Reklámok

Archive for 2014. augusztus

Könyvismertető – Drága élet

2014. augusztus 15.

Vannak olyan énekesek, akikre azt szoktuk mondani, annyira jó hangjuk van, hogy akár a telefonkönyvet is felénekelhetnék. Hasonlóan érzek Alice Munro kapcsán, akinek olyan sajátos és páratlanul szép „hangja” van, hogy engem az sem érdekel már, hogy miről ír. Csak írjon, mert írnia kell egy ilyen nagy tehetségnek. Kritika a kanadai szerzőnő Drága élet című könyvéről.

Rettentően jóleső érzéssel tölt el, hogy él Kanadában egy írónő, akit úgy emlegetnek, mint a „kanadai Csehov” – a rokonított nagy ős, Anton Pavlovics a novella műfajának megújítója és jeles képviselője is egyetértéssel nyugtázná, hogy Alice Munro valóban jogosan viseli az orosz szerzőklasszikus kanadai megfelelőjének kijáró beszédes titulust. Olyan irodalmi érdeklődésű ember pedig elvétve sem akadhat, aki ne tudná, hogy ez a kedves, aranytollú öregasszony a tavalyi évben – Bán Zsófia idézésre méltó szavaival élve – a novella koronázatlan királynőjéből koronázott úrnővé lépett elő, amikor megkapta a legrangosabb díjat, amit író megkaphat széles e világon, az irodalmi Nobel-díjat. Igaz, a most nyolcvanhárom esztendős szerző azóta nem írt, de legutóbbi novellagyűjteménye, az eredetileg 2012-ben kiadott Drága élet (Dear Life) az idei év első felében magyarul is megjelent a szerző állandó magyarországi kiadójánál, a Park Kiadónál.

Az írónő feltehetőleg utolsó kötetében tizennégy történet kapott helyet. A novellák hossza változó, minősége viszont egyáltalán nem. Munro erős kézzel fogva a gyeplőt, gondolatról-gondolatra megőrzi azt a páratlan történetmesélési stílust, amelyet csak a legnagyobbak képesek birtokolni. A történetek mindegyike átlagos történet a maga nemében, nincs benne fülledt erotika, körömrágóan izgalmas krimi szál, csupán arról ír, amit a kötet is címül kapott: az életről. Az élet, legyen akármilyen az út során, a szerző értelmezésében mégiscsak igaz és a mérleg nyele az örömteli események felé billen. Az elmesélések zöme időtlen történet, jórészt bármikor játszódhatnának, csupán a cselekmény és az alapos karakterrajz képes elvinni a hátán az egészet. Kifejezetten eszes és elkeserítő történet az a korban legközelebb játszódó novella, amely a szerző Oda-vissza című korábbi novellájához hasonlóan egy elméje felett az uralmat elvesztő öregasszonyról szól, illetve az a mű, amelyben az idős házaspár a halál lehetséges módjairól és arról beszél, mi következik majd utána.

A Drága élet olvasására készülők ne számítsanak akciódús cselekményre, helyette egy letisztult, érett nő bölcs történeteit kapjuk. A könyv utolsó négy része, amelyet a szerző vonakodva definiál novellának, vallottan önéletrajzi ihletésű. „Azt hiszem, ennél többet (és közelebbit) nem akarok az életemről elmondani” – írja Munro a négy mű előtt. Ezek a zárótörténetek valóban olyanok, mint amilyen egy visszaemlékezés: őszinte, fájdalmas és az idő kopásának nyomán néhol hiányos valamelyest. „Bizonyos dolgokra azt mondjuk, megbocsáthatatlanok, vagy hogy soha nem fogjuk megbocsátani magunknak. De megbocsátjuk – mást se teszünk.” Ez a súlyos utolsó mondat Alice Munro művében, és mély sajnálattal tölt el, hogy azt kell írnom, valószínűleg az utolsó leírt mondat a szerzőnő életművében. A már gyermekként is írásba menekülő, egykoron burgonyahámozás közben alkotó írónő bármelyikünk nagynénije lehetne, az apró részleteket is felelevenítő, mindent precízen megfigyelő és elméjében elraktározó, bölcs nagynéni.

Mészáros Márton

Alice Munro kanadai írónő Drága élet című könyve

Alice Munro kanadai írónő Drága élet című könyve

Reklámok

866 év múlva kihal az emberiség

2014. augusztus 15.

Tudósok már az újkeletű világvége teóriák előtt is megállapították, hogy az emberiség lehetőségei végesek,  és csupán néhány száz éve van addig, míg a környezeti hatások, a túlnépesedés és egyéb okok miatt a lakosság kihal a Föld bolygón. A legújabb kutatások szerint pontosan behatárolható az emberi civilizáció vége: 866 évünk van hátra.

