utazó nagyköveti pozícióm, időnként a Külügyminisztérium, vagy a Miniszterelnöki Hivatal kér fel különböző megbízatásokra. Van egy tanácsadói cégem is, amely sok munkával jár. Ezek mellett avatok szobrokat, képeket főleg kiállításokon és egyéb eseményeken.
Milyen gyakran tartózkodik itthon?
Itt van az életem központja, itt a családom, a feleségem, a három gyermekem. Ezért a hét több mint ötven százalékát próbálom itthon tölteni. Elég sokszor kell külföldre utaznom, mostanában egy nagy projekten dolgozom Németországban, ezért három napot külföldön töltök egy héten.
Hogyan volt képes az édesapja páratlan könnyedséggel elintézni magában, hogy nem akar uralkodó lenni?
Mert az édesapám hihetetlenül nagy realista volt. Sokan csak azt látják, királynak lenni milyen fantasztikus dolog, de közel sem az. Ez egy óriási változás az ember életében, hatalmas feladat, amit teljesíteni kell életed végéig. A trónra lépésedtől kezdve nem vagy többé a saját életed ura. Egy stáb mondja meg a nap huszonnégy órájában, hogy mit kell csinálnod, hova kell menned, kivel kell találkoznod. Természetesen kívülről ez máshogy néz ki, mert az ember csak azt látja, hogy az uralkodó integet az erkélyen, külföldi utazásai vannak, és szép kocsik viszik mindenhova. Valójában ez kőkemény munka óriási felelősséggel. Nagyon boldog az ember, ha ezt nem kell csinálnia. Rokonaim közül sokan uralkodócsaládok tagjai, így rálátásom van a helyzetre. Amikor összehasonlítom az életemet az ő életükkel, nagyon örülök magamban, hogy az én életem ilyen formán alakul. Apám nagyszerű politikus volt, és mindig azt mondta, az Európai Parlament volt a legfantasztikusabb munkahely számára. Ha uralkodó lett volna, ez nem lett volna lehetséges.
Nagyanyja, Zita császárné hogyan tudott beletörődni abba, hogy férjével, IV. Károllyal együtt megfosztották a tróntól?
Ő a Bourbon-ház pármai ágának tagjaként született Toszkánában, 1911-ben megházasodott, de nagyapám, IV. Károly akkor még nem volt trónörökös. 1916-ban trónra kerültek, és Zita császárné apám személyében trónörököst szült nagyapámnak. A tragikus fordulatokat ismerjük, de úgy gondolom, minden, amit átélt, nem egyik napról a másikra történt vele. Zita császárnénak hihetetlenül hosszú élete volt, 96 évesen halt meg Svájcban. Jöttek történelmileg nagyon nehéz időszakok, de mindig volt lehetősége arra, hogy megtalálja önmagát az új körülmények között is. A trónfosztás utáni száműzetés biztosan az egyik legnehezebb pillanat volt az életében, mert amikor meghalt IV. Károly, hét gyermekkel maradt egyedül, úgy, hogy a nyolcadikkal akkor volt várandós. Nagyon szép dolog volt a spanyol királytól, hogy felajánlotta, költözzenek Spanyolországba, ahol évekig lakhattak a királyi család egyik palotájában. Zita mérhetetlenül vallásos volt, ez adott erőt neki mindig. Elfogadta a helyzetét, azt mondta minden pozitív Istentől jön, és minden kihívás is tőle származik.
Hogyan telt édesapja utolsó két éve?
Az édesapám két évvel a halála előtt, 2009-ben nagyon súlyos balesetet szenvedett, amely megnehezítette a hátralévő életét. Leesett egy lépcsőn, tripla koponyatörése volt. Sok időt töltött kórházban, és utána már nem épült fel teljesen. Kilencvenhat éves volt, amikor megtörtént a baleset, és kilencvennyolc évesen halt meg. Még az utolsó pillanatig világosan, tisztán tudtunk vele beszélni. A baleset után az ifjúsága jobban jelen volt az életében, mint valaha. Sokat beszélgettünk a madeirai száműzetésről, az emigráció éveiről. Nem volt emlékezetes utolsó mondata, egyszerűen elaludt. Nagyon örültünk neki, hogy mi, a hét gyermeke ebben a válságos két évben felváltva hetente vigyáztunk rá a nap huszonnégy órájában. Nehéz volt megszervezni, mert mindnyájunknak van családja, de ez nekünk is öröm volt, együtt tartott minket.
