Mészáros Márton blogja

Nyolcvanötödik születésnapja alkalmából lánya, Juhász Anna szervezésében művésztársai, családtagjai, barátai és olvasói köszöntötték Juhász Ferenc Kossuth-díjas költőt a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. szeptember 10-én.

A kiváló költő nyolcvanadik születésnapjának megszervezésekor döntötte el lánya, Anna, hogy programszervező lesz. Az erős családi köteléken kívül emiatt szervezte meg Juhász nyolcvanötödik születésnapi köszöntését is a fiatal hölgy, aki az egybegyűltek előtt is elmondta, hogy mennyire tiszteli és csodálja édesapját, akivel nagyon közeli a kapcsolata a mai napig. Juhász Anna szavaival nyílt meg az ünnepség, amelyre olyan nagy érdeklődés volt, hogy az eredetileg egy teremre szervezett eseményre csak a szűk vendéglistára felfért személyek juthattak be, mindenki másnak az ebből a szobából nyíló másik teremben kellett helyet foglalnia. Innen is figyelemmel lehetett követni az eseményeket, a hátsó sorban ülők pedig kivetítőn követhették élőben az eseményeket.

Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. szeptember 10-én, ahol a költőt 85. születésnapja alkalmából köszöntötték (Fotó: Mészáros Márton)

Az illusztris vendégek között volt a volt köztársasági elnök özvegye, Mádl Dalma asszony, Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter, Hammerstein Judit kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, valamint számos művész, kritikus és az irodalmi élet egyéb szereplői.

A születésnapos költőt először E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója méltatta, aki örömét fejezte ki, amiért az általa vezetett intézmény adhat otthont a művész születésnapjának megünneplésére. A művészettörténész felidézte, hogy a korábbi századokban a Juhász Ferenchez hasonló irodalmi nagyságokat hasonló módon ünnepelték meg. A kétszeres Kossuth-díjas költő lánya felolvasta a jelenleg külföldön tartózkodó Szőcs Géza író-költő, volt kultúráért felelős államtitkár levelét, amelyben Juhász Ferencet „az utolsó nagy mamutok egyikének” titulálja.

Ferencz Győző költő, irodalmár, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke utalt először az est folyamán Juhász korszakalkotó művére, a Tékozló ország című 1954-ben megjelent kötetre, amely eredetileg a Dózsa-féle parasztfelkelésről szól, de valójában a két évvel későbbi forradalom előszele volt. Sumonyi Papp Zoltán, a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke abbéli reményeit fejezte ki, hogy a jelenkorban is akadnak olyan tizenkét-tizennégy éves fiatalok, mint amilyen ő volt, és számukra is olyan elementáris erővel fog hatni Juhász költészete, mint egykoron rá.

Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Író Szövetség korábbi elnöke volt a harmadik, aki laudációjában a Tékozló ország záró sorait idézte: „Ó, ember, a hitedet ne veszítsd el, őrizd meg a lélek nagy hitét! /Ki volna nálad nagyobb, nem lehetsz vágytalan, ne tűrd a szenvedést. /Ha kell, hát százszor újrakezdjük, vállalva ezt a legszebb küldetést, mert a szabadság a legtöbb, amit adhat önmagának az emberiség!” Pomogáts a színpadon többször fel is hívta a figyelmet arra, hogy az est folyamán nem ő az első, aki említi e sorokat, ezzel hangot adva meggyőződésének, miszerint ez nem lehet véletlen, mivel szerinte olyan, akárcsak az Úr vezette volna a felszólalók kezét, amikor beillesztették az idézett sorokat saját beszédjükbe. Végezetül Esterházy Péter Kossuth-díjas író méltatta barátját.

Az est során Galkó Balázs színművész és Havas Judit előadóművész adott elő egy-egy Juhász-verset, a költő fiatal barátja és pártfogoltja, Grecsó Krisztián író saját versével tisztelgett előtte, a világhírű Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész pedig úgy fogalmazott, a „legnagyobb magyar költőnek, a legnagyobb magyar zeneszerző, Kodály Zoltán Marosszéki táncok című művét” adja elő. Befejezésül levetítették Gordon Eszter és Juhász Anna közös riportfilmjét, amelyben többek között Ágh István, Spiró György, Gryllus Dániel, Tóth Kriszta mesél Juhász Ferenc költészetéről, és személyéről. A három órásra nyúlt ünnepség zárószavai a meghatódott Juhász Ferenc szájából hangzottak el, a költő köszönetet mondott az egybegyűlteknek, és felolvasta egyik legfrissebb versét is. Ezután Juhász Anna karon fogta édesapját, átvezette az ünneplő tömegen, majd felvágták a születésnapi tortáját.