Az előrejelzések szerint nyolcszázhatvanhat év múlva, vagyis 2880. március 16-án keresztezi a Föld pályáját az 1950DA elnevezésű meteor, mely nagy valószínűséggel elpusztítja a Föld felszíni élővilágának jelentős részét – áll az Independent brit napilap cikkében, amely 2014. augusztus 15-én jelent meg. Az űrben száguldó, kilométer átmérőjű “hullócsillag” 14 kilométer/másodperc sebességgel közelít a Föld felé. Felfoghatatlan erősségű becsapódása a földi élet eltűnésével járna, ezért a kutatók kénytelenek lesznek mesterséges módon megváltoztatni a test irányát, azonban jelenkori tudományunk erre még képtelen.

Mészáros Márton

Ahova nem ér emberi kéz (Illusztráció)

Ahova nem ér emberi kéz (Illusztráció)

Negyvenezer nézőt vesztett az új Nemzeti Színház

2014. augusztus 14.

Míg az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színház az utóbbi időszakban az egyik legnépszerűbb magyar színház volt, az igazgatóváltás után a teátrum nézettsége rohamosan csökkent. Az első évadban például 40 ezer néző fordított hátat a Nemzeti Színháznak, derül ki a Hír 24 internetes hírportál 2014. augusztus 14-én megjelent cikkéből.

Ötévnyi igazgatói munka után Vidnyánszky Attilát nevezték ki a Nemzeti Színház igazgatójává 2013. július 1-jei hatállyal. A Hír 24 internetes hírportál kérésére a Nemzeti Színház közleményben tudatta a nézőszámokat, amely egyértelműen kimutatja, hogy a teátrum látogatottsága jelentősen csökkent: az előző évadhoz képest negyvenezer nézővel kevesebbet, vagyis nézői harmadát vesztette el. Alföldi utolsó évada, a 2012/2013-as évad összesen 129 ezer nézőt vonzott színházban, míg Vidnyánszky első évada 88 ezer nézőt érdekelt. Ha a jelenlegi igazgató első évadját a korábbi direktor első évadjával hasonlítjuk össze, akkor is 26 ezer fővel kevesebbet könyvelhet el Vidnyánszky Attila.

Mészáros Márton

Alföldi Róbert színész-rendező, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója

Alföldi Róbert színész-rendező, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója

Leütötték Kukorelly Endrét az írótáborban

2014. augusztus 14.

Leütötték Kukorelly Endre József Attila-díjas költő a Tokaji Írótáborban 2014. augusztus 14-én, akinek sebeit kórházban varrták össze az incidens után.

Kukorelly Endre József Attila-díjas költő, író félbeszakította a 42. Tokaji Írótáborban való részvételét és hazautazott Budapestre, mivel augusztus 14-én, csütörtökön hajnalban Csender Levente erdélyi magyar író leütötte. A Népszabadság értesülései szerint a két író kocsmai iszogatás közben szólalkozott össze, állítólag Kukorelly túl hangosnak találta a nála évtizedekkel fiatalabb Csendert, aki ezen úgy fölháborodott, hogy egy ütéssel leterítette az egyébként rendszeresen edző Kukorellyt. A 63 éves író sérüléseit kórházban látták el, de az intézmény hivatalból értesítette a rendőrséget is, mivel Kukorelly Endre sérülése nyolc napon túl gyógyulnak.

Mészáros Márton

Kukorelly Endre József Attila-díjas magyar író, költő

Kukorelly Endre József Attila-díjas magyar író, költő

Williams a pénz miatt ölhette meg magát

2014. augusztus 13.

Az augusztus 11-én meghalt Robin Williams Oscar-díjas amerikai színész halálát kétségkívül öngyilkosság okozta, idegenkezűségre utaló nyomot nem találtak, jelentették be azon a sajtótájékoztatón 2014. augusztus 13-án, ahol ismertették a művész tragikus halálának körülményeit.

A 63 éves korában elhunyt Robin Williams holttestét felöltözve, ülő helyzetben, bal karjának belső felén több vágott felületi sérüléssel találták meg. A művész ülő helyzetben egy övvel fojtotta meg magát otthonában. A család kérésére a sajtóeseményen nem árulták el, hogy Williams hagyott-e hátra búcsúlevelet. Kiderült, hogy a művész a halála előtt egy hónappal alkohol elvonókúrán járt, és heteken keresztül volt vendég depresszió elleni kezelésen. A családhoz közelálló barátok szerint Robin Williams kiújult szorongásaihoz és halálához megromlott anyagi helyzete vezetett.

