Interjú Cosmina Stratan román színésznővel

2013. szeptember 23.

Cosmina Stratan román színésznő a 10. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra érkezett Magyarországra. A 29 éves Stratan a tíznapos filmes mustra nemzetközi zsűrijének tagja volt, ahol Cristian Mungiu rendezőt helyettesítette, aki munkái miatt nem tudott eljönni a rendezvényre, ezért javasolta színésznőjét. Ugyanis Cosmina Stratan a rendező legutóbbi drámájában, a 2012-ben bemutatott Dombokon túl (Dupa dealuri) című filmben alakította a főszerepet, méghozzá olyan meggyőzően, hogy a cannes-i filmfesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el érte. Cosmina frissen diplomázott a bukaresti Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és számos színházi szerepe közül Cordelia a leghíresebb a világhírű Andrei Serban Lear király feldolgozásában.

A cannes-i filmfesztivál legjobb színésznőnek járó Arany Pálma-díjával kitüntetett Cosmina Stratan román színésznő Miskolcon 2013. szeptember 21-én (Fotó: Mészáros Márton)

A cannes-i filmfesztivál legjobb színésznőnek járó Arany Pálma-díjával kitüntetett Cosmina Stratan román színésznő Miskolcon 2013. szeptember 21-én (Fotó: Mészáros Márton)

Mészáros: Mennyire élvezi a fesztivált, mik a benyomásai?

Stratan: Most már majdnem, hogy vége a fesztiválnak. Számomra a végső döntés volt a legérdekesebb. Négy film után ült össze a zsűri, ezeken a beszélgetéseken általában mindig egyetértettünk. Viszont, az utolsó alkalommal úgy látszott, többünk megváltoztatta a véleményét. Nagyon sok diskurzus volt, hogy melyik új filmesnek adjuk meg ezt a díjat, ezért bátran mondhatom, ez egy nagyon érdekes folyamat volt.

Mészáros: Meg van elégedve a döntésekkel?

Stratan: Igen. Ez úgy zajlott, hogy mindenkinek volt egy rövidített listája a négy-öt filmmel, amit favorizált. Ezek mindenki esetében mások voltak, bár voltak olyan filmek, amelyek mindenkinek a listáján szerepeltek. Végül pontozással választottuk ki a győztes filmet. Nehéz dolog volt. Ezen a filmfesztiválon nem mindenki volt fiatal filmes, számos alkotó első vagy második filmmel szerepelt, ezért inkább azt próbáltuk nézni, hogy mennyire ígéretes az illető. Volt olyan film, amire azt mondtuk, hogy nem – más alkotásokban viszont láttuk, hogy érdemes arra, hogy támogassuk az alkotót ezzel a díjjal.

Mészáros: Volt olyan film, ami megdöbbentette, megrázta?

Stratan: Mindenképpen szerettem volna megnézni az Adéle élete-t, mert ismerem a rendező munkáit. Most már megkönnyebbülve elmondom: örülök, hogy ez nem volt a versenyben, mert különben legalább három órát kellett volna beszélnünk róla. Francois Ozon filmjét, a Fiatal és gyönyörű is megnéztem, az is egy érdekes film. Sokkolni egyetlen film sem sokkolt, maximum a Dicsőséges dezertőr című film lepett meg nagyon. Tetszett benne, hogy hogy az elején dokumentarista eszközökkel indította, és végül fikcióvá vált.

Mészáros: Először van Miskolcon. Mit csinál szabadidejében?

Stratan: Egy-egy óra szabadidőm volt. De nem mindig volt szerencsénk az időjárással, például három nappal ezelőtt lett volna néhány szabad óránk, de az eső miatt ki sem tudtunk lépni az épületből. Tegnap viszont felmentünk Budapestre, mert csütörtökön már megszületett a döntés, így a következő napunk szabad volt. Ma, a zárógála előtt pedig felfogom fedezni Miskolcot, nagyon szép a belvárosa.

Mészáros: Nem szeretnék sablonos kérdést feltenni, mint, hogy mit érzett a legjobb színésznőnek járó díj átvételekor Cannes-ban. Inkább az érdekelne, érzi-e még a hatását?

Stratan: Természetesen. És ez egy jó értelemben vett hatás. Ezáltal, hogy megkaptam ezt a rangos díjat az első főszerepemért, lehetőségem nyílt elmenni számos meghallgatásra. Sok castingon már megelőzött a hírem. Megismerkedhettem sok ígéretes új román rendezővel is. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ezáltal rivaldafénybe kerültem, már csak azért sem, mert Romániában egyáltalán nincs rivaldafény. Mindenesetre pozitív hatással volt az életemre a díj. De gondolom ez nem kérdés.