Mészáros Márton

Juhász Anna és édesapja, Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2013. szeptember 10-én, ahol a költőt 85. születésnapja alkalmából köszöntötték (Fotó: Mészáros Márton)

Örömömre szolgál, hogy közölhetem: nagyapám, Mészáros Sámuel élete alkonyán felfedezett költészetéért David Arts Alkotói Nívódíjban részesült , amelyet 2013. szeptember 5-én személyesen vett át budapesti otthonában. Nagyapám tavaly vált hivatalosan Magyarország legidősebb pályakezdő költőjévé, hiszen nyolcvankét éves korában eszmélt rá, hogy szívesen írna verseket, azóta pedig tucatjával ontja magából a szabadverseket és a rímeket.

A novemberben 84. születésnapját ünneplő Samu bácsi legújabb versei a David Arts műhely Életünk egén című kereskedelmi forgalmazásba került antológiában jelentek meg augusztus végén.

Mészáros Márton

Mészáros Sámuel költő kezében a David Arts Alkotói Nívódíjjal 2013. szeptember 5-én (Fotó: Mészáros Márton)

2013. augusztus 31. Monaco

A leendő monacói herceg, Andrea Casiraghi esküvője miatt a megszokottnál kevesebben vannak a kis hercegség utcáin, a lezárt hercegi palota előtt közel ötven-hatvan különböző autó sorakozik. Ezeken érkeztek a vendégek a sziklára épült Grimaldi-palota zárt ajtói mögött megtartott ceremóniára. Jelentős tömeg nem várakozik az erőd-rezidencia előtt, viszont kisebb csoportok állnak a kordon és az egy négyzetméterre jutó három rendőr előtt, hogy részesei lehessenek “valaminek”. A vendégek érkezését és távozását valóban látni lehetett, de ehhez órákat is várni kellett az érdeklődőknek, hiszen sem a vendégek listája, sem a ceremónia pontos időpontja nem került bejelentésre. Monacóban egyébként nem nehéz hírességbe botlani, hiszen a Roccabella luxusszállodában lakik Lewis Hamilton, aki gyakran tesz sétákat a parton. És ha már Forma-1-nél tartunk, akkor a monacói nagydíjra el szoktak látogatni hollywoodi sztárok is: Michael Douglas, Jennifer Lopez és még sokan mások voltak már ott.

A Roccabella a legdrágább szálloda az adóparadicsomnak számító monarchiában. Mások mellett egy “Beatle”, azaz Ringo Starr; egy eszméletlen hangú walesi énekesnő, Shirley Bassey; egy milliárdos volt haditengerész, Sir Donald Gosling él itt – többé kevésbé állandó jelleggel. Azonban a fenséges pompájukban tetszelgő hatalmas jachtokat felvonultató kikötő fele nem más jött szembe velünk, mint Szellő István híradós, akinek arcát szinte mindennap látjuk. A médiában sokat emlegetett Szellő-ikrek egyikét cipelte karon, amikor fürdőruhában korzózott Monte-Carlóban. Viszont egy igazi szupersztárral is összeakadtam: Sir Roger Moore a Princess Grave Aveneau egyik kávézójában pihent feleségével, a svéd milliárdos Kristinával és barátjával, valamint annak párjával.

A brit sármőr, aki évtizedeken keresztül dobogtatta meg hölgyek millióinak szívét, örömmel fogadta, hogy odamentem hozzá. Készségesen aláírt nekem, majd a legnagyobb természetességgel készítettünk közös képet. Hellyel kínált maga mellett, és amikor elmondtam neki, hogy magyar vagyok, örömmel summázta, hogy Puskás egy nagyon nagy játékos volt. Tizenöt évvel fiatalabb neje nem tudta kiről beszél Moore, ezért a színész maga magyarázta el neki: „Puskás a legnagyobb labdarúgó volt az 1960-as évek elején.” Szó esett Roger Moore budapesti látogatásairól, hiszen az UNICEF jószolgálati nagyköveteként az elmúlt években többször járt hazánkban, de a mini-beszélgetés fő vonala továbbra is a sport maradt. Az Angyal, a Minden lében két kanál és hét Bond-mozi főszereplője a velencei filmfesztiválról érkezett Monacóba, ezt is elmondta. Roger Moore egyébként szégyenkezés nélkül letagadhatna néhány évet korából, hiszen még mindig jó tartású, férfias; ingét macsósan kigombolja, és ha fényképezik, lekapja a szemüvegét, kézfogása pedig igazán határozott. Nos, Bond valóban nem öregszik.