A művész pályája csúcsán, az 1980-as és 90’-es évek között minden családtagjához és barátjához rendkívül nagylelkű volt az anyagiak terén, azonban az utóbbi években megcsappant a pénze. Robin Williams pénzügyi gondjaihoz elsősorban az a 2008-as bírósági határozat vezetett, amely arra kötelezte a művészt, hogy 30 millió dollárt (kb. 7 milliárd forint) fizessen első és második feleségének. Robin Williams évek óta sikertelenül próbálta eladni a kaliforniai Napa völgyben lévő birtokát, mert úgy vélte, hogy “már nem engedheti meg magának.” Az eredetileg 35 millió dollárról induló árat végül idén tavasszal 29 millió dollárra hozatta le az ingatlanügynökkel. Sajtóértesülések szerint a hollywoodi színészt az is megviselte, hogy a 2000-es évek óta egyre kevesebb komoly szerepet ajánlottak fel neki, és pénzszűke miatt több olyan televíziós és mozifilmszerepet is el kellett vállalnia, amelyeket nem tartott értékesnek.

Az Oscar-díjas hollywoodi színész helyi idő szerint hétfőn akasztotta fel magát San Francisco környéki otthonában, holttestét személyi asszisztense találta meg az egyik hálószobában. Az öngyilkosság idején a külön szobában alvó felesége, Susan Schneider otthon volt, azonban reggel úgy ment el, hogy azt hitte férje alszik. Robin Williams az 1980-as években súlyos kokainfüggő volt, de pályatársa, John Belushi tragikus halála és a közelgő apaság miatt ráeszmélt, hogy nem folytathatja így az életét. 2006-ban nyíltan beszélt arról egy amerikai televíziós műsorban, hogy húsz évig tiszta volt, azonban mégis visszaszokott az alkoholra. A színész idén újra alkoholproblémákkal küzdött és elvonókúrán járt egy tizennyolc hónapos megerőltető munkasorozat után.

Williams gyászolói személyes üzenetekkel és virágcsokrokkal búcsúznak a színésztől, ideiglenes emlékhelynek alakították ki a hollywoodi Hírességek sétányán lévő csillagát, a művész kaliforniai házát és környékét, a Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van című filmben szereplő házat, illetve annak a bostoni közparknak a padját, ahol a színésznek Oscar-díjat hozó Good Will Hunting című film híres jelentét forgatták.

Mészáros Márton

Robin Williams Oscar-díjas amerikai színész (1951-2014)

Robin Williams Oscar-díjas amerikai színész (1951-2014)

Újabb titkokra derülhet fény a Windsor-házban

2014. augusztus 13.

Számtalan botránykönyv jelent meg az utóbbi időszakban a brit királyi családról, azonban a Windsor-házról szóló egyik leghitelesebb krónika lehet Dickie Arbiter könyve, amelyet a trónörökös egykori palotabeli bizalmasa írt. Sajtóhírek szerint a könyvmegjelenés miatt Károly herceg tajtékzik a dühtől.

A 74 esztendős Dickie Arbiter évtizedeken át volt a Buckingham-palota alkalmazottja, tizenkét éven keresztül tevékenykedett II. Erzsébet személyi sajtótitkáraként egészen 2000-ig. Az úriember visszavonulása után Szolgálatban a királynőnél (On Duty With the Queen) címmel memoárt írt, amely 2014. október 1-jén jelenik meg Nagy-Britanniában. Miután néhány részlet kiszivárgott a könyvből, Károly walesi herceg, a brit trónörökös felháborodását fejezte ki, amiért egykori bizalmasa könyv formájában teregeti ki a Windsorok életét is, amely összefonódott a palota szolgálatában álló férfi életével.

Dickie Arbiter korábban többször bírált minden botránykönyvet, ami a királyi házról szól, most viszont azzal védekezik, hogy saját magáról ír, de kénytelen volt említést tenni a brit királyi család eseményeiről is, hiszen nem lenne teljes az életrajzi könyve, ha az életéből kihagyná munkáját. A férfi a királyi háznál dolgozott, amikor Károly herceg és Diana hercegnő házassága válságossá vált, de jól értesült volt Diana hercegnő későbbi szerelmi kapcsolatait illetően éppúgy, mint Károly és jelenlegi felesége, Camilla hercegnő viszonyáról, illetve II. Erzsébet királynő másik fiának, András hercegnek és Sarah Fergusonnak a válásáról is.

