Reklámok

Archive for 2013. szeptember

Ledöntötték Orbán Viktor szobrát

2013. szeptember 29.

Kónya Péter, a Magyar Szolidaritási Mozgalom elnöke és Székely Sándor társelnök leleplezte, majd ledöntötte Orbán Viktor miniszterelnök dekorációs anyagból, az alkalomra készített szobrát a szervezet budapesti demonstrációján a Clark Ádám téren 2013. szeptember 29-én délután.

A tüntetők hurkot vetettek az Orbán-szoborra, majd ledöntötték, a leszakadt fejet pedig felvitték a színpadra. Eztán a Lánchídon mentek át Pestre vállukon hordozva az általuk diktátornak titulált miniszterelnök szobrát. Az Operaház előtt álltak meg, hogy megemlékezzenek a Magyar Köztársaság eltörléséről, majd tovább mentek az Andrássy út 60. alatt található Terror Házához, ahol otthagyták a szobrot. A demonstrálók fényképeket készíthettek Orbán fejével, és a szobor maradványaival.

A rendezvény moderátora Dopeman rapper volt, de Bajnai Gordon is felszólalt, aki új állampártnak nevezte a Fideszt. Az esemény hivatalos Facebook-oldalán 985 ember jelezte vissza biztos részvételi szándékát, a helyszíni újságírók szerint ezren vettek részt a Döntés Napja nevet viselő demonstráción. Kónya Péter a tüntetés végén hangsúlyozta, hogy szerinte a a 2014-es választások után a Terror Házában külön szobát rendeznek be “Orbán Viktor terrorjának” emlékére.

Mészáros Márton

Orbán Viktor miniszterelnök dekorációs anyagból, az alkalomra készített, majd széttört szobra a Magyar Szolidaritási Mozgalom demonstrálói 2013. szeptember 29-én

Orbán Viktor miniszterelnök dekorációs anyagból, az alkalomra készített, majd széttört szobra a Magyar Szolidaritási Mozgalom demonstrálói 2013. szeptember 29-én 

Reklámok

Színház – Vitéz lélek

2013. szeptember 29.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy milyen szívesen jártam Alföldi Nemzeti Színházába, amelynek természetesen, mint mindennek, megvoltak a maga hibái, de páratlan élményt nyújtott minden alkalommal ez a magas fokú művészet, profizmus, amit ez a méltán európai színház és az ország legjobb társulata nyújtott. Az új igazgató, Vidnyánszky Attila már előre leszögezte, hogy merőben más elképzelése van, mint elődjének, egytől-egyig le is vette az összes meglévő előadást a repertoárról. 

Éppen emiatt, már akkor eltökéltem, hogy mindenképpen megnézem az “új” Nemzeti első darabját, Tamási Áron példázatát, a Vitéz lélek című művet, amelyet Vidnyánszky Attila rendezésében mutattak be 2013. szeptember 27-én. Nem tudom, hogyan viszonyuljak Tamási Áron (1897-1966) munkásságához, annak az írónak az életművéhez, aki „törzsében székely volt, fia Hunniának, hűséges szolgája bomlott századának.” Már előre leszögezem, hogy a népi írók világa nem az én és korosztályom témája, hozzám speciel egyáltalán nem áll közel. De nem vagyunk előítélések, láttunk és olvastunk már szép történeteket, amelyek népiesek voltak. Azonban az Ábel-trilógia szerzőjének kétségkívül nem a Vitéz lélek a legjobb darabja, már ha van neki olyan. 

A cselekmény Balla Péterről szól (testében él a vitéz lélek), aki az első világháború után visszatér erdélyi kis falujába, azonban meglévő életéből nem sok maradt, így vesz magának egy szamarat (ami csak jelképesen van jelen, a hit és a nemes lélek metaforája), amely nagyobb galibát okoz a község életében, mint gondolná bárki is. Péternek állnia kell a falu megvetését a szamárért, és el kell tűrnie a gyermekek csúfolódásait is, amiért a modern technika, a “gépek” helyett egy szamárral próbálja újraépíteni életét. Az eredeti darabot 1941 januárjában, az észak-erdélyi bevonulás idején került bemutatásra, talán emiatt érezzük olyan távolinak tőlünk ezt a világot. 