Mészáros Márton

Sir Roger Moore brit színésszel Monacóban 2013. augusztus 31-én

Szlovákiai lapban jelent meg a fényképem. Ez úgy hangzik, akár egy jelenés, pedig szó sincs itt semmiféle természetfölötti csodáról, vagy Szűz Mária megjelenéséről. A közelmúltban kaptam egy levelet a pozsonyi Új Szó nevű magyar nyelvű szlovákiai napilaptól, amelyben írásos engedélyt kérnek arra, hogy publikálhassák Hubert Géza Wells hollywoodi magyar állatidomárról készített felvételemet az újságban.

A Magyarországon méltatlanul szinte ismeretlenségbe vesző hollywoodi filmek állattréneréről készített portrém az Új Szó 2013. július 6-án megjelent számának Presszó mellékletében került közlére. A fotó a 84. Ünnepi Könyvhéten készült. A szerkesztőség volt oly szíves, hogy postán juttatta el hozzám a fizetős napilap szóban forgó számát.

Mészáros Márton

Az Új Szó szlovákiai magyar lap 2013. július 6-i száma

Mesél a bécsi erdő, Ármány és szerelem, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból, Csongor és Tünde, Egyszer élünk, A velencei kalmár, Angyalok Amerikában, Sirály, Hazafit nekünk, Mephisto. Tizenegy felejthetetlen előadás, amelyet a Nemzeti Színház színpadán, a színház nagyszerű társulatának játékában láthattam az Alföldi Róbert vezette időszakban. Köszönet érte! Ezek a kreatív, pompás előadások és a társulat emelte első helyre nálam a Nemzetit a fővárosi színházak listáján.

Örömmel tölt el, hogy négy-öt órákat állhattam sorba a jegyekért rekordszámú emberrel, miután bejelentették, hogy Vidnyánszky Attila veszi át a színház vezetését a következő évadtól. Az utolsó Alföldis Nemzeti előadást, a Mephistót tizenegy alkalommal játszották, a színház nagyszínpadának befogadóképessége 619 fő, mégis a nagy érdeklődés miatt átlagosan 641 ember nézte. Voltak, akik pótszéken, voltak, akik állva. Boldogsággal tölt el, hogy az a 7054 ember között lehettem, akik láthatták ezt a lenyűgöző előadást.

Hálával tölt el, hogy interjút készíthettem tucatnyi színésszel a Nemzetiből. Nem kellett meggyőzniük, hogy nagyszerű, közvetlen emberek színházon kívül is, ezt tudtam, mielőtt találkoztam velük. Végül csak annyit szeretnék írni, hogy az utolsó előadáson készült videófelvétel még így is könnyeket csal az ember szemébe, amint látja a közönség és a színészek meghatottságát, az álló tapsot, a néma tiszteletet, a trombitaszót, a virágcsokrokat, a transzparenseket, a köszönjük feliratokat, és felnőtt férfiak és nők (az egész szereplőgárda) sírását.

Mészáros Márton

Tapsvihar a Nemzeti Színházban

Habár alapvetően az angol nyelvterületű országokban hagyomány ünnepelni az apák napját, mégis egyre többen vannak olyan magyarok, akik az anyák napja párjaként megtartják az apák napját is, amely hivatalosan minden év júniusának harmadik vasárnapja. Ez a nap idén a mai.