Mészáros: Hol tartja a díjat?

Stratan: Otthon tartom, ez nem titok. Remélem, hogy ott biztonságban is van.

Mészáros: Sokat foglalkoztatják színházban, forgatott-e a Dombokon túl óta játékfilmet?

Stratan: Romániában sincs sok lehetősége egy színésznek arra, hogy válogasson a filmes szerepajánlatok közül. Játszottam színházban, és most fejeztük be egy HBO-tévésorozatnak a forgatását, ami ősszel kerül bemutatásra Romániában. Az eredeti izraeli sorozat címe: When Shall We Kiss.

Mészáros: Nevezzen meg három rendezőt, akivel szívesen dolgozna!

Stratan: Ez nehéz. Félek, ha kimondom, talán nem történik meg. Nem szeretném.

Mészáros: Milyen fajta szerepben tudná elképzelni magát?

Stratan: Amit szeretnék, az az, hogy különböző szerepeket játsszak el. Szeretnék igazi női szerepeket megformálni, mert eddig fiatal, általában szégyellős, tapasztalatlan lányokat játszottam. A Dombokon túlban is ilyesmi karakterem volt. Itt az ideje, hogy végre valami romantikus, igazi női szerepben játszhassak.

Mészáros: Végül, látott bármilyen magyar filmet mostanában?

Stratan: Mostanában nem láttam. Viszont néhány éve láttam a Bibliothéque Pascal című filmet. Azt nagyon szerettem. Más nem jut eszembe, de az mély benyomást tett rám.

Miskolc, 2013. szeptember 21.

Mészáros Márton

A cannes-i filmfesztivál legjobb színésznőnek járó Arany Pálma-díjával kitüntetett Cosmina Stratan román színésznő Miskolcon 2013. szeptember 21-én (Fotó: Mészáros Márton)

A cannes-i filmfesztivál legjobb színésznőnek járó Arany Pálma-díjával kitüntetett Cosmina Stratan román színésznő Miskolcon 2013. szeptember 21-én (Fotó: Mészáros Márton)

 

2016-ban Magyarországra jön Ferenc pápa

2013. szeptember 23.

2013. szeptember 20-án Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta Áder János köztársasági elnököt és kíséretét a Vatikánban. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az audiencia után bejelentette, hogy az idén beiktatott egyházfő elfogadta Áder János meghívását.

Ferenc pápa három év múlva, 2016-ban látogat Magyarországra. Ebben az évben lesz a Szombathely római elődjében, Savariában született Szent Márton tours-i püspök születésének 1700. évfordulója. Római katolikus egyházfő utoljára 1996-ban látogatott hazánkban.

A köztársasági elnök a Mátraverebély-Szentkút kegyhely Szűz Mária-forrásából merített vizet adott át ajándékba Ferenc pápának. Az egyházfő ezzel a vízzel áldotta meg Ádert búcsúzáskor.

Mészáros Márton

Ferenc pápa megáldja Áder János köztársasági elnököt a Vatikánban 2013. szeptember 20-án

Ferenc pápa megáldja Áder János köztársasági elnököt a Vatikánban 2013. szeptember 20-án

Hatvankét halott egy kenyai vérengzésben

2013. szeptember 23.

2013. szeptember 21-én megtámadták a nairobi Westgate bevásárlóközpont az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges szomáliai as-Sabab iszlamista szervezet milicistái. A fegyveresek túszokat ejtettek, gránátokat dobáltak az emberekre, és vaktában tüzeltek. A merénylet során legkevesebb hatvankét embert megöltek. A kenyai terrortámadás indítékai mindeddig ismeretlenek.

Szomáliai iszlamista lázadók korábban terrorakciókkal fenyegették Kenyát, amiért 2011-ben a kormányerők oldalán avatkozott be a szomáliai polgárháborúba. Két nappal a szerencsétlenség után a naoribi pláza helyszínén újabb támadás volt, amelyben életét vesztette egy híres rádiós, és Kofi Awoonor ghánai költő és egyetemi tanár is.

Mészáros Márton

f

Áldozatot látnak el a naoribi bevásárlóközpontot ért támadás után 2013. szeptember 21-én

Merkel nagy fölénnyel újra nyert

2013. szeptember 23.

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke nyerte meg a német parlamenti választásokat 2013. szeptember 23-án, a voksolások másnapján. A 2005 óta hivatalban lévő politikusasszony személye kiemelkedően népszerű. Az általa vezett CDU/CSU konzervatív pártszövetség 42 százalékkal aratott győzelmet.

A választás azonban nem szolgál abszolút örömmel Merkelnek, ugyanis pártjának koalíciós partnere, az FDP, vagyis a liberális párt hatvannégy év után nem került be a parlamentbe, így a CDU-nak új szövetséges után kell találnia. A koalíciótól egyelőre egyik ellenzéki párt sem zárkózott el, de az elemzők szerint az ellenzék aggódik a CDU/CSU támogatottságának megerősödése miatt.

Mészáros Márton

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke a pártjának elnökségi ülése után tartott sajtóértekezletén Berlinben 2013. szeptember 23-án, a német parlamenti választások másnapján.

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a pártjának elnökségi ülése után tartott sajtóértekezletén Berlinben 2013. szeptember 23-án

Német elsőfilm és szingapúri rendező nyert Miskolcon

2013. szeptember 23.

Katrin Gebbe német rendezőnő első filmje, a Tore tánca (Tore tanzt) című dráma kapta a 10. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Miskolcon született Oscar-díjas forgatókönyvíró, filmrendezőről elnevezett Pressburger Imre-díjat a 2013. szeptember 21-én tartott díjátadón. Az első játékfilmjét jegyző rendezőnő Los Angelesből bejelentkezve köszönte meg az elismerést, távollétében Anna Wübber díszlettervező vette át az elismerést. A film elnyerte a FICC, vagyis Nemzetközi Filmklubszövetség díját is.

A filmes mustra zsűrijének nagydíját, a Miskolc közelében született producerről, a Paramount Picturest alapító Adolph Zukorról elnevezett elismerést a cannes-i Arany Kamera-díjas Ilo Ilo című alkotás kapta, az elismerést a rendező, Anthony Chen szingapúri filmrendező személyesen vette át. A 29 éves rendező az est folyamán három elismerést vehetett át: a nemzetközi ökumenikus zsűri és a nemzetközi FIPRESCI-zsűri is díjjal ismerte el.

Anthony Chen szingapúri rendező az Ilo Ilo film elismeréseivel a 10. Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon 2013. szeptember 21-én (Fotó: Mészáros Márton)

Anthony Chen szingapúri rendező az Ilo Ilo film elismeréseivel a 10. Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon 2013. szeptember 21-én (Fotó: Mészáros Márton)

A filmfesztivál életműdíját a 75 éves Szabó István vehette át, akinek 1981-ben bemutatott filmje, a Mephisto kiérdemelte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A rendező életművel előtt a Mephisto, a Redl ezredes és a Hanussen című filmjeinek vetítésével tisztelegtek. A tizedik alkalommal megrendezett miskolci filmfesztiválon minden szakmai programot és kapcsolódó rendezvényt nagy érdeklődés övezett, a filmeket pedig teltházzal vetítették.

A Jameson zárófilmje, a Nebraska című fekete-fehér filmdráma volt, amelyet csak két hónap múlva mutatnak be “hazájában”, az Egyesült Államokban is. A rendező, a kétszeres Oscar-jelölt Alexander Payne szintén videóüzenetben köszöntötte a fesztivál résztvevőit, akárcsak a Don Jon nyitófilmet jegyző Joseph Gordon-Levitt.

Mészáros Márton

Anna Wübber német díszlettervező a Torre tánca című film elismeréseivel a 10. Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon 2013. szeptember 21-én (Fotó: Mészáros Márton)

Anna Wübber német díszlettervező a Torre tánca című film elismeréseivel a 10. Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon 2013. szeptember 21-én (Fotó: Mészáros Márton)

Dan Brown az irodalmi sikerlista élén

2013. szeptember 20.

Da Vinci-kód szerzőjének, az amerikai Dan Brownnak a legújabb könyve, az Inferno  című történelmi regény jelenleg a legtöbb példányszámban eladott könyv Magyarországon és a Bookline sikerlista élén áll egy hete, vagyis azóta, hogy 2013. szeptember 12-én megjelent. A könyvet tucatjával veszik a magyarok, azonban a kritikusok keményen ekézik.

Az Inferno idén május 14-én jelent meg Angliában és az Egyesült Államokban, és már az előrendelések alatt rekordot döntött. A konspirációs-történelmi thriller Olaszországban és Isztambulban játszódik, főhőse pedig továbbra is az a Robert Langdon professzor, művészettörténész, aki felgöngyölítette a korábbi rejtélyeket is. 

Mészáros Márton

Dan Brown amerikai szerző Inferno című könyve sorakoznak az Alexandra könyvesbolt polcán Budapesten 2013. szeptember 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

Dan Brown amerikai szerző Inferno című könyve sorakoznak az Alexandra könyvesbolt polcán Budapesten 2013. szeptember 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

Wolf Kati külföldre költözik

2013. szeptember 20.