A főszereplőnek mindenképpen túl kell tennie magát a szamárhoz kapcsolódó rögeszméjén, és utat kell nyitnia a szívében a valódi szerelemnek is, ezzel elkülönítve az égi és földi szerelmet. A Vitéz lélek valamiért nem egy izgalmas darab, így a három felvonásra nyújtott mű sem azoknak fog tetszeni, akik szeretik a gyors folyású és lélegzetelállító darabokat. A címszerepet alakító Trill Zsolt jó a szerepében, és választottját, a Borókát játszó Martinovics Dorina tökéletesen adagolja az apai szigor ellen fellázadó fiatal lány és az odaadó szerelmes jellemvonásait. Horváth Lajos Ottó szinte mindvégig fejszét szorongat kezében, azonban csak haragos természetét kifejezve, kárt senkiben sem tesz. Dorina karaktere mellett az ő figurája megy át látványos változásokon, a meginghatatlan apai szerepkört hamarosan a kétségbeesett, félelemtől remegő férfi veszi át. A további szereplők valóban csak jelzésértékűek: a hosszú évek óta sem képernyőn, sem színházban nem látott Nagy Anna idős parasztasszonyként van jelen, a férjét alakító Reviczky Gábor pedig jól hozta az imbolygó léptű, poénzsák öreg élcelődőt. A korábbi társulatból itt maradt Tenki Réka, és az ismeretlen Tóth László kínosan keveset van színpadon, a Boróka valódi édesapját alakító Mécs Károly pedig olyan szépen beszél, mintha egy Jókai-regényből lépett volna ki elénk. 

Tóth Auguszta kacérkodó asszonya az egyedüli szereplő, aki sok nézőből mérges fogszívást vált ki. Valóban nehezen elviselhető, erőltetett, amit tesz. És van valami, amiről muszáj szólni: az első felvonás (a premieren láttam a darabot) során az embernek olyan érzése volt, mintha a társulat új tagjai hátra, “egymásnak” játszottak volna, gyakran eléggé halkan. Egészében nézve a darabot, sajnáltam, hogy a Nemzeti Színház híresen jó adottságait nem használták ki, Olekszandr Bilozub díszletei sivár, egyszerű teret alkotnak. A Vitéz lélek jól példázza Vidnyánszky szándékait: újrakezdés, hit, erkölcs, szeretet és a felszentelés a színpadon is tiszta üzenet. A mű elsősorban nem cselekményes dráma, hanem párbeszédes darab, mégsem sikerült ezt úgy érzékeltetni, hogy ne tűnjön üresnek.

A befejezés teátrális, az “Atya, a Fiú és a Szentlélek” talán túlzásnak is minősülhetne. A zárókép mennybemenetelt idéző emelkedett pillanat, maximálisan hangos zene mellett az összes szereplő megérkezik, és akárcsak Jézus tanítványai, mindegyikük kap a frissen felvágott kenyérből, ami szintén egy szimbólum. Senkire sincs ráerőltetve, hogy melyik vallást válassza, éppúgy mint az se, hogy kell-e választania egyáltalán, de ez a lezárás számomra egy picit sok, túlságosan meseszerű volt. A közönség jutalma: az álló vastaps, a hosszú ováció nem maradt el.

Mészáros Márton

Trill Zsolt és Martinovics Dorina színművészek a Vitéz lélek című darabban

Trill Zsolt és Martinovics Dorina színművészek a Vitéz lélek című darabban

Idősebb Bush leszbikus esküvőn tanúskodott

2013. szeptember 28.

George H. W. Bush volt amerikai elnök egy homoszexuális pár esküvőjére látogatott a múlt hétvégén, írja a a NY Daily News 2013. szeptember 25-én. A 89 éves politikus jó barátja, Bonnie Clement és szerelme, Helen Thorgalsen mennyezőjére volt hivatalos, ahol ő volt az egyik asszony tanúja.

A visszavonult Bush kerekesszékben ült, és az esküvőn készült felvételeken látszik, hogy felemás színű – kék és piros – zoknit választott. Az ex-elnök sajtóosztálya megerősítette a hírt, miszerint George H. W. Bush és neje, Barbara leszbikus barátaik esküvőjén vett részt Maine államban.

Mészáros Márton

George H. W. Bush volt amerikai elnök barátai esküvőjén Maine államban 2013. szeptember 22-én

George H. W. Bush volt amerikai elnök barátai esküvőjén Maine államban 2013. szeptember 22-én

Meryl Streep Disney-musicalben banyáskodik

2013. szeptember 27.

A legnagyobb élő színésznőnek tartott Meryl Streep háromszoros Oscar-díjas amerikai színésznőnek egyáltalán nem derogál Disney-filmben szerepelnie: a 64 éves színésznő egy gonosz boszorkányt fog játszani az Into the Woods című filmben.

A 2014 karácsonyára mozikba kerülő film forgatásáról az alkotók 2013. szeptember 26-án tettek közzé egy felvételt, amelyen az ultraráncosra és felismerhetetlenre sminkelt Meryl Streep látható egy fa tetején boszorkányjelmezben, hosszú körmökkel. A musicalben számos hollywoodi sztár kapott szerepet Streep mellett: Anna Kendrick Csipkerózsikát, Chris Pine a hercegét, Johnny Depp pedig a Piroskát tőrbecsaló farkast alakítja. A családi filmben, amelyet a Chicago Oscar-díjas direktora, Rob Marshall rendez, többek között még Emily Blunt is szerepel.

Mészáros Márton

Meryl Streep az Into The Woods című film egyik jelenetében

Meryl Streep az Into The Woods című film egyik jelenetében

Szobrot kapott Bagaméri, a fagylaltárus

2013. szeptember 27.

2013. szeptember 26-án avatták fel a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kisújszálláson Bagaméri, a fagylaltárus szobrát, amelyet Pintér Attila szobrászművész készített.  

A szóban forgó fagylaltárus Csukás István Kossuth-díjas ifjúsági író Keménykalap és krumpliorr című regényében jelenik meg. A népszerű regény szereplőjét Csukás egy létező személyről mintázta: Bagaméri Mihály akkoriban árulta a fagylaltot 1945-50 körül Kisújszálláson, amikor a város szülötte, Csukás István gyermekéveit töltötte a kisvárosban.

A Keménykalap és krumpliorrból 1974-ben készült négyrészes minisorozatban Alfonzó játszotta Bagamérit, aki szállóigévé tette a „Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!” mondatot. 

Mészáros Márton

Bagaméri szobra

Felállítják Bagaméri szobrát Kisújszálláson 2013. szeptember 26-án

Százegy évesen újította meg jogosítványát

2013. szeptember 27.

Egy olasz öregúr százegy évesen újította meg vezetői engedélyét.  Emilio Zumerle történetéről a nemzetközi sajtó is beszámolt 2013. szeptember 26-án.

Emilio Zumerle 1912-ben született, az első világháború végén volt hat éves, aztán a másodikban már maga is harcolt. Viszont csak ötvenöt éves korában szerzett jogosítványt, ugyanis korábban nem engedhette meg magának, hogy autót vásároljon. Első autója egy Fiat Giardinetta volt, a mai napig ezt az 1967-ben vásárolt autóját használja. Emilio orvosai semmi kivetnivalót nem láttak abban, hogy az öregúr továbbra is vezessen. Az öregúr a közelmúltban újította meg jogosítványát.

A Verona melletti Montorióban élő Zumerle úrral a vizsgáztatók még közös fényképet is készítettek, mert még nem volt szerencséjük ilyen idős emberhez, aki ebben a korban újította meg jogosítványát. Olaszországban eddig háromévente kellett megújítani a nyolcvan éven felülieknek a jogosítványát, azonban a most változott rendelet értelmében két évente kell felülvizsgálni az alkalmasságot.

A bácsi egyébként életkorához képest olyan jó állapotban van, hogy rendszeresen pecázik a közeli folyóban, és maga dolgozik a kertjében is. Emilio Zumerle egyedül él, de képes gondoskodni magáról, azt mondja, a titka az étrend és az aktív élet.

A magyarok ebben az életkorban már nem vezetnek

Tudomásunk szerint Magyarországon nincs egyetlen százéves ember sem, aki autót vezetne. Viszont a magyar Tarics Sándor, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka, aki néhány napja töltötte be a 100. születésnapját, a mai napig vezet San Francisco környékén Mercedesével, igaz csak rövidebb távokra.

Az idén elhunyt Bula Mihály, Magyarország egyik legidősebb embere 105 éves koráig kerékpározott, és mindaddig nem vonult be idősek otthonába, míg tudott kerékpározni.

Mészáros Márton

Illusztráció

Illusztráció

Mozi ajánló – Nebraska

2013. szeptember 26.

Az amerikai Alexander Payne az elmúlt tizenegynéhány évben készült filmjeiben valami mesteri módon ötvözi a társadalomkritikát és a komoly drámát a védjegyévé vált szerethető fekete humorral. Most egy meglehetősen nagy italbarát öregember története miatt sír az egyik szemünk, és nevet a másik. A Nebraska című film kritikája.