Mészáros Márton

Dickie Arbiter, a brit királyi család egykori sajtófőnöke

Dickie Arbiter, a brit királyi család egykori sajtófőnöke

Elhunyt Lauren Bacall

2014. augusztus 13.

89 éves korában, New York-i otthonában elhunyt Lauren Bacall világhírű amerikai színésznő, Hollywood aranykorának egyik utolsó csillaga, jelentette be a Humphrey Bogart családjának örökségét gondozó ügynökség 2014. augusztus 13-án.

Lauren Bacall 1924. szeptember 16-án született New Yorkban Betty Joan Perske néven. Zsidó származású szülei nem voltak tősgyökeres amerikaiak, édesanyja Romániából emigrált, édesapja pedig lengyel szülők New Jerseyben született gyermeke volt. Bacall első unokatestvére volt a nála egy évvel idősebb Simon Peresz izraeli elnöknek, aki idén köszönt le.

Első szerepét alig 18 évesen kapta egy washingtoni színházi produkcióban. Az előadás megbukott, de a 175 centiméter magas kimagaslóan szép lányt felfedezték. 1943-ban Howard Hawks amerikai filmrendező feleségének a szeme megakadt a Harper’s Bazar magazin címlapján, amelyen a 19 éves Bacall virított, akit előzőleg a kor híres divatguruja, a Harper’s főszerkesztője, Diana Vreeland fedezett fel. Hawks volt az, aki a Szegények és gazdagok című Hemingway-regényből készült filmfeldolgozásban Humphrey Bogart mellé válogatta főszereplőnek. A film rögvest siker lett, Bacall emlékezetes szövege, a “Te aztán tudsz fütyülni” pedig szállóigévé vált. A filmben a színésznő még egy később populáris slágerré váló dalt is elénekelt. A film forgatásának harmadik hetében Bogart és huszonöt évvel fiatalabb színésznő összejöttek, amikor a legendás szívtipró egy forgatási nap után felkereste a lakókocsijában.

Bacall védjegyévé vált az úgynevezett “bacalli felnézés”, a fiatal színésznő első filmje forgatásán, amelyben a jelenet szerint tüzet kell kérnie Bogarttól, annyira félénk volt, hogy alig merte felemelni a fejét, így alulról pillantott partnerére. Ehhez a pózhoz társult a fülledt erotikus búgó hangja is, amely minden rendezőt elvarázsolt.

Lauren Bacall Oscar-díjas amerikai filmszínésznő (1924-2014)

Lauren Bacall Oscar-díjas amerikai filmszínésznő (1924-2014)

A mozitörténet legcinikusabb, legkiégettebb férfi hőse, Humphrey Bogart, és a veszélyes nagymacskaként elhíresült Lauren Bacall tökéletes párosnak bizonyultak. 1945-ben házasodtak össze és a férj 1957-ben bekövetkezett haláláig együtt éltek. Ez idő alatt együtt vitték kasszasikerre a Hosszú álom (1946), a Sötét átjáró (1947) és a Key Largó (1948) című filmeket is. Bogart halála után fellépett a Broadwayon is, emlékezetes alakítást nyújtott a Mindent Éváról musicalváltozatában. Pályafutása során a kor legnagyobb sztárjaival forgatott együtt, Kirk Douglas, Gregory Peck, Marilyn Monroe és még sokan a partnerei voltak.

1961 és 1969 között Jason Robards Oscar-díjas amerikai színész felesége volt, így ő az egyetlen olyan Oscar-díjas, aki házasságot kötött két korábban Oscar-díjjal elismert színésszel. A 70′-es években a Gyilkosság az Orient expresszen és A mesterlövész című filmekben nyújtott maradandó alakítást. 1981-ben a The Fan című horrorban önparodisztikus szerepet vállalt a szintén idén elhunyt James Garner oldalán: egy dívát alakított, akit egy rajongója üldöz.  A színésznőt 1997-ben a Tükröm, tükröm című filmben játszott szerepéért Oscar-díjra jelölték, és habár egyetlen filmjéért sem díjazták a legrangosabb filmművészeti elismeréssel, 2009-ben  életművéért tiszteletbeli Oscar-díjat vehetett át.

A méltóságát és eleganciáját idős korában is megőrző színésznő haláláig aktívan dolgozott. A 2000-es években Lars von Trier két filmjében, a Dogville – A menedék című alkotásban és a Manderlay című filmben is játszott. Egyik utolsó filmje A kísérő című 2007-es film volt, de még idén is forgatott és hangját adta a Family Guy című kultsorozat egyik epizódjához is.