Wolf Kati énekesnő elköltözik Magyarországról, felelősségteljes diplomáciai feladatot ellátó férjét követi Hongkongba, tudatta rajongóival a szomorú hírt a sztár hivatalos Facebook videójában 2013. szeptember 19-én. Az énekesnőre 2010-ben figyelt fel az ország.

A most 39 éves Wolf Kati hátat fordítva gyümölcsöző karrierjének, a 7 millió lakosú Hongkongba költözik diplomata férjével, ahol újra főállású édesanya lesz. 

Mészáros Márton

Wolf Kati énekesnő

Wolf Kati énekesnő

Kokain miatt jelentekezett elvonóra Zac Efron

2013. szeptember 19.

Zac Efron amerikai színész, egykori Disney-sztár néhány hónapja elvonóra vonult kokainfüggősége miatt, írta meg a TMZ sztárokra szakosodott amerikai portál 2013. szeptember 18-án. A 25 éves híresség függőségének mibenlétéről és állapotáról ellentmondásos hírek jelentek meg a médiában.

Először arról írtak, hogy Efron alkoholproblémái miatt került elvonóra, ahova önszántából vonult be, hogy segítséget kérjen addikciójának orvosolására. Azonban az egykori tinisztárnak nem az ital okozza a legnagyobb gondot, hanem a kokain. Miután kiderült, hogy Zac Efron valójában kokainfüggő, számos egyéb részlet is napvilágot látott.

A TMZ információ szerint a művésznél akkor fajult el kábítószer fogyasztásának mértéke, amikor Seth Rogennel közösen forgatta a Neighbors című vígjátékot idén tavasszal. Az értesülések szerint Efron nem jelent meg a forgatási napokon, a felvételek szünetében pedig túlzott mértékben fogyasztotta kokaint. A stáb és a barátok igyekeztek titokban tartani a dolgot, de amikor a sztár önként vonult be egy rehabilitációs központba, nem volt kérdés tovább, hogy kitudódik a dolog. Zac Efron a kokain mellett előszeretettel fogyasztja a Molly nevű drogot is, ami az ecstasy egyik speciális fajtája.

Mészáros Márton

Zac Efron amerikai színész

Zac Efron amerikai színész

Kalandozások Spanyolországban

2013. szeptember 19.

Hiába sírnak a spanyolok a gazdasági válság miatt, nálunk sokkalta jobban élnek, boldogok és barátságosak, és igazi kincseket rejt országuk. Kevés ország kínál olyan széles skálán lehetőségeket a hasznos időtöltésre, mint Spanyolország: az idelátogató eldugott, nyugodt tengerpartok, nagy és zsúfolt strandok, nemzeti parkok, műkincsek, képzőművészeti alkotások, középkori óvárosok és világvárosok között választhat. Két hét alatt kilenc nagyvárosban szálltam meg, és tucatnyi helyen jártam.

Ha már valahova megyek, akkor a tengerparton fekvésnél egy leheletnyivel több érdekel az országból, ezért egy általam készített gondosan megtervezett, napra lebontott útitervvel indultunk.

A figueresi Dalí Múzeum (Fotó: Mészáros Márton)

A figueresi Dalí Múzeum (Fotó: Mészáros Márton)

Dalí földjén

Volt a világnak egyszer egy zsenije, akit úgy hívtak, hogy Salvador Dalí. A katalán festőművész Figueres városában született, ahol idővel felvásárolta a régi színház épületét, és múzeummá alakította. A tojásokkal díszített épület kívül-belül tökéletesen kifejezi a dalizmust, de csak a türelmeseké a bejutás kegye, ugyanis minden napszakban kígyózó sor áll előtte. Amikor mi voltunk a Dalí Múzeumban, még tetőzte a helyzetet a harminc fokos augusztusi hőség, amiben nem valami kellemes élmény másfél órát sorban állni. Viszont a szürrealista művész múzeuma kárpótlás minden fáradalomért: Dalí mesterművei közül egy sincs kiállítva, de az esős-taxi, a mögötte lévő ajtón át megközelíthető terem méretű festmény, a női arcot formázó szoba, Dalí sírja és a felső szintek csodái kárpótolnak.

Ha az ember ott jár, nem érdemes kihagynia Cadaquest, és a tőle alig néhány kilométerre lévő Port Ligatot, ahol Salvador Dalí élt. Mint Spanyolország nagyvárosaiban, úgy az üdülőtelepüléseken is lehetetlen leparkolni az autóval, a legtöbb helyen tiltva van, ahol meg nincs, ott úgysem találni helyet kilométerekig. A kacskaringós tengerparti szakaszon ki sincs táblázva a Casa-Museo Salvador Dali, ahol a művész 1930-tól felesége és múzsája, Gala 1982-ben bekövetkezett haláláig élt és alkotott. Amikor az asszony meghalt, Dalí szó nélkül elhagyta a házat, amit évtizedeken keresztül épített, csinosítgatott, és soha többé nem jött vissza. A ház páratlan, olyan, mint ahogyan egy különc, utánozhatatlan „csodabogár” házát képzeli el az ember, az ablakból pedig mesés kilátás nyílik a halászcsónakokra, fentebb újfent dalis tojások, egy teremben ő beszél hozzánk, a házának környékén készült videofelvételen mókázik. A csoportokban megtehető látogatás után a medencéken keresztül megy a kivezető út. Ha valaki egyszer elmegy ide, egy életre nem felejti el Dalí házát.

Salvador Dalí szobra előtt Cadaquesben (Fotó: Mészáros Márton)

Salvador Dalí szobra előtt Cadaquesben (Fotó: Mészáros Márton)

Costa Brava

Európa egyik legszebb tengerparti szakaszaként emlegetik a Costa Bravát, a vad partot. 200 kilométer kiterjedésű, ezért mindenki kedvére válogathat a strandszakaszok közül: mi Loret de Mart választottuk. Tucatnyi szálloda szegélyezi a tengerpartot, az aranyhomokos strandon pedig egy percig sem tudsz egyedül lenni. A rendőrök motorral járják a parti utakat, látszik rajtuk, hogy tele vannak önbizalommal, élvezik, hogy tetszeleghetnek a szerepükben. Azonban hasznukat nem igazán tudjuk venni, mert azon rendőröknek, akikkel mi beszéltünk, nem volt fejlett nyelvérzéke az angolt illetően.

Costa Brava, a híres vadpart a spanyol tengerparton (Fotó: Mészáros Márton)

Costa Brava, a híres vadpart a spanyol tengerparton (Fotó: Mészáros Márton)

Madrid

A három millió lakosú spanyol fővárosra érdemes minimum három-négy napot szánni, különben úgy járnak, mint mi, akik az első nap délelőttől este tíz óráig, majd másnap késő délutánig jártuk a várost. A bevezető autópályáról előre látni, hogy hatalmas metropoliszba érkezünk. Régi, erős vonzalmam nem hogy lankadt volna a kisgyermekkorom óta eltelt idő óta, egyre erősödik a történelem, a királyi családok, a várak, paloták és egyéb történelmi emlékhelyek iránt, ezért nagy hangsúlyt fektettem a madridi program felépítésekor erre. A Palacio Realhoz, a madridi királyi palotához mentünk először. Az óváros egyik szegletében található ez az impozáns épület, a Manzaneres folyó fölé magasodó szirten évszázadok óta vár állott, amikor a Bourbon-házból származó V. Fülöp rendelkezésére 1738-ban elkezdték építeni. A csodálatos palota, amely már távolról is megidézi a látogatót, egyértelműen a világ elkápráztatására született: háromezernél is több szobát, és számos értékes műkincset, dekorációt tartalmaz. Nagy hatással volt rám az egész épület: a benti festmények, az uralkodóportrék, a hatalmas étkező, a porcelánterem, a Gasparini-terem, akárcsak az épület többi szárnya a kápolnával együtt. Csak búslakodtam, hogy a mai világ mennyire értéktelenebb, mint az a kor, mikor a palota épült.

A királyi lak után az óvárosban bandukoltunk, a palotával szemben lévő székesegyház és a mellette lévő szobrokkal teli park is szép. A Plaza de Cibeles valóban a város egyik legszebb tere, ahol Kübelé istennő trónol szekerén, amelyet két oroszlán húz. A Ritz Hotel alig néhány méterre van, azt XIII. Alfonz király építette, attól tartva, hogy a hozzáérkező vendégeknek legyen megfelelő luxushotelje. Vele szemben áll a Museo del Pradóban. Nem csaptunk fel Woody Allen-filmjeiből ismert önjelölt műelemzőnek, mégsem bizonyult elegendőnek a bent töltött négy óra ahhoz, hogy minden képet komótosan megnézhessünk. A világ legnagyobb képtárában két óra után már csak szédelegtünk a sok Rubens, Rembrandt, Bosh, Caravaggio, Goya, és Velázquez műremek között. Kétségkívül a világ legértékesebb festményeivel itt találkozhat az ember: a flamand, a spanyol, a francia, az itáliai festészet csodái itt találhatóak.

A madridi királyi palota (Fotó: Mészáros Márton)

A madridi királyi palota (Fotó: Mészáros Márton)

Ha valakinek még mindig nem volt elég a képekből, tegyen úgy, mint mi: sétáljon át a szomszédos Thyssen-Bornemissza múzeumba. A magángyűjteményben Moholy-Nagy László, Dalí, Picasso, Miró, Goya, Van Gogh és Gaugin is van, és olyan ismert történelmi képek is, mint VIII. Henrik portréja. Meg sem közelíti a Prado színvonalát, de érdemes bemenni. A középkorban kivégzőhelyként funkcionáló Plaza Mayor minden spanyol nagyvárosban megtalálható, de egyik sem múlja felül az eredeti főteret, a madridit. Innen nincs messze a Puerta del Sol, a nap kapuja. Ennek közelében tapasztaltuk, amint egy ittas, hajléktalan asszony borosüveget vágott a földhöz. Később, egy végtelenül mocskos asszonyt láttunk a földön feküdni, a spanyolok pedig megvetően mondták rá, hogy gypsy. Spanyolországban nagyobb lélekszámban vannak cigányok, mint hazánkban, azonban balhés romákkal egyáltalán nem találkoztunk, és kéregetőkkel is csak a templomok bejáratánál.

Vétek kihagyni a Madridtól ötven kilométerre fekvő El Escorialt. II. Fülöp híres kolostorszerű szürke palotájára órákat kell szánni, hiszen Európa egyik legnagyobb uralkodócsaládjának lakhelye látogatható. A mindenkori trónörökös, Asztúria hercegének szobája olyan átlagos, hogy azt nem gondolná róla az ember, hogy a királyi család valamelyik tagja lakta, a királyi hálószoba pedig szintén puritán. Átjártuk az összes szerényen berendezett királyi lakosztályt, az alsó szinteket, a kápolnát, a 40 ezer könyvet tartalmazó könyvtárat és végül a királyi panteonba mentünk le, ahol az uralkodók, királynék, infánsok és infánsnők alusszák örök álmukat. Magát a komor, határozottan nagy és szép épületet kívülről is le szerettem volna fényképezni, de hiába mentünk fel az őt körülölelő kisváros legmagasabb pontjára, onnan sem sikerült panorámaképen megörökíteni.

A múlt emlékei és a tenger

Tucatnyi spanyol megyében jártunk, hosszan autóztunk kanyargós, kietlen hegyi utakon Alquézarba, az utolsó mór faluba. A nevadai utakhoz, vagy az afrikai szavannákhoz hasonlító úton tíz percenként jött szembe autó, ember egy szál sem, és száz kilométeren keresztül három benzinkút volt, mindhárom évek óta zárva.

Magával ragadó Segovia, Közép-Spanyolország egyik legszebb kisvárosa. A festői szépségű városkában minden utca rejt valami kincset. Felkerestük az Alcázar-kastélyt, de a San Miquel templomot, ahol Katolikus Izabellát, az egyik legnagyobb spanyol uralkodót királynővé koronázták, magunktól nem találtuk meg. A templomtól negyedórányi sétára tettük le az autót, parkoláskor egy helyi házaspárt kérdeztünk meg, hogy merre kell menni. Az asszony elkísért minket, mivel a közelben lakott, közben elmesélte, hogy egy kilométerre a lakástól tudják csak letenni az autót, mert a városból ki vannak tiltva az autók. Egyébként a spanyolok vendégszeretetéről csak annyit, hogy ez az ismeretlen, elegáns asszony búcsúzul puszit adott, és ha megkérdezel egy spanyolt, hogy merre van ez vagy az, inkább mond egy útvonalat, még ha nem is biztos benne, csakhogy segíthessen.

Segovia (Fotó: Mészáros Márton)

Segovia (Fotó: Mészáros Márton)

A Világörökség részét képező Ávila városkáját nyolcvannyolc azonos, kerek bástya zárja közre. Európa legszebb középkori várfalának címét nem véletlenül érdemelte ki Ávilai Szent Teréz szülővárosa, ahonnan másfél óra alatt eljuthatunk Alba de Tormesbe, az álmos kisvárosba, amely egykoron az ország kormányzásában nagy szerepet játszó Alba hercegeinek városa volt, ahol Szent Teréz földi maradványait lehet megtekinteni. A katolikus egyház szentjének csontjain kívül a szíve is ki van állítva, amely némileg bizarr. Fontos tudni, hogy a spanyolok nem a munka hősei, hétfőn zárva tartanak a múzeumok, és minden nap a szieszta időpontjában bezárnak az éttermek, üzletek és még a hivatalok is. Aki ilyenkor éhezik meg…

Zaragoza, Valladolid és Salamanca is rejt érdekességeket, de az utóbbitól nyolcvanöt kilométerre lévő Tordesillas a maga hangulatával szintén lenyűgöző. Itt írták alá az egyezményt, mely felosztotta a Kolumbusz által frissen felfedezett Újvilágot Spanyolhon és Portugália között, de nem erről híres, hanem a Santa Clara-kolostorról, ahol Őrült Johanna megpihent, miután férje, Szép Fülöp holttestét nyolc hónapon keresztül vonszolta magával körbe Spanyolországban. A monostort mór beütéssel bővítették ki, ezért mór boltívek, díszes csempék és fürdők tarkítják. A kolostorban a csoportvezető számos érdekes helyre kalauzolt el minket, többek között a rend különböző szobáiba, ahol eredeti 14. századi székek állnak, szentképek, hétszáz éves falfestmények, valamint Őrült Johanna hordozható orgonája is ki van állítva. Johanna királynő negyvennégy évet élt itt elborult elmével, és először a kolostorban temették el, csak később szállíttatták át Granadába. A palota, ahol lakott, már nem áll, nyomai sincsenek.

Ávila várfala (Fotó: Mészáros Márton)

Ávila várfala (Fotó: Mészáros Márton)

Leónban, a középkori királyság fővárosában a katedrális és a királyi panteon mérvadó, a gótika fellegvárában, Burgosban pedig a székesegyház. Az óvárosban található katedrális több száz éven keresztül épült, hatalmas belülről, és itt nyugszik a spanyol nemzeti hős, El Cid is. Egészen más jellegű Bilbao, amely a félsziget északi részén található. Ez már Baszkföldhöz tartozik, és az előszeretettel lázongó baszkok székhelyüknek tekintik. A várost csak a ködös hegyekből lehet megközelíteni, de amikor leérünk, egyből elénk tárul a felüljáróra festett „Üdvözöljük Baszkföldön” köszöntéssel együtt. Amit meg kell nézni, az a Guggenheim-múzeum. Előtte Jeff Kaons 13 méteres virágkutyája őrzi a múzeumot éjjel-nappal, a modern és kortárs művészetek múzeumában pedig Warhol, Dalí, Miró, Matisse, Picasso, Gilbert és George, és bestiaként acsarkodó Hitler is van.

A leóni katedrális (Fotó: Mészáros Márton)

A leóni katedrális (Fotó: Mészáros Márton)

Nehéz két hétre besűríteni ennyi városnézést, ezért Bilbaóban már felkerestük a közeli tengerparti szakaszokat, a következő nap pedig az ország turizmusának központjában, San Sebastianban dolgoztuk fel a látottakat. Az agy szinte be sem tud fogadni annyi látnivalót, ismeretet, mint amennyit egy nap megnéztünk. San Sebastian kétségkívül az egyik legszebb tengerpart, ahol valaha jártam, ez pedig ahhoz viszonyítva, hogy mennyi mesés tengernél voltam, bizony nagy szó. Itt tetten érhető a spanyol jólét és elegancia, a luxus üdülővárosban a helyiek tip-topok, divatos ruhákat viselnek, a nők elegáns kosztümöket és kiegészítőket, mindenkinek jó autója van, és késő estig kint ülnek az éttermek, bárok teraszán és borozgatnak, csipegetnek valamit, s közben beszélgetnek. Spanyolországot a hagyományápolás, az élet szeretete teszi igazán emberivé, az emberek arcán tükröződik a belső harmónia, az elégedettség és a szenvedély. Csak a vezetési kultúrájuk hagy némi kivetnivalót maga után: nincs olyan spanyol rendszámú autó, amelyen ne lenne legalább egy-két kis horzsolás. De ezen nincs mit csodálkozni egy olyan országban, ahol rémesen szűk utak, és zsúfolásig telített mélygarázsok, parkolók vannak.

Mészáros Márton

San Sebastian tengerpartja (Fotó: Mészáros Márton)

San Sebastian tengerpartja (Fotó: Mészáros Márton)

Könyvismertető – Nézd, ki van itt

2013. szeptember 18.

2011 nyara átlagosnak tűnik mindaddig, míg egy berlini parkban magához nem tér Adolf Hitler. A Führer éppen annyi idős, mint amennyi volt, amikor meghalt a bunkerben 1945-ben. Náci egyenruhát visel, egészséges, tudatánál van – szóval egyáltalán semmi jel nem utal arra, hogy százhuszonkét éves. Mert hát születési anyakönyvi kivonata szerint ennyinek kell lennie, azonban valami véletlen folytán Timur Vermes Nézd, ki van itt című könyvében a Führer nem öregedett meg, csupán egy – az olvasó által mindvégig ismeretlenül maradt – jelenség folytán átkerült napjainkba a világháború végéről.