Az 1961-es születésű Alexander Payne nem tartozik a sztárrendezők közé, mégis nem véletlenül kapott két Oscar-díjat (mindkettőt forgatókönyvért). Nagyszerű történetmesélő, aki rendkívül profi a forgatókönyvírásban és a rendezésben is. Ahogyan ezt már megszokhattuk tőle, előszeretettel nyúl olyan témákhoz, amelyekben szülővárosi helyszíneket csempészhet filmjeibe. Legutóbbi filmje, a Nebraska azonban minden korábbinál személyesebb ilyen jellegét illetően, ugyanis a direktor ebben az államban született és nőtt fel.

A Nebraska című film talán mégiscsak dráma még akkor is, ha sokszor nevetünk fel a játékidő alatt a könnyedén szórakoztató humor, és a szatirikus képi megjelenések miatt. A történet egy hetvenes éveiben járó öregember, Woody Grant históriáját járja körül, aki egy képtelen álom megvalósításába hajszolja magát, mintsem szembenézzen az őt körülvevő valósággal. Meggyűltek a gondjai az itallal, az egészsége sem a régi, bevonták a jogosítványát, a fiaival soha nem volt valami fényes kapcsolata, és már feleségével sem tudnak mást csinálni, csak örökösen civódni. Ezért, amikor talál egy nyereményszelvényt, elhatározza, hogy saját maga megy el az ezerháromszáz kilométerre lévő Nebraska államba, hogy átvegye az ígért nyereményt. Nem kérdés, mindenki tudja, hogy a szűkszavú, de jóérzésű öregúr nem nyert semmiféle milliós összeget, csupán reklámfogásról van szó, de amikor a fia látja, hogy apja komolyan gondolja (gyalog indul el az autópályán), inkább elviszi autóval. Az út során pedig régi barátokkal és évtizedek óta nem látott családtagokkal találkoznak.

Payne egy pillanat erejéig sem hagyja kiengedni kezéből a gyeplőt, finoman fűzi át a történet fonalát az egyik jelenetből a másikba. A Nebraska egy ritka igényes film, de az igényesség egyáltalán nem zárja ki azt, hogy a cselekmény szép lassan csordogáljon. Ezt a sivár, melankolikus képet csak erősíti a főszereplő szótlansága és az operatőr, Phedon Papamichael elsőrangú munkája, amelyet fekete-fehérben álmodtak meg az alkotók. Maga a film pedig biztosíték a szebb múlttal, mint jelennel büszkélkedhető Bruce Dern számára. A hetvenhét éves színészre valamiért nem úgy tekintettünk eddig, mint korosztálya legnagyobbjaira, pedig a Nebraskában egyértelműen bizonyítja, hogy tud valamit. Méghozzá magas fokú művészetet adni. Az Amerikai Filmakadémiához közeli hangok már azt is rebesgetik, hogy az öreg Dernnek már be is készítik a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. És olyan szempontból mázlista Bruce Dern, hogy ő kapta ezt a jutalomjátékot, mivel a rendező eredetileg nem csak rá gondolt. A nagyszerű Gene Hackmant szerette volna meggyőzni a filmre, de a visszavonult művész semmi pénzért nem volt hajlandó feladni nyugdíjas életét és a színészetet felváltó regényírói munkáit, ezért Jack Nicholsonnál, Robert DeNironál, és Robert Duvallnál is járt a forgatókönyv, míg végül az alkotók meg nem állapodtak Dernnél. Az viszont már csak az ő érdeme, hogy maximumot hozta ki magából, amellyel egyébként a cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakításának járó díjat is elhozta.

A gondosan felépített – szomorúságot és vidámságot kellően adagoló – Nebraskában a forgatókönyv mellett a színészi játékok emelkednek ki. Bruce Dernnen kívül a többi szereplő nem széleskörben ismert színész. A feleségét alakító June Squibb viszont már dolgozott együtt Alexander Payne-nel, méghozzá a hasonló témát körüljáró Schmidt története (About Schmidt) című alkotásban, amelyben szintén a főszereplő (akit Jack Nicholson alakított) hitvesét játszotta. A nyolcvanas évei elején járó színésznő tudásának legjavát adva korholja férjét, és ha kell az erős idős hölgy másokat is alaposan helyre tesz, de az ő jóvoltából is mosolyra fakadunk.

A Nebraska minden egyben: komoly dráma öregedésről és méltóságról, azonban nagyszerű jellemkomédia, társadalomkritika, és tanulmány emberről és emberről. De amit mindenképpen szóvá tennék, azok az eredeti humorforrások. Ha valaki egyszer megnézi ezt a filmet, jó ideig nevetni fog még utána néhány jeleneten, a lopáson mindenesetre.

Mészáros Márton

A Nebraska című film plakátja

A Nebraska című film plakátja

Eredménytelen a Vígszínház igazgatói pályázata

2013. szeptember 26.

2013. szeptember 26-án a Fővárosi Közgyűlés érvénytelenné nyilvánította a Vígszínház igazgatói posztjára kiírt pályázatot, amelyre Eszenyi Enikő jelenlegi igazgató és Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház direktora pályázott. A döntés így elnapolták.

Eszenyi Enikő ügyvezető igazgató megbízatása 2014 januárjában jár le. A fenntartó főváros által meghirdetett igazgatói posztra a színész-rendezőnőnek csak egy kihívója, a 70 éves Balázs Péter színművész akadt. Míg Eszenyi már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozta pályázatát, addig Balázs Péter hivatalosan nem osztotta meg gondolatait, azokat a Népszabadság szivárogtatta ki. A szolnoki színház direktorának műsorterve konzervatívként jellemezhető, és a külföldiek helyett a magyar szerzőket preferálná, amennyiben őt tartanák alkalmasabbnak a fővárosi kőszínház vezetésére.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a jelenlévő újságíróknak azt mondta, várhatóan januárban születhet döntés a Vígszínház igazgatójának személyéről. Meg nem erősített források szerint a mostani eredményhirdetés azért maradt el, mert mindkét művész azonos számú szavazatot kapott a bizottságtól.

Mészáros Márton

Balázs Péter és Eszenyi Enikő

Balázs Péter és Eszenyi Enikő

A botrányhős Cyrus a Rolling Stone címlapján

2013. szeptember 26.

Az utóbbi időkben kizárólag csak botrányairól híres Miley Cyrus amerikai énekesnő szerepel a Rolling Stone amerikai zenei magazin 2013. októberi címlapján, amely most jelent meg. Az egykori tinisztár fiúsra vágatott hajjal, elmosódott sminkben pózolt meztelenül a kamerának egy medencéből.

A 20 éves sztár interjút is adott a Rolling Stone-nak, amelyben számos kérdésre választ adott. Többek között tetoválásairól is mesélt az újságírónak, aki meglepődve hallgatta, hogy Miley csupán azért tetováltatta a lábfejére a Rolling Stones rockbanda nevét, hogy valami poénosat mutathasson a Rolling Stone riporterének. Az énekesnő egyébként a magazinban megjelent fotókon csupán kezével takarja melleit. A népszerű Disney-sorozat, a Hannah Montana egykori címszereplője, legutóbbi Wrecking Ball című dalához készült videoklipjében például egy óriási vasgolyón ül pucéran, a nyár végén pedig botrányos szereplést vállalt a MTV Video Music Awards díjkiosztón.

Mészáros Márton

Miley Cyrus amerikai énekesnő a Rolling Stone amerikai zenei magazin 2013 októberi címlapján

Miley Cyrus amerikai énekesnő a Rolling Stone amerikai zenei magazin 2013 októberi címlapján

 

Mozi ajánló – Diana

2013. szeptember 25.

A királynő (The Queen) II. Erzsébetről, a Piaf (La Vie en Rose) Édith Piafról, a Capote a híres amerikai író, Truman Capote életéről, A nyughatatlan (Walk the Line) Johnny Cash-ről, Egy hét Marilynnel (My Week with Marilyn) Marilyn Monroe-ról, és A bukás (Downfall) Adolf Hitlerről elvitathatatlan érdemű életrajzi film. Azonban utóbbi alkotójának, Oliver Hirschbiegel német rendezőnek a legújabb munkája, a néhai walesi hercegnő és pakisztáni szívsebész szerelmének csöpögős drámáját elmesélő Diana távolról sem olyan film, amit érdemes lenne megnéznie bárkinek is.