Családjában sokan kilencven év feletti kort értek meg. Mi a Habsburg-ház titka?
Vannak, akik azt mondják, a gének felelősek ezért. Nagyapám apja, Ottó főherceg negyvenegy éves volt, amikor meghalt. Édesanyám apja szintén fiatalon halt meg, miután elhurcolták egy szovjet fogolytáborba a háború után. Mindenki tudja, egy ilyen fogság milyen kegyetlen tud lenni. Édesapám és a testvérei közül néhányan viszont tényleg szép kort értek meg. Az, hogy mi lesz velünk, nem tudom.
Fiatalon tudta, hogy mi akar lenni?
Minden gyereknek vannak elképzelései, hogy mivel szeretne foglalkozni, ha felnő. Nekem is voltak vágyaim, amelyek közül a legtöbb sohasem realizálódott. Soha nem terveztem, hogy Magyarországra megyek, vagy azt, hogy itt kezdek el tevékenykedni. Amikor a változások bekövetkeztek, édesapámnak sok magyarországi látogatása volt, én meg gyakran elkísértem. Meg szerettem volna tanulni a nyelvet, és sok lehetőséget láttam Budapesten. Édesapámnak elég különleges kapcsolata volt Magyarországgal, és láttam rajta, hogy mennyire boldog, amiért itt dolgozom, itt élek. Van nagyon sok család, ahol a szülők hihetetlen módon próbálják befolyásolni a gyerekeiket azt illetően, hogy mit csináljanak, de nálunk ez abszolút nem volt így. Édesapám és édesanyám azt mondta, találd meg az utadat, és ha megválasztottad, csináld azt, amit szeretnél, de lehető legjobb módon. A szüleimnek ez sokkal fontosabb volt, minthogy kijelöljenek számomra egy családi feladatot, egy életpályát. Először elkezdtem magyarul tanulni és édesapám irodáját vezetni, előkészítettem az útjait, majd felfigyeltem rá, hogy a média mennyire érdekel.
Nem voltak rosszakarói?
Mindenhol vannak emberek, akik nem csak pozitívumot adnak, ma pedig az interneten külön blogok vannak, ahol a negatív véleményt ecsetelik. Ezzel nem kell foglalkozni, én amúgy is nagyon sok pozitívumot tapasztaltam az elmúlt húsz évben Magyarországon. Természetesen nem lehet elvárni egy egész társadalomtól, hogy egyik napról a másikra elfelejtse azt a sok negatívot, amit a hivatalos történelem oktatott a családról.
Miért viseltetik a társadalom fenntartással a nemesség iránt?
Talán azért, mert voltak negatív viselkedések, kicsapongások. Nagyapám is elég sok reformot kívánt bevezetni a trónra lépése után, ami nem tette őt népszerűvé. De minden érmének két oldala van, nincs olyan, hogy csak negatív, vagy csak pozitív.
Egyetért a nemesi címek betiltásával?
A német rendszer a legkorrektebb. Ahol nincs monarchia, miért kellenek nemesi címek? Viszont érdekes kérdés, hogy milyen formában lehetne rendezni a helyzetet azzal, akinek van címe. Úgy oldották meg Németországban, hogy a nemesi cím a név hivatalos része lett, így megmaradtak a titulusok. A feleségem, Eilika oldenburgi hercegnő, a német útlevélben a hercegnői cím szerepel utólag, a von Oldenburg pedig az utónév része lett. Egyébként a nemesi címek eltörlése azoknak a kisnemesi családoknak gond, akiknek rangot adott, akik sokat tettek az országért, és akik azért cserébe lettek grófok, bárók.
A gyermekeivel milyen nyelven beszél?
Csak és kizárólag németül. Most már sokkal jobban beszélnek magyarul, mint én. Valószínűleg azért, mert szinte csak magyarul beszélnek, a szabadidőben és az iskolában is. Magyarországon kevesen tudnak németül, ezért fontos, hogy velem az anyanyelvemen beszéljenek, mert különben félek, hogy elfelejtik.
Mit szeret olvasni, ha van ideje?
Sajnos, most olyat fogok mondani, amiről tudom, hogy nem valami népszerű. Nagyon kevés időm van arra, hogy olvassak. Sok időt töltök a kocsimban, ezért CD-n veszek meg könyveket, és útközben hallgatom őket.
Miért nem volt egyetlen pártnak a tagja sem?
Lehet, hogy én nem találtam meg azt a pártot, ahol el tudtam volna képzelni, hogy párttag leszek. Hiányolom, hogy itthon kevés a független politikus, mindenki valamelyik párt tagja.
Hogy néz elébe a mostani választásoknak?
Nem is hinném, hogy nagy választás lesz, a kormány stabil többséggel nyerni fog. Engem mindig is érdekelt az Európai Parlament, és nagyon félek, hogy az EP választásokon Európáról nem lesz szó, amit nagyon sajnálok. Amikor bel- és pártpolitika kerül előtérbe, és nem Európa, az ország egy nagyon fontos lehetőségtől esik el. A magyarok szerintem keveset tudnak az Európai Unióról. Ha csinálnánk egy közvélemény kutatást a témában, szerintem ezt sokan nem tudnák, hogy kik az európai parlamenti képviselőik.
Felháborodik az Európai Unióból való kilépés ötlete miatt?
Nem, de ez marhaság. Sokan nem értik az Unió által garantált békésséget, biztonságot egy olyan kontinensen, ahol évszázadokon át mindig konfliktus volt. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy minden fantasztikusan működik, de az alapötlet nagyon jó.
Valóban rossz Magyarország külföldi megítélése?
Sajnos az ország megítélése ebben a pillanatban elég rossz. Az utóbbi négy évben hihetetlenül sok minden történt Magyarországon, ami rosszul lett kommunikálva kifelé. Az emberek kérdés nélkül elfogadnak szinte mindent, egy bizonyos idő után nem érdekli őket, hogy stimmel-e minden információ. Remélem, hogy a választások után a kormány Magyarország helyzetének jobb kommunikálásával és a megbízhatóság elősegítésével még jobban foglalkozik majd.
Bátyja, Károly a Habsburg-család feje édesapjuk halála óta. Egy ilyen kiterjedt uralkodócsaládot hogyan lehet egyben tartani?
A szűk család is háromszáz főnél kezdődik. Amikor nagy események vannak (esküvők, temetések) ő képviseli a családot. Az aktivitások belülről fontosak, mert ő tartja össze a családot, élnek még a családi törvények, van egy családi archívum, családi levéltár, amivel foglalkozni kell. A bátyám az Aranygyapjas rend ausztriai nagymestere is, ami az egyik legnagyobb presztízst biztosítja. Ebben az évben egyébként sok rendezvény lesz, a bécsi kongresszus 200., az első világháború kitörésének 100., a Vasfüggöny lebontásának 25., nagyapám boldoggá avatásának pedig 10. évfordulója. Ezeken az eseményeken mindig Károly az első számú képviselő.
Hogyan vélekedik János Károly spanyol király ellen fokozódó elégedetlenségről, és a király lányának korrupciós botrányáról?
Úgy gondolom, nagyon fontos megnézni mi áll a háttérben. Spanyolország olyan territórium, ahol sok autonómia van, sok tartomány vágyik a függetlenségre, példának ott vannak a katalánok, baszkok, aki függetlenedni szeretnének, de nem tudnak elszakadni. A királyság az egységet szimbolizálja. Sokan éppen ilyen okokból indítottak kampányt a király ellen, de voltak olyan negatív események is, amelyekért ő a felelős. Végtelenül sajnálom a király lányát, Krisztinát, aki hihetetlenül nehéz időszakon megy keresztül azért, mert a férje sok butaságot követett el. Egyébként érdemes figyelni, hogy milyen beállítottságú újságok írnak rossz híreket róluk, és hogy milyen politikai körökhöz tartoznak ezeknek a lapoknak a tulajdonosai.
Budapest, 2014. március
Mészáros Márton
Habsburg György osztrák-magyar főherceg, a Magyar Vöröskereszt leköszönt elnöke Budapesten (Fotó: Mészáros Márton)
Mészáros Márton blogja 