Természetesen, ha valakinek kiesett közel hetven év az életéből, annak nagy jelentőséggel bír a szembesülés a mai világgal. Éppen ezért, amikor Hitler magához tér, képtelen felfogni, hogy a parkban focizó gyerekek nem a Hitlerjugend tagjai, és szintén komoly fejtörést okoz számára a színes sajtó, a modern televíziózás, a LED-képernyő, az újkori számítógépek és az okostelefonok használata. Kezdetben nehezen szembesül azzal is, hogy a kis szatócsboltokat nagybevásárlók váltották fel, s univerzálissá vált kávéház-, illatszer-, és gyorsétteremláncok jelentek meg mindenütt. De ez nem egyoldalú dolog: az embereknek Hitlert nehéz elfogadniuk. És az abszurd ötletet továbbfűzve a német szerző Hitlert a médiába helyezi el, ahol a néhai náci vezér saját műsort kap, és hamarosan bulvársztárrá válik. Kísérteties helyzet alakul ki, az emberek ugyanúgy szeretik a Führet, mint 1933-as megválasztásakor, csüngnek a szavain, és jófej embernek tartják. Azonban egyikük sem gondolná, hogy valóban az a férfi áll előttük, aki halálba küldött 6 millió zsidót. Hogy is lenne ez valóságos? Hiszen az a személy már ’45-ben meghalt. Ezért marad az egyetlen lehetőség: főhősünket mindenki Hitler-imitátornak nézi. A szerző szerette volna, ha a könyvében megjelenő Hitlert elkülöníthetné a történelmi személy Hitlertől, ennek jelét is adta azzal, hogy habár fiktív karakterében jelen vannak a zsarnoki vonások, valamelyest mégis nagyon emberi magához képest. Mármint egy véresszájú diktátorhoz viszonyítva. Visszafogott még akkor is, ha nincs kezében hatalom.

A Nézd, ki van itt szatíra. Timur Vermes, a német újságíró számos regény létrejöttét segítette a háttérből, úgynevezett szellemíróként (ghostwriter), így magától adódott, hogy Hitler szemszögéből, E/1-es számban meséli el a történetet. A szerző a könyv egyéves megírása során elolvasta a nemzetszocializmus alapelveit magába foglaló Mein Kampf-ot, vagyis a náci vezér Harcom című testamentumát, amelynek néhány jellegzetes stílusjegyét, és az alapvető hitleri hangot megpróbálta átültetni saját könyvébe. A Nézd, ki van itt-ben Hitler maga szögezi le többször, hogy a „zsidótéma nem vicces”, azonban a holokauszt mégis megkerülhetetlen jelenség.

Hitler, ahogy a profi színészek is teszik, éjjel-nappal a szerepében marad. Vagyis nem tesz egyebet, minthogy magát adja. Csakhogy senki sem hisz, hogy ő valóban Adolf Hitler Braunauból, aki csődöt mondott a sörpuccs idején, majd 1933-ban kancellár lett, s elfoglalta fél Európát, miközben egy népet szakadékba vezetett. És a mi Hitlerünk, nem lévén más lehetősége a megerősödésre, amellyel megmentheti s újra dicsővé teheti a “Nagynémet Népet”, közéleti szereplőként egy televíziós műsorban kamatoztatja szónoki képességeit. Így már saját műsorában ekézheti a mai modern társadalmat. Bántóan fogalmazza meg sarkalatos véleményeit a demokrácia hátulütőiről is, ebben akad igazság. És ha már Hitlertől kell megtudnunk a tutit, akkor komoly baj van.

A könyv azonban elsősorban szórakoztatásra született, a humor főforrása pedig maga Hitler. Ez más világból érkezett, összeegyeztethetetlen nézeteket való, nagy ambíciókkal rendelkező alak a mai világban rendkívül mókás: megjelenése, avítt szóhasználata, nyelvi fordulatai és minden cselekedete megbotránkoztatja/mosolyra deríti az olvasót. Vermes nagy adag humorral parodizálta ki az illogikus helyzetet, és nem hagyja Hitlernek, hogy elmulasszon egy alkalmat is, amikor megcsillogtathatja műveltségét, vagy elmondhassa véleményét. Hitler nem érti a humort, abszolút nincs hallása rá. Mi viszont jókat tudunk nevetni rajta.

Mészáros Márton

A Nézd, ki van itt című könyv borítója

A Nézd, ki van itt című könyv borítója