(Témába vágó: Rod Stewart feldolgozásában a Father and Son című dal)

Apák napján hivatalosan – ahogy a név is mutatja – az apákat ünnepeljük, de ilyenkor emlékezünk az összes élő férfi rokonra, és az elhunyt férfi elődeinkre is, tehát az apák napja egyúttal a nagyapák és a dédapák napja is. Az ünnepet egy asszony, bizonyos Sonora Smart Dodd (1882-1978) javaslatára hozták létre 1910-ben, és azon év június 19-én tartották meg először. Az alapítót édesapja, William Jackson Smart, a polgárháborús veterán inspirálta, aki egyedülálló szülőként hat gyermeket nevelt fel. Az ünnepet végül Richard Nixon amerikai elnök ismerte el hivatalosan 1972-ben, de már korábban is megtartotta számos amerikai elnök.

A katolikus ünnep is tartja az apák napját, de ők március 19-én, Szent Józsefnek, Jézus apjának a napján ünneplik. Azonban a populáris apák napja nem köthető vallási felekezethez, teljes mértékben világi ünnepnek számít. Azonban ahhoz, hogy az apák napjának hagyománya legyen, nekünk kell érte tenni. Talán idén először tapasztalható valamiféle érdeklődés az ünnep iránt, igaz most sem rendeztek óvodai, iskolai ünnepségeket apák napja miatt, de bekerült a hírekbe, cikkeztek róla az újságok, számtalan megosztás történt a témában a közösségi oldalon, és ismerőseim közül is többen felköszöntötték édesapjukat, nagyapjukat.

Apák napjára a keresztapa, Don Corleone híressé vált szavaival emlékezzünk: „Elég időt töltesz a családoddal? Mert aki nem tölt elég időt a családjával, az nem is igazi férfi.”

Mészáros Márton

Boldog (kereszt)apák napját!

2013. június 8-án, a 84. Ünnepi Könyvhét harmadik napján kétszer is eleredt a záporeső, méghozzá összesen másfél órán keresztül esett, de ez sem tántoríthatta el a könyvbarátokat a fesztiváltól.

A Vörösmarty téri pavilonoknál még az eső érkezése előtt végzett a dedikálással Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő. A 85 éves művésszel való találkozásra fél órát kellett várnom a sorban, ennek a nagy érdeklődés mellett az volt az oka, hogy többen öt-hat kötetet, sőt még újságokban megjelent, mára már megsárgult verseket vittek magukkal aláírattatni. A népszerű költő, akinek a Kossuth Kiadó standjánál három könyve is kapható, sajnos nem tűnt úgy, mintha jó egészségi állapotban lenne, viszont ez sem akadályozta meg abban, hogy felesége és leánya, a programszervezőként dolgozó Anna jelenlétében dedikáljon, és mindenkihez legyen egy-egy kedves mondata.

Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő a 84. Ünnepi Könyvhéten Budapesten 2013. június 8-án (Fotó: Mészáros Márton)

Három órától dedikálta volna szintén a Kossuth Kiadónál az Önételrajz című szakács, és egyben életrajzi kötetét Kulka János Kossuth-díjas színművész (aki biciklivel érkezett), valamint Börcsök Mária író-költőnő, de mivel Juhász Ferencre olyan nagy érdeklődés volt, hogy a kiírt időpont után is sorakoztak még nála az emberek, Kulka és Börcsök egy mellettük lévő asztalon kezdte meg az aláírást. Aztán eleredt az eső, így kénytelen volt mindenki bevonulni olyan helyre, ahol valamelyest védve van az esőtől.

Dedikáló szerzők, vásárlók százai futottak a pavilonok, épületek alá, a könyvesek pedig villámgyors tempóban takarták le a kiadványaikat. Sajnálatos módon így is sérültek a könyvek, mert lehetetlen volt megakadályozni, hogy ne legyenek vizesek. Esterházy Péter, Lator László, Parti Nagy Lajos, Törőcsik Mari, Karinthy Márton, Bächer Iván, Kukorelly Endre, Karafiáth Orsolya és Moldova György is pavilon alatt talált menedéket az eső ellen.

A felsoroltak közül a legnagyobb sor Esterházy előtt állt, aki Egyszerű történet vessző száz oldal című idén megjelent könyvével volt kint a fesztiválon. Törőcsik Marira, a Nemzet Színészére is nagy volt az érdeklődés, a művésznő Szabó G. László Körhintamenet – Beszédes könyv Törőcsik Mariról című kötet népszerűsítése céljából látogatott ki. Karinthy Márton Ördöggörcs című kétrészes kötetét újra kiadták, a Kossuth-díjas művészhez is kígyózó sor állt.

Szintén nagy sor állt Vavyan Fable írónő, az első regényével (címe: Akvárium) jelentkező Tóth Krisztina költőnő, valamint Háy János előtt, aki új regényét, a Mélygarázst dedikálta. Aztán délután mintegy háromnegyed órán keresztül zuhogott az eső, majd gróf Nádasdy Borbála, Ungvári Tamás és Vámos Miklós folytatta a dedikálást.

Az eső ellenére megtartották Márai Sándor (1900-1989) hagyatékában talált, Hallgatni akartam címmel megjelent eddig ismeretlen munkájának a bemutatóját. A kötet az Egy polgár vallomásai című esszékötet harmadik része, amelynek létezéséről nem is tudtak.

A szervezők szerint az eső, amely lassan a könyvhét velejárójává válik, nem volt képes elmosni a rendezvényt: kiemelkedően magas példányszámban fogytak a könyvek a szombati napon.

Mészáros Márton

Kulka János Kossuth-díjas színművész a 84. Ünnepi Könyvhéten Budapesten 2013. június 8-án (Fotó: Mészáros Márton)

Klapka György üzletember. Nyolcvanöt éves, de a mai napig dolgozik. A Vámház körút 9. fogalommá vált, a Klapka Üzletházat ő álmodta meg, és tette sikeressé. Híresen nagy nőcsábász volt évtizedekkel ezelőtt, volt egyszerre négy nővel az ágyban, hat gyermeket nemzett, és szigorú férje volt Mary Zsuzsi énekesnőnek. Habár aktív szereplője a médiának, életéről keveset tudunk.

Az 1928-as születésű Klapka Pesterzsébeten nőtt fel, és már gyermekként megmutatkozott az üzlethez való érzéke. Halmozta a sikeres üzleteket, külföldön is próbálkozott számos alkalommal – de ha esetleg csődöt mondott valamelyik üzlete, akkor újra talpra állt. Fiatalon elismert szólótáncos volt, a kommunizmus alatt pedig pusztán anyagi szempontból több száz embert csempészett Nyugatra számos értékes tárgy mellett, aminek meglett az eredménye: rengeteg pénzt keresett, de 1974-ben az NDK-ban halálra ítélték bűnszervezet létrehozása és működtetése, valamint 130 rendbeli embercsempészésért. Most úgy gondolta Scherer Zsuzsa újságíróval együtt, hogy itt lenne az ideje annak, hogy kalandos életét a nyilvánosság elé tárja. Ezért döntöttek úgy, hogy megírják az Aranyember című könyvet, ami nem okozott jogi gondot, mivel nem megegyező a cím a Jókai klasszikus Az arany emberrel.

Medveczky Ilona táncművész és Klapka György üzletember Klapka Aranyember című életrajzi könyvének bemutatóján 2013. május 30-án

Az Ulpius-ház gondozásában kiadott háromszáz ötven oldalas, aranyborítójú könyv 2013. május 30-án jelent meg. A kötet bemutatóját Klapka saját kereskedésében tartották a média és családja, valamint Medveczky Ilona táncművésznő jelenlétében. Medveczky Ilona, kora legnagyobb primadonnája és szépségideálja az eseményen elmondta, hogy azon kevés nők közé tartozik, akiket nem hódított meg a fiatal Klapka, sőt udvarolni sem udvarolt neki. Viszont a most hetvenkét éves díva emlékszik rá, hogy Klapka számtalan nőtt vonzott, és a „legjobb emelő” volt a táncos szakmában. „Ha belegondolok, mióta ismerjük egymást, rosszul leszek” – nevetett a művésznő, aki közel ötven éve ismeri az életművész Klapkát.

Klapka Györgyöt a bemutatóra két gyermeke, a korábban drogfüggő Denis és az angolul anyanyelvi szinten beszélő lánya, Sandy kísérte el a rendezvényre, valamint jelenlegi élettársa. Klapka első feleségét, Mike Rózsit saját elmondása szerint csak fogadásból vette el, s hogy miben fogadott, arra így felelt: „dugásban, mindig abban fogadtam.” Második felesége, az általa tehetségtelennek tartott Koltai Mari vidéki színésznő volt, akivel nagyon jól megértették egymást, az üzletember szerint azért, mert a félig roma szépