Meghalt Radnóti Miklós özvegye

2014. február 15.

2014. február 15-én, 102 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós költő özvegye. Az asszony magyar nyelvtanár, férje, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója volt.

Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten. 1926 őszén, tizennégy évesen ismerte meg a nála három évvel idősebb Radnóti Miklóst. Mindketten ugyanahhoz a tanár házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra. 1935. augusztus 11-én házasodtak össze, közös otthonukat a Pozsonyi út 1. szám alatti ház második emeletén rendezték be, az özvegy haláláig ott lakott. 

Az özvegyet 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. 2012-ben, századik születésnapján a Pozsonyi Piknik résztvevői köszöntötték, Fifi néni az erkélyből köszönte meg a tömegnek a megemlékezést.

Az 1944-ben, mindössze 35 évesen elhurcolt és megölt Radnóti halála után az abdai tömegsírban megtalálták a költő zsebében Fanni leánykori és felnőttkori fényképét, két tőle kapott levelezőlapot és egy levelet is. Gyarmati Fanni nagyon kevés alkalommal adott interjút, ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt.

Mészáros Márton

Gyarmati Fanni (1912-2014)

Gyarmati Fanni (1912-2014)

Ellen Page coming outolt: “Meleg vagyok”

2014. február 15.

Ellen Page amerikai színésznő a Las Vegas-i Bally’s Hotelben tartott LMBT (Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek) fiatalságot támogató Time to THRIVE című konferencián meglepő bejelentést tett 2014. február 14-én: a hallgatóság és a sajtó szép számmal megjelent képviselői előtt jelentette be, hogy homoszexuális.

“Azért vagyok ma itt, mert meleg vagyok” – mondta a színpadon a 26 éves filmcsillag. “És talán azért, hogy másoknak könnyebben menjen a beismerés, és személyes kötelezettséget és társadalmi felelősségvállalást érzek” – közölte, majd hozzátette, belefáradt a titkolózásba.

Page egyúttal elárulta, hogy a belső nyugtalanságra akkor figyelt fel először, amikor Hollywood felfedezte a Juno című 2007-es kasszasiker idején, amelyért Oscar-jelölést kapott. A népszerű amerikai színésznő a négy Oscar-díjjal elismert Eredet (Inception), a Woody Allen rendezte Rómának szeretettel (To Rome with Love) című filmekben is játszott, legközelebb pedig az X-Men: Az eljövendő múlt napjai (X-Men: Days of Future Past) című alkotásban fog szerepelni.

Mészáros Márton

Ellen Page amerikai színésznő

Ellen Page amerikai színésznő

Világsztárok szavalnak magyarul

2014. február 14.

Most nem Friderikusz Sándor 1990-es évekbeli népszerű showműsoráról van szó, ahol Antonio Banderas József Attilát szavalt, hanem egy kreatív honfitársunkról, aki kitalálta, hogy Rambo ne megfenyegesse áldozatait, hanem verset szavaljon neki!

Boldizsár Péter, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett fiatal filmes ötlete volt, hogy Sylvester Stallone hangját Gáti Oszkár színművész hangjára cserélje, amint a művész Nagy László költő (1925-1987) Ki viszi át a szerelmet című versét szavalja. A megvalósítás, miszerint a rettenthetetlen harcos magyar verset szaval a drámai jelenetben, már önmagában nagy ötlet, az pedig csak emeli a siker fényét, hogy a verset szavaló Gáti Oszkár évtizedek óta Stallone állandó magyar szinkronhangja.

A videó hamar meghódította az internetet, két nap alatt elérte a 350 ezres nézettséget, és olyan nagy portálok is foglalkoztak vele, mint az Origo, az Index és a Szeretlek Magyarország. Boldizsár korábban az Egy asszony illata című Al Pacino-film egyik jelenetét is “feldolgozta”: a Pacinonak Oscar-díjat hozó alakításban a konok alezredes Juhász Gyula Milyen volt szőkesége című klasszikusát szavalja.

A világhálón még megtekinthető Boldizsár egyik korábbi eredeti műve, amelyen Sir Anthony Hopkins A bárányok hallgatnak egyik jelenetében Hannibal Lecterként tart kis előadást Sinkó Lászlóként hangján a csodaszarvasról.