Lauren Bacall életrajzi könyvéért 1980-ban megkapta a legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award), 1999-ben pedig felkerült az Amerikai Filmakadémia által készített listára, amely a filmtörténelem száz legnagyobb sztárját rangsorolta.

Mészáros Márton

Lauren Bacall Oscar-díjas amerikai filmszínésznő (1924-2014)

Lauren Bacall Oscar-díjas amerikai filmszínésznő (1924-2014)

Mozi ajánló – Szexvideó

2014. augusztus 12.

Vannak némi fenntartásaim Cameron Diaz filmjeivel kapcsolatban, azonban legújabb produkciója, a Szexvideó (Sex Tape) című vígjáték nem igazán oszlatta el a kételyeimet azt illetően, hogy a vígjáték színésznő tisztában van vele, hogy milyen filmekre mond igent és mikre nem. Kritika a filmről.

Az ingerszegény történet szerint Jay és Annie évek óta boldog házasok, kapcsolatuk elején pedig nemhogy nem vetették meg a szexuális kalandokat, együttléteik kilencven százalékát a testi kapcsolat tette emlékezetessé. Néhány valóban humoros képsoron keresztül részletesebben is megtudhatjuk, mennyire forró volt a vágy mindkettejükben, a 41 éves Cameron Diaz és a 34 éves Jason Segel egyébként még el is hitetik velünk, hogy valóban a húszas éveikben járó szereplői a filmnek. Közelebbről nézve azonban egyértelművé válik, hogy inkább a kiegyensúlyozott, ám szexmentes házasságban élő kétgyermekes szülők szerepe passzol jobban a fizimiskájukhoz. Visszakanyarodva a történethez, az egész film nem szól másról, mintsem arról, hogy a főszereplő házaspárunk élete boldog, de nincs idejük, energiájuk egymás kényeztetésére, amikor hosszú idő után először időt szakítanak arra, hogy törődjenek egymással, balul sül el a dolog, ugyanis a feleség javaslatára iPaddal felveszik az aktust, az pedig kiszivárog, elvégre ez a házipornók sorsa.

Tehát adott egy eredeti és valamennyire merész alapötlet, azonban a megvalósítása annyira elkeserítő lett, hogy arra már nem tudunk mit mondani. Az ember jogosan teszi fel a kérdést magában, mire ment a színészek gázsiján kívül az a negyvenmillió dollár, amiből a film készült? Ugyanis, hiába igyekezik mind Cameron Diaz és az Így jártam anyátok című szituációs komédia Marsallja, Jason Segel, erőlködésük csak ritkán ér célba. Amit a vásznon művelnek másfél óra hosszat, az nem más, mint szenvedés, amely csak kínos mosolyt vált ki a nézőből. Persze a két színész igazán el sem akarja hitetni velünk, hogy élvezik a komédiázást, se nem felszabadultak, se nem hitelesek – pedig a kettő közül valamelyiknek kellene lenniük, ha már egy filmet visznek a hátukon. A Szexvideó elsősorban a szituációkra összpontosít, de a Rob Lowe által játszott nagyfőnök lakásában tett látogatást leszámítva igazán nehéz megnevettetni az embert, mert ugye azért a cégvezetőként prűd és konzervatív főnököt az otthonában „lazítani” látni (vagyis bömbölő zene, idétlen tánc és kokószippantás) mégiscsak vicces, akárcsak az, ahogyan a házaspár férfitagjának szorítani, hogy ne tépje szét egy behemót kutya, amely egy hatalmas lakásban üldözi.

Nehéz megmondani, hogy minek lehetne a Szexvideó című filmet nevezni. Némi jóindulattal egy vígjáték próbálkozásnak, viszont családi vígjátéknak egyáltalán nem. Hiába vannak benne gyerekek és mégiscsak a szeretet, a családért való önfeláldozás és a boldogság elnyerése a nem túl sommás üzenet, 16 éves kor alatt szigorúan nem ajánlott megtekinte(t)ni. Éppen ezért, a pucér jelenetek, a szex központi témaként való bemutatásában és a nyílt, már-már trágár beszédért Indiában a cenzorok betiltották a film mozikban történő forgalmazását. Ezen a döntésen annyira nem lepődünk meg látva a film „leghúzósabb” jelenetét, a befejezést. A nagy izgalmakban megfáradt technikai analfabéta párunk, Annie és Jay leül a csodamasina elé, hogy megnézzék, mit alkotnak. Nem elég önmagában a gyenge alakításuk a végére teljesen befáradt film utolsó képsoraiban, még azt is megnézhetjük, hogy konkrétan mi folyt a lakásban abban a három együtt töltött órában, míg a Gesamtkunstwerk elkészült. Csak azt nem értem, hogy sikerült egy ilyen sok humorral kecsegtető alapszituációból egy ilyen lapos vígjátékot kihozni? Hol van a dinamizmus, a pergő humor, az idevágó zenék és az önfeledt színészi alakítások?