Saját előítéleteimből fakadóan nem tudok teljes mértékig pozitív szereplőként tekinteni Diana hercegnőre, és ennek számtalan oka van. Számomra a “szívek királynője” egy sérült, depressziós, bulimiával küzdő nő volt (egyes életrajzírók szerint borderline személyiségzavarban szenvedett), aki teljes mértékben alkalmatlan volt arra a feladatra, amire húsz éves korában vállalkozott, amikor 1981-ben feleségül ment Károly trónörököshöz. Viszont a hercegnő egy olyan korban mutatta meg a világnak a humanitárius cselekedetek fontosságát, amikor a világsztárok zöme még azt sem tudta, hogy mi fán terem a jótékonyság. Minden tette ellenére, nem gondolom, hogy Lady Di egy nagy stratéga, vagy kiváló képességű asszony lett volna, még akkor sem, ha több nyelven beszélt, és a jelbeszédet is megtanulta, hogy hallássérültekkel kommunikálhasson. Azonban az a mód, ahogyan a Diana című filmben ábrázolják, rémesen nevetségesnek hat, és azt sugallja, hogy az imádott hercegné nem sokkal tért el egy mai jótékonykodó üresfejű modell/színésznőtől, vagy olyan bulvársztártól, akit nem kifejezetten az eszéért szeretünk.

Nem kell nagyon szépíteni a tényt, ha a film nem Diana hercegnőről szólna, bizony a kutya sem akarná megnézni. Hiszen, az emberek nem igazán kíváncsiak arra, hogy egy kevésbé kiemelkedő tehetségű, vagy erre a szerepre alkalmatlan színésznő (az ausztrál Naomi Watts), hogyan dönti romba a Diana-kultuszt, miközben néhány huszadrangú színész asszisztál hozzá egy teljesen érdektelen történetben, amely semmit nem mutat meg nekünk Diana azon arcából, amelyet nem ismerhettünk a magazinok címlapjából. Pedig legalább azt a szintet el lehetett volna érni, amelyet sikerült elérnie a Vaslady (The Iron Lady) alkotóinak, még akkor is, ha nem volt kéznél egy olyan kaliberű színésznő, mint Streep. Így viszont csak fanyalogva nézzük, hogy Diana harminchat évéből hogyan választottak ki egy olyan időszakot, aminek tulajdonképpen nincs is olyan sok jelentősége. Ezáltal, hogy a pakisztáni szívsebésszel folytatott románcára építették az egész történetet, az kártyavárként dől össze.

Kényelmetlenül figyeljük a hercegnő zavaros, butuska mondatait, és akárhogyan erőlködhetünk, ez a Diana még annyira sem lesz szerethető karakter, mint a valamelyest vele rokonítható Bridget Jones volt. Az alkotók elérték a céljukat, amennyiben azt szerették volna, hogy Diana egy ostoba, nevetséges szőke nő legyen. Hirschbiegel zavarba ejtő módon csak egymás mellé tette az unalomig ismert bulvárcímlapokat és híres történeteket, amelyből egy semmitmondó, elcsépelt kép állt össze, ami még azokat sem tudja lázba hozni, akik vevőnek bizonyulnak a monarchia és a királyi család történetére. Az egész film egy gyenge klisé, amiből sajnos kimaradt minden fontos és emberi, ami egy árnyalt, vagy legalábbis rokonszenves nővé tehette volna a trónörökös első feleségét.

A címszerepet alakító Naomi Wattsról készült promóciós fotók majdhogynem megszólalásig hasonlítanak a néhai Dianára, de a jeleneteket látva kétség nem fér hozzá, hogy hiba volt egy olyan öregedő színésznővel eljátszatni a hercegnőt, aki tíz évvel idősebb a valóságban annál a kornál, amelyben Diana járt a cselekmény idején. Tíz év pedig elmondhatatlanul sok lehet egy ilyen korban a nők számára, különösen akkor, ha ezen (is) múlik a film hitelessége. De nem csak ezen csúszik el a film:  elcsépelt, közhelyes, és körülbelül annyit ér, mint egy szappanopera péntek esti epizódja. Hol vannak a valós érzelmek, miért nem ismerhetjük meg, hogy milyen nő volt Diana, miért nem tudunk meg jószerivel semmit róla, miért nem látjuk az előzményeket, miért nem tűnik fel a királyi család többi tagja, és szeretőjén és barátnőin kívül bárki a színen?

A német rendező lenyűgözően kifinomult, valóban páratlan A bukás című kultfilmje után a Diana, minden idők legpocsékabb életrajzi filmjeinek egyike. Hiába van tapasztalata Hirschbiegelnek, a vérszegény történetet sem ő, sem Watts nem tudja megmenteni: a film még a szerencsétlen sorsú hercegnő halálos kimenetelű autóbaleseténél is nagyobb katasztrófa.

Mészáros Márton

A Diana című film plakátja

A Diana című film plakátja