Mészáros Márton

Sylvester Stallone a Rambo 5 című film egyik jelenetében

Sylvester Stallone a Rambo 5 című film egyik jelenetében

Hasselhoff és KITT Mogyoródon lép fel

2014. február 14.

David Hasselhoff amerikai színész-énekes, az 1980-as évek egyik legnépszerűbb televíziós sztárja is fellép a Celebrate the 80′s and 90′s című utazó showműsorral Budapesten – jelentették be a szervezők 2014. február 13-án. A 61 éves sztár magával hozza a Knight Rider című kultsorozatból megismert “partnerét”, a beszélő autót is.

Az elsősorban Hasselhoff nevével fémjelzett retrobuli (“A Haff Európába jön, és szeretnénk ha velünk partiznál!” – írják) a nyugdíjas művész főszereplésével készült promóciós videó szerint azért jött létre, hogy kielégítse azok igényét, akik igazán szerették és hiányolják most az 1980-as és 90′-es éveket. A rendezvényen Hasselhoff mellett fellép a 2 Unlimited formáció, az énekes Haddaway, Sabrina, a Vengaboys, Turbo B / Snap DJ Sash, a Twenty 4 Seven és Samantha Fox, az 1980-as évek dúskeblű popsztárja is.

Mészáros Márton

David Hasselhoff amerikai színész

David Hasselhoff amerikai színész

Lemondott az olasz miniszterelnök

2014. február 14.

Lemondott Enrico Letta olasz miniszterelnök 2014. február 14-én. A kormányfői tisztséget Matteo Renzi, Firenze polgármestere veszi át.

Letta kormányfő azért mondott le, mert pártja, a balközép Demokrata Párt (PD) csütörtökön 136 igen, 16 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a távozása mellett döntött. Enrico Letta pénteken jelentette be, hogy feleslegesnek tartja, hogy a parlamentben bizalmi szavazást kérjen a 2013 áprilisa óta hivatalban lévő kormányának és benyújtotta „visszavonhatatlan“ lemondását Giorgio Napolitano olasz elnöknek, aki elfogadta azt.

Sajtóértesülések szerint a PD főtitkárának, Matteo Renzinek a vezetésével alakuló kormány véglegesen a hétvégén alakulhat meg. A leendő kormányfő, Matteo Renzi 39 éves, öt éve Frienze polgármestere és tanárnő feleségétől két fia és egy leánya van.

Mészáros Márton

Enrico Letta olasz miniszterelnök

Enrico Letta olasz miniszterelnök

Meghalt Shirley Temple

2014. február 11.

Meghalt Shirley Temple amerikai gyermekszínésznő – közölte a gyászhírt a művésznő családja 2014. február 12-én. A színésznő 2014. február 10-én, 85 éves korában hunyt el.

Shirley Temple 1928. április 23-án született Santa Monicában. Édesanyja hároméves korában íratta be egy tánciskolába, egy tehetségkutató ott figyelt fel a kislányra. Első filmszerepét négy évesen játszotta a Runt Page című filmben, amely a kor elvárásaihoz méltón tízperces alkotás volt. Temple színészi karrierje rövid, ám annál eredményesebb volt: a bájosan éneklő és táncoló göndör kislány hamarosan Amerika kedvence lett olyan közönségfilmek révén, mint a a Stand Up and Cheer, a Little Miss Marker, a Baby Take a Bow, a Bright Eyes, a Curly Top vagy a Heidi. 1935-ben, hatévesen ifjúsági Oscar-díjat kapott előző évi filmes teljesítményéért, amikor nyolc különböző alkotás főszerepét játszotta. Az Oscar-díj kifejezetten gyermekszínészeknek fenntartott kategóriája 1961-ben szűnt meg.

Temple a valaha élt legjobban kereső és legnépszerűbb gyermeksztár volt. Filmes karrierje 1938 után válságba került, kevesebbet foglalkoztatták, és sok filmje már nem hozta a kívánt bevételt. Az 1940-es években még szerepelt filmekben, 1949 óta viszont csak két televíziós sorozatban szerepelt néhány epizód erejéig. Színészi karrierjét követően évtizedekig beszélgetőműsorok sztárja volt, majd a politika színpadát választotta: 1974-ben ghánai, 1989-ben pedig az USA csehszlovákiai nagykövete lett. Temple felnőttként olyan kitüntetéseket vehetett át, mint a Kennedy Központ elismerése, valamint a amerikai film- és televíziós színészek céhének, a SAG-nak az életműdíja.