Mészáros Márton

A Szexvideó (Sex Tape) című film angol nyelvű plakátja

A Szexvideó (Sex Tape) című film angol nyelvű plakátja

Hajdu Szabólcs Délibáb című filmje a torontói fesztiválon

2014. augusztus 12.

A számos európai filmművészeti elismeréssel kitüntetett Hajdu Szabolcs magyar filmrendező Délibáb című filmjét a torontói filmfesztiválon mutatják be – tájékoztatott a hírről a Magyar Filmunió 2014. augusztus 12-én. A filmben nemzetközi szereplőgárda játszik.

A tavaly nyáron forgatott Délibáb című film a Contemporary World Cinema nevű szekcióban kerül bemutatásra a szeptember 5-én kezdődő torontói filmfesztiválon. A világpremieren Hajdu Szabolcs, a film rendezője és a színészek is jelen lesznek. Tar Sándor magyar író (1941-2005) Ház a térkép szélén című novelláját alapul vevő történt afrikai labdarúgócsillagról szól, aki egy bundabotrány miatt menekülni kényszerül hazájából, és egy hortobágyi pusztán köt ki, ahol rabszolgaként tartják. A sajátos stílusú magyar westernfilm főszerepét a Jim Jarmusch amerikai filmrendező filmjeiből ismert Isaach De Bankolé elefántcsontparti színész alakítja, aki számtalan nemzetközi filmben feltűnt, többek között a Casino Royal, a Manderlay, az Éjszaka a Földön és Az irányítás határai című alkotásokban is. A film további szerepeiben Razvan Vasilescu, Dragos Bucur, Polgár Tamás és a rendező felesége, Török-Illyés Orsolya is játszik. A Délibáb című filmet várhatóan idén novemberben mutatják be a magyar mozik.

Mészáros Márton

A Délibáb című film  forgatása 2013 júliusában

A Délibáb című film forgatása 2013 júliusában

Öblök a drámai csúcsok között

2014. augusztus 12.

Mi az, ami elsősorban eszébe jut az embernek Montenegróról? Legyünk őszinték, azon kívül, hogy tudja, hogy egy balkáni kis ország, mást nem igazán társít hozzá. Pedig Crna Gora nagy múltú és szép ország a Balkán-félszigeten, a tengerpartja pedig pompás. Hatnapos látogatás Montenegróban.

Indulás este, érkezés délután

Montenegró nem a Magyarországhoz legközelebb eső ország Európában, ezért a megközelítés sem kifejezetten egyszerű. Lehet repülővel is utazni, mi azonban hatékonysága miatt az autózást választottuk. Budapestről este nyolc órakor, egy ledolgozott tízórás munkanap után indulva csak másnap koradélután érkeztünk meg Montenegróba. Első utunk Budvába, az Adria egyik legnagyobb múlttal rendelkező üdülővárosába vezetett, amely két úton közelíthető meg autóval. A Bosznia-Hercegovina alsórendű útjain átvezető út valóban rövidebb kilométerben (850 km), míg a leginkább Horvátországon áthaladó, némi kerülővel megtehető másik út (1060 km), azonban ha valakinek az idő és nem a kilométer számít, akkor az utóbbit ajánlanám, ugyanis autópályán jobban lehet haladni, mint a lepukkant bosnyák falvak között. A rendkívül szép természeti látványosságokkal kecsegtető út érintette odafelé a Kotori-öblöt, amely leírhatatlanul káprázatos látvány.

Turista a montenegrói Budvában 2014. július 30-án (Fotó: Mészáros Márton)

Turista a montenegrói Budvában 2014. július 30-án (Fotó: Mészáros Márton)