Először 17 éves korában ment férjhez, akkor John Agarral kötött házasságot. Első gyermekét húszévesen szülte. Shirley Temple sikeresen túlélt egy mellrákot 1972-ben. Halála a kaliforniai woodsdie-i otthonában érte szerettei körében.

Mészáros Márton

Shirley Temple amerikai gyermekszínész (1928-2014)

Shirley Temple amerikai gyermekszínész (1928-2014)

Interjú Gallai Rezsővel, Magyarország legidősebb személyével

2014. február 11.

Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfija 2014. január 29-én ünnepelte 110. születésnapját. Két évszázad embere Szombathelyen nőtt fel, lelencgyermek volt, majd lovászfiú, zsoké, suszterinas, cipész, házmester, később újságíró lett. 96 éves korában vált meg végleg a munkahelyétől, a győri vízügyi igazgatóságtól, az utóbbi éveit egy idősek otthonában tölti.

A 110 éves Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfija Győrben 2014. január 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

A 110 éves Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfija Győrben 2014. január 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

– Néhány éve úgy fogalmazott, nem tartja elképzelhetőnek, hogy 110 évig fog élni. Mennyire lepte meg, hogy végül mégis elért idáig?

Most is úgy gondolom, szerintem meg vannak számlálva az óráim. Mindig arra kérem a Jóistent, inkább ma, mint holnap haljak meg. Nekem már nincsen semmi tervem az élettel kapcsolatban, csak az elmúlás. Bármikor aláírtam volna, hogy elmenjek az életből.

– Milyen a lelki állapota most?

Nagyon rossz, el lehet képzelni, hogy már semmit sem tudok csinálni. Most például a jobb fülemmel van valami, eddig úgy, ahogy hallottam rá, de most bedugult ez is. Egyébként minden óhajom az, hogy elmenjek önök közül. Ha tőlem függött volna, már nagyon régen meghaltam volna. Körülbelül egy évvel ezelőtt öngyilkosságot is megkíséreltem, a csaphoz vonszoltam magamat és felvágtam az ereimet. A nővérek időben érkeztek. Rezső bácsi mit csinál? – kiabálták. Mivel a zsebkésem nem volt valami éles, megmentették az életemet. Ettől függetlenül úgy gondolom, nem érdemes már nekem élni. Az én napjaim unalmasak, szinte semmi nem történik.

– Elmesélné, hogyan alakul egy napja?

Reggel négy, vagy öt órakor szoktam felkelni. A nővér ilyenkor már vár, átöltöztet a nappali ruhámba. Ha kell, megborotvál, és segít minden másban. Szép csendben vagyok a szobámban, nem zavarok senkit, ilyen korán még a rádiót sem hallgatom. Elüldögélek hét óráig, akkor kimegyünk reggelizni, elbeszélgetek az öreg társaimmal. Viszont szinte mindnyájuknál öregebb vagyok húsz-harminc évvel, az otthon második legidősebb lakója kilencvenkilenc éves. A nap többi része is egyhangúan, ilyen öregesen telik.

– Képes még televíziót nézni, vagy olvasni?

A látásom, a hallásom nagyon-nagyon romlik. Tévét sem nézek, hiába van a szobámban. Sajnos nem látok már, maximum hallgatom, de nem mindig értem, hogy mit mondanak. Olvasni évekkel ezelőtt még nagyítóval tudtam, de csak néhány oldalt. Már csak az újság címlapját nézem meg. Láttam már annyi mindent, mi jöhetne még a történelemben? Amikor én születtem, még Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, Ferenc József uralkodott. Nekem az is nagy változás volt, hogy nincs többé király, hanem államfők vannak.

– Hogyan vészelte át két világháború borzalmait?

Mindkét háborúról vannak emlékeim. Ezzel kevesen vannak így, de én tízéves voltam, amikor lelőtték a főherceget, és kitört az első világháború. A második világháború alatt már felnőtt, érett férfi voltam. 1942-ben soroztak be katonának. A munkahelyem, a Magyar Királyi Főmérnöki Hivatal vezetője behívatott az irodájába és felolvasott egy rendeletet, amit a minisztériumtól kapott. Úgy szólt, hogy csak olyan embert nevezhetnek ki felelős pozícióba, akinek meg van a frontszolgálata. Rögvest kimentem a vadászlaktanyába és jelentkeztem, küldjenek ki a frontra. Postatiszt lettem, katonai küldeményeket, leveleket szállítottam Magyarország és Oroszország közötte. Egy alkalommal felrobbantották az összekötő hidat, így folyón kellett közlekedni. Ott körülnéztem a kikötővárosba, és egy épületbe tértem be, mert az nagyon emlékeztetett egy győri épületre. Magyar katona létemre elvegyültem a népzenét játszó orosz civilek között. Nem is tudom, miért nem lőttek agyon. Annyira borzasztó volt a háború, hogy elhatároztam, nem csinálom többé. Viszont hadbíróság elé állítottak volna, ha csak elszököm, ezért kitaláltam, hogy feláldozom az egyik kezemet, és hadisérültként majd kórházba kerülök. Úgy gondoltam a vonatok két ütközője közé teszem a kezem, az egyiket majd összelapítja. Azt gondoltam, a háborúnál még fél kézzel élni is jobb. Éppen, amikor már megtettem volna, felrobbantották a szerelvényünket. Végül így kerültem kórházba. A lengyel hadikórházból István király napján vittek haza sebesült vonattal.

– Hogyan élte túl ezt a szörnyű megpróbáltatás?

 

– Hittem és hiszek Istenben. Ez a magyarázat.

– Biológiai csoda, hogy 110 évesen ilyen jó egészségben van, képes tisztán gondolkodni, járókerettel közlekedni és vendégeket fogadni. Minek köszönhető a hosszú élet?

Mindig azt feleltem erre, hogy az Úrnak köszönhetem, hogy százöt évet szinte gond nélkül, rendkívüli állapotban élhettem le. Százhat évesen költöztem be az idősek otthonába, és még kilencvenévesen is vissza-visszajártam a munkahelyemre, a vízügyesekhez. Száz éves elmúltam már, amikor megjelent az Embermesék című könyvem, amelynek köszönhetően én lettem az ország legidősebb aktív írója. Habár a legtöbb történet a könyvben évtizedes, Harcsás Judit ekkor rendezte őket könyv formájába.

A 110 éves Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfija Győrben 2014. január 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

A 110 éves Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfija Győrben 2014. január 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

– Kötött barátságokat az otthonban?

Igen, főleg az idősebekkel. Különösképpen nőkkel barátkozom, ők vesznek körül. Mindig jól elbeszélgetünk. Tudják, hogy én vagyok a legidősebb magyar férfi, érzem is, hogy tiszteletben tartanak. Két feleségem volt, de már a sírban vannak, akárcsak mindkét fiam, az egyik elvesztése tavaly rázott meg. Az unokám szokott látogatni, már ő is negyvenéves lesz.

– Mit bán az életben?

Annyi minden történt velem az elmúlt száztíz esztendőben, hogy magam sem tudom. Viszont azt sajnálom, hogy ilyen nehéz sorom volt gyermekként. Anyám, Galajda Teréz Miskolcon élt, szerelembe esett egy ügyvédbojtárral, és mindenki elől eltitkolta, hogy terhes. Szombathelyre ment engem megszülni, majd utána Bécsbe. Lelencházban nőttem fel, nem ismertem a szüleimet. Tizenkét évesen Alagra kerültem lovászgyermekként, onnan két év után megszöktem, mert rosszul bántak velem. Mezőkomáromra kerültem szolgálófiúként, egy igenrendes családnál dolgoztam. Egyszer azt mondtam a gazdámnak, hogy tisztelettel elmegyek, mert itt mindig csak szolga leszek, soha nem lesz birtokom, nem fogok tudni miből megélni. Visszatértem Alagra a versenyistállóhoz, ahonnan elszöktem, de nem fogadtak vissza, azonban egy cseh istállónál örömmel foglalkoztattak. Olyan sorom volt, mint egy kiskirálynak, fél év múlva versenyben lovagoltam, és jól is kerestem. 1924-ben egy bécsi versenyen parancsra felbuktattam egy másik lovast, ezért visszavették tőlem az első címemet, és örökre eltiltottak a versenytől. Bécsből gyalog jöttem haza Pápára, ahol a nevelőszüleimtől kértem szállást.

– Voltak valaha káros szenvedélyei?

Nem dohányoztam, pedig a zsokék között nagy divat volt a pöfékelés. Inni is csak mértékkel ittam. A rossz példát mindig kerültem ilyen szempontból. Idős koromban is inkább fényképeztem a Smena nevű fotógépemmel, vagy körbeutaztam Európát.

– Milyen élettanáccsal látná el az olvasókat?

Azt kívánom, legyenek tanult, szófogadó, engedelmes emberek. Nagyon fontos megszerezni a felsőoktatásban elsajátítható tudást, de fontos az is, hogy a családjukat is szeressék. Amikor még láttam a tévét, folyton azt láttam a hírműsorokban, hogy az emberek nem dolgoznak, hanem az utcán vannak, mert állandóan tüntetnek. Még a diákok is tüntetnek. Ez világviszonylatban így van, ami elkeserítő. Nem csak követelni, tenni is kell valamit.

– A közelgő választásokon fog szavazni?

Nem megyek el. Ha kell, leadom itt a voksot, de nem igazán foglalkoztat. Úgy számolom, életem során már ötven miniszterelnök alakított kormányt Magyarországon.

– Vannak félelmei, fél a haláltól?

Nem félek semmitől, csak a szenvedéstől. Nem szeretnék még egy évet élni.

Győr, 2014. január

Mészáros Márton

A 110 éves Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfija Győrben 2014. január 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

A 110 éves Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfija Győrben 2014. január 19-én (Fotó: Mészáros Márton)

Elkerülhetetlen végzet – Virginia Woolf 132 éve

2014. február 9.

1882. január 25-én Londonban látja meg a napvilágot Virginia Woolf, egy felsőközéposztálybeli család korábbi házasságaikból megözvegyült párjának gyermekeként. Apja híres irodalmár, filozófus, hegymászó és a Viktória-kor egyik kiváló kritikusa, édesanyja pedig Indiában született híres szépség. Kivételes tehetsége az írásban és emocionális érzékenysége már korán megmutatkozott, és ha mondhatunk ilyet, tragikus sorsa is fiatalon megpecsételődött.

Családja a kor elvárásaihoz képest haladónak minősült, tagjait pedig kultúrabarát társaság alkotta, ám a családi tragédiák sora elnyomta a szép emlékeket. Virginia nem járt iskolába, nevelői és szülei tanították, hétéves korában édesanyja már latinra, franciára és történelemre tanította, apja hatalmas könyvtárában pedig korán szerelembe esett az irodalommal. Azonban a világ hamarosan fenekestül felborult számára, amikor 13 évesen váratlanul elvesztette édesanyját – ekkor volt élete első idegösszeroppanása. Későbbi vallomásában beismeri, hogy később még harmincegy éven keresztül nem hagyta nyugodni anyja emléke. A féltestvére, Stella vette át a háztartási feladatokat, de a leány hamarosan férjhez ment, és a nászútjukról visszatérve ő is meghalt. Alig néhány évvel rá, 1904-ben elhunyt Virginia apja is, ami összetörte a különösen érzékeny írónőt – pedig kapcsolatuk sokáig nem volt felhőtlen, a férfi elnyomta a leányt, az pedig később úgy emlékezett rá, mint “minden művészi érzék nélküli” személyre. A lány idegösszeomlásainak és visszatérő depressziós időszakainak forrása a családi tragédiák mellett a fiatalkorában, a mostohafivéreitől elszenvedett szexuális zaklatások voltak.

A menekülést férje, Leonard Woolf jelentette számára, akivel 1915-től haláláig volt házas. Férjével együtt Hogarth Press néven kiadót alapítottak, amely Gorkij, Rilkre, Freud, T. S. Eliot művei mellett Angliában elsőként Madách Imre Az ember tragédiája című művét is kiadta. Virginia nem sokkal a házasságkötése után beiratkozott egy főzőiskolába, de néhány nappal később belesütötte szerelmétől kapott jegygyűrűjét egy süteményébe.

Nagyon korán eldöntötte, hogy író akar lenni. És az is lett: a XX. század első felének legjelesebb művészeit és tudósait magába foglaló Bloomsburry kört megalapítva és páratlan, a kor stílusától eltérő, és komoly mondanivalóval rendelkező műveivel nem csak a modern angol próza egyik első képviselője, hanem világirodalmi nagyság lett. Publikációi huszonhárom éves korától jelentek meg (többek között a The Guardian című vezető brit lapban), első regénye, az 1915-ben született Messzeség volt az egyetlen olyan műve, amelyet írás közben bárkinek is megmutatott. A Mrs. Dalloway című 1925-ös regény hozta el számára az igazi sikert. Mrs. Dalloway egy úrinő, aki éppen estélyre készül, de ezen az egyetlen napon annyi minden történik vele, amelyben egész élete körvonalazódni látszik. A sajátos történetmesélés – hömpölygő stílus, emlékek áradata, burkolt társadalomkritika – révén az olvasó objektívebb képet kaphat a címszereplő Clarissa Dallowayről, azonban főszereplőnk így mindvégig megőrzi titokzatosságát. Virginia Woolf műve a lélektani regény kategóriába sorolható, és tudatosan alkalmazta a tudatfolyam technikát, amelynek egyik megteremtőjeként és legnagyobb hatású használójaként emlékezünk rá. A művet a szereplők belső monológjai, a magány, az elszigeteltség, a ki nem mondott érzések határozzák meg, amelyet Tandori Dezső Kossuth-díjas költő fordított magyarra.

1927-ben Saját szoba címmel naplóját írta meg, amelyért sokan a feminista irodalom egyik megteremtőjeként tekintenek rá. Ebben az évben adta ki A világítótorony című könyvét, amely egy skóciai házon keresztül szemlélteti az élet eliramodását. Az 1928-ban kiadott Orlando hőse négyszáz évig él, élete első felét férfi, majd a végét női bőrben. Mint később kiderült, a művet női szeretőjéről, Vita Sackville-Westről írta, Vita fia később azt mondta, az Orlando az irodalom leghosszabb és legbájosabb szerelmeslevele.

A második világháború idején, 1940-ben bombatalálat érte a Woolf-házaspár londoni lakását és vidéki kertjüket. Virginia labilis idegállapotát annyira megviselte a háború, hogy 59 évesen, 1941. március 28-án kövekkel megrakva zsebeit a sussexi birtokuk közelében lévő Ouse folyóba ölte magát. A holttestét hetekkel később találták meg. Woolf először 22 éves korában kísérelt meg öngyilkosságot, akkor egy ablakból vetette ki magát, de az nem volt elég magasan ahhoz, hogy maradandó sérüléseket szenvedjen. Férjének írt utolsó levelében így ír: „Úgy érzem, újra kezd elhatalmasodni rajtam az őrület. És érzem, hogy nem tudnánk átvészelni még egy olyan rémes időszakot. Nem heverném ki többé. Újra hangokat hallok, és képtelen vagyok koncentrálni. Így azt teszem, ami a legjobb megoldásnak tűnik… Szeretném, ha tudnád, hogy minden boldogságomat neked köszönhetem. Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna annál, mint mi voltunk. V.”

Virginia Woolf egyébként különös személyiség volt: nem szerette, ha fényképezik, ezért nagyon kevés jó minőségű felvétel maradt róla, és habár szeretett volna megtanulni vezetni, első sikertelen útja után, amikor luxusautomobiljával keresztülhajtott a sövényen, inkább utasként utazott. Megrögzött gyalogoló volt, néha akár napi 13 kilométert is sétált, és semmi érzéke nem volt a divathoz, minden alkalommal feltette magában a kérdést, hogy alkalomhoz illően öltözött-e fel. Virginia Woolf művei halála után is töretlen népszerűek maradtak, Elizabeth Taylor és Richard Burton klasszikusa játszotta a Nem félünk a farkastól című műben, amelynek eredeti címe Who’s Afraid of Virginia Woolf? („Ki fél Virginia Woolftól?”). Három női sors kapcsolódásáról szól Az órák című film, amely Michael Cunningham azonos című sikerregénye alapján készült, és amelyben Nicole Kidman alakítja az írónőt. Kidman az írónő megformálásáért Oscar-díjat kapott 2003-ban.

Mészáros Márton

Virginia Woolf (1882-1941) brit írónő

Virginia Woolf (1882-1941) brit írónő

Gáspár Sándor kapta a Páger Antal-színészdíjat

2014. február 9.

Gáspár Sándor Kossuth-díjas érdemes színművész lett az idei Páger Antal-színészdíj kitüntetettje. A művész személyesen vette át a rangos elismerést a makói Hagymaházban 2014. február 9-én.

A 2001-ben, a makói képviselő-testület által alapított Páger-gyűrűt évente egy színművésznek ítélik oda. Az elismerést olyan művész kaphatja meg, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal (1899-1986) szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri – Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet, Tordy Géza és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája – egyhangúan úgy döntöttek, hogy idén Gáspár Sándor veheti át az elismerést.

Az előző évben Cserhalmi György kapta az elismerést, 2010-ben pedig Gáspár Sándor volt felesége, Bánsági Ildikó. Az 57 éves Gáspár Sándor 1986-ban kapott Jászai Mari-díjat, Kossuth-díjjal 2009-ben ismerték el.

Mészáros Márton

Gáspár Sándor Kossuth-díjas színművész a makói Hagymaházban 2014. február 9-én

Gáspár Sándor Kossuth-díjas színművész a makói Hagymaházban 2014. február 9-én

Egy szent pápa ellopott vére

2014. február 9.

Sajtójelentésektől függően két vagy három huszonéves, kábítószerfüggő fiatalt vettek őrizetbe az olasz hatóságok, miután január végén ellopták II. János Pál pápa ereklyéjét az aquilai San Pietro della Ienca templomból, majd annak értékéről mit sem tudva, elhajították azt.

Az olasz hatóságok több tucat rendőr hathatós közbenjárásával néhány nap alatt megtalálták a néhai II. János Pál pápa ereklyéjének darabját, amelyet egy kereszttel együtt tulajdonítottak el. A pápa vérével átitatott szövetet egy garázsban találták meg a nyomozók, a kegytárgy kissé megrongálódott a lopás során.

A hamarosan szentté avatandó lengyel pápa vérét őrző ereklyéből az egész világon három van, a vérrel átitatott mostani darab pedig abból a kabátból való, melyet 1981. május 13-án az ellene elkövetett fegyveres merénylet során viselt a pápa. A II. János Pálhoz köthető kevés ereklye miatt különösen nagy értéke van az ellopott, majd szerencsére megkerült anyagnak. Az ehhez hasonló, fél világ által tisztelt ereklyéket a hívők nagy becsben tartják, zarándokok milliói keresik fel ezeket a tárgyi emlékeket a világ összes pontján. Egy templomba betörni, és onnan eltulajdonítani bármit is, éppolyan nagyfokú tiszteletlenség, mint obszcén szavakat hangoztatni, vagy szeretkezni a templomban, még akkor is, ha az illető nem hívő. Az pedig különösképpen felháborító, hogy a tolvajok egyszerűen elhajítják a szóban forgó pápai vért tartalmazó emléket.

Sokak szerint éppen a szentek vérének, csontjainak, koponyáinak, vagy egyéb ereklyéinek tisztelete miatt morbid a katolikus egyház, de az a gúnyolódás, ami a kegytárgy ellopása és megkerülése körüli időszak óta kezdődött a különböző nyilvános felületeken – leginkább a világhálón –, az megint csak sértő a világ legrégebbi egyházának híveire nézve. Számomra, és szerintem minden jóérzésű ember számára bunkóságnak minősül azzal viccelődni, hogy a katolikusok vérmániája olyan, mint egy rossz vámpírfilm, vagy azt írni, hogy „elvágtam a kezem, betekertem egy zsepivel. Ezennel felajánlom az Egyháznak, hogy ne maradjon üresen az a tartó.” Számomra azért is meglepőek a gúnyolódások, mert az egyházat 27 évig vezető pápa kétségkívül az utóbbi évszázadok három legjelentősebb és legnépszerűbb szentatyáinak egyike, tisztelői között pedig számos olyan személy akad, aki más felekezet tagja. Anélkül, hogy bárkire is rá kellene erőltetnünk véleményünket, vallásunkat, illene tiszteletben tartani a másikat. Talán, akkor nem lenne olyan a világ, amilyen.

Mészáros Márton

A II. János Pál pápa vérét tartalmazó kegyhely betört ablaka a aquilai San Pietro della Ienca templomban

A II. János Pál pápa vérét tartalmazó kegyhely betört ablaka a aquilai San Pietro della Ienca templomban