A szerbek üdülőparadicsoma

Budva sok mindenről híres. Például arról, hogy 2013-ban itt tartották az ország első meleg felvonulását, amelyet agresszív szélsőségesek megzavarása miatt kevésbé nevezhetünk eredményesnek, illetve arról, hogy ez a város az adriai tengerpart települései közül a legrégibb. Ahhoz azonban kétség nem fér, hogy nem véletlenül érdemelte ki a montenegrói turizmus metropolisza nevet. Kilométeres sor vezet be a tengerparti üdülőhelyre, ahol a tizenegyezer fős lakosságra kb. két turista jut. Ha olyan tömeg azért mégsincs, mint a Copacabanán, jó és rossz időben egyaránt sokan fordulnak meg itt. Huszonegy kilométeren keresztül tucatnyi strand lelhető fel, azonban ezek többsége kavicsos, viszont ez nem akadály, mivel rendkívül kiépített tengerpartról beszélünk, ahol jól felszerelt pihenőövezetek találhatóak. Nekünk sikerült egy olyan majdhogynem luxuszónának beillő részt találni, ahol bőrhuzatos napágyak, napernyők, baldachinos ágyak és mindig segítőkész alkalmazottak várják a pihenni vágyót. Egyedül a bárpult mellett elhelyezett két óriási hangfal dübörgése zavarta meg néha a kikapcsolódást, de elvégre a fiatal társaság zöme velem ellentétben nem egy könyvbe elmélyedve élvezte a nyarat. Persze, az ember a csobbanást sem hagyhatja ki: a tengervíz nyáron 25 Celsius-fok közötti és nem olyan hirtelen süllyed.

Ahogy azt már korábban olvastam, a montenegrói emberek különösen becsületesek. Ott tartózkodásunk alatt valóban tapasztalhattuk az őket jellemző kedvességet és udvariasságot. Amikor egyszer elbizonytalanodtunk az útirányban, egy cipőbolt eladója nem csak odatelefonált a célállomásunkra, hanem felajánlotta, hogy a saját autójával elfurikáz minket oda. Kisstílű bűnözőktől még az egyébként veszélyesnek gondolt tengerparton sem kell félni és a mindenféle limlommal és hamisított ruhákkal, órákkal kereskedő árusok sincsenek. A budvai autók zöme szerbiai rendszámú, ami arra enged következtetni, hogy elsősorban szerbek jönnek ide kikapcsolódni, bár harsány magyar eszmecserét is hallottunk a napernyők között.

Ha már Budvában szálltunk meg, nem hagyhattuk ki az óváros megnézését, amelyről úgy hírlett, a térség kultúrájának bölcsője. Ebből a marketingszagú megfogalmazásból kevesebbet láthattunk, mint amire számítottunk, de érkezésünkkor az ortodox templomban éppen egy meghitt szertartásnak lehettünk tanúi, ugyanis a hívők elmélyülten imádkoztak, az érkezők pedig kegytárgyakat csókoltak meg. Az öreg város egyébként semmiben sem különbözik a tengerparti kisvárosoktól. A kacskaringós utcák, a kis terek, a nyitott ablakban doromboló macska, a nyári performanszok, a kikötött csónakok sorakozása és a fel-alá sétáló turisták jelentéssel töltik meg a településnek ezt a részét is, ahonnan ki vannak tiltva az autók. Mivel a budvai tengerpart másik oldaláról érkeztünk aznap, örömmel mentem fel a citadellára, ahonnan az egész tengerpartot szemügyre vehettem. Az azúrkék víz látványa mellett az óváros képe is elénk tárul fentről, ahonnan egyébként tökéletes rálátás nyílik a Szent Miklós-szigetre is, amely Budvával szemben található a tengerben.

Ókori városrészlet a montenegrói Budvában 2014. július 30-án (Fotó: Mészáros Márton)

Óvárosrészlet a montenegrói Budvában 2014. július 30-án (Fotó: Mészáros Márton)

Podgorica. Főváros?!

A döbbenet volt az első benyomásom Podgoricáról. A negatív, sajnálkozással és meglepettséggel teli döbbenet. Hiszen valahol mélyen elkeserítő, hogy van egy ország Dél-Európában, amelynek a fővárosa már a római korban is lakott település volt, de amely mostanra körülbelül olyan elhanyagolt és szegény, mint egy borsodi romatelep. Nyilvánvalóan lerobbant külsejét akkor érte el, amikor 1946 és 1992 között Tito tábornok tiszteletére Titogradnak hívták és szegénységben tengődött. És ha már Titónál járunk, érdemes megemlíteni, hogy sok helyen vannak könyvárus bodegák, ahol a mainstream-kedvencek mellett több könyv foglalkozik a néhai jugoszláv államfő életével.

Ha az ember egy tíz percig elkalandozik, már azon kapja magát, hogy át is hajtott az egész fővároson. Hogy tulajdonképpen, hol kezdődik a városközpont, nehéz megmondani, de sejthető, hogy a nagy zsidótemető, a magyarországi viszonylatban teljesen átlagosnak számító városháza ott van, ahol az élet zajlik. Mivel Podgorica két részre osztható, a kirohadt ablakú lakótelepi épülettömbökre és a szegény, összetákolt évtizedes házakra, csak a szerb ortodox egyház Krisztus feltámadása székesegyházát tudnám kiemelni az igazán szép látványosságok közül. Az odavezető út viszont mesés, gyakran a felhők fölött kanyarognak a hegyi utak, amelyek mentén zöldség- és gyümölcsárusok nagyon olcsón adják a valóban ízletes terméseiket.

A Krisztus feltámadása székesegyház a montenegrói Podgoricában 2014. augusztus 1-jén (Fotó: Mészáros Márton)

A Krisztus feltámadása székesegyház a montenegrói Podgoricában 2014. augusztus 1-jén (Fotó: Mészáros Márton)

„Szűz Mária királynő mindenki szívében ott van…”

Elhibázott döntésnek látszik, hogy a helyi montenegrói lakosok segítségét bevonva bármit is megtaláljon az ember ebben a kedves kis országban. Elsősorban azért mentünk Cetinjébe, hogy elismerésünk gyanánt leróhassuk tiszteletünket I. Miklós, Montenegró egyetlen királya és felesége, Milena királyné sírja előtt. Nikola a Petrovic-ház örököseként az 1880-as évek végén került hatalomra fejedelemként, azonban 1910-től nyolc éven át királyként gyakorolta a hatalmat, míg a forradalmak évében el nem üldözték. Feleségével együtt a 20’-as évek Franciaországában halt meg, de 1989 után hazahozták földi maradványaikat és a régi királyi fővárosban, Cetinjében újratemették őket.

Azzal, hogy a legkülönfélébb helyi embereket megkértük, hogy segítsenek elmagyarázni, hogy hol van az a kolostor, ahol eltemették őket, olyan nehéz feladat elé állítottuk őket, amilyenre szerintem még visszagondolni is ijedtséget jelent számukra. Úgy képzelje el mindenki, hogy a valamikori fővárosban körülbelül egy Hősök terényi területen található egy kolostor, ahol a vladikákat, a püspök-uralkodókat eltemették, a régi vár, Miklós király éppen felújítás alatt álló kis palotája és a Cipur-templom. Mint kiderült, utóbbi ad otthont az egyetlen montenegrói királyi pár két koporsójának, de mire erre rájöttünk, már bezárt a templom. A felsorolt intézmények egyik dolgozója sem beszélte az angolt, ami mélyen elkeserített minket. Éttermekben, járókelőktől is próbáltunk információhoz jutni, kisebb-nagyobb segítséggel. Néhányan megértették, mit keresünk, de lövésük sem volt róla, hol lehet a királyi pár. Végül a kolostor papját sikerült elcsípnünk, aki perfektül beszélt angolul. Elmagyaráztuk neki, hogy mit keresünk, és láss csodát, elsőre megértette. Azonban neki se volt elképzelése arról, hol lehet a keresett sír. De ha királynőt keresnek, nem kell messzire menniük, mondta dús szakállát cirógatva. „Szűz Mária, a királynőnk, a keresztények királynője itt van ebben a templomban és jelen van mindenki szívében” – tette hozzá félig mosolyra húzódott szájjal, majd még elbeszélgettünk vele egy kicsit.

A cetinjei kolostor épülete Montenegróban 2014. augusztus 2-án (Fotó: Mészáros Márton)

A cetinjei kolostor épülete Montenegróban 2014. augusztus 2-án (Fotó: Mészáros Márton)

Rákok vs. burek?

Este hat óra után már teljesen kihaltnak tűnt Cetinje, így éttermet választottunk, ahol számomra szokatlan, összehajtott pizzát ettünk. Vannak igényesebb helyek, de minden olyannak hat, mintha egy vidéki városban, vagy egy kisvárosban lenne az ember. Talán éppen ezért, megnyugtató érzés volt a drámai hegyek között a szerpentinen visszaautózni Budvába, ahol finomabbnál finomabb beaf steakek és isteni garnélarákok vártak. Ha már itt vagyunk, természetesen a Balkán híres eledelét, a bureket sem hagyhatjuk ki, amelyből szinte mindenütt van kínálat. Hat nap nem elég ahhoz, hogy kellő tapasztalatot gyűjtsünk egy ország megismeréséhez, de Montenegró olyan kicsi és kevés ember által lakott állam, hogy így is kellő élményt raktározhat el az odalátogató.

Mészáros Márton

Rákok a terítéken a montenegrói Budvában 2014. július 31-én (Fotó: Mészáros Márton)

Rákok a terítéken a montenegrói Budvában 2014. július 31-én (Fotó: Mészáros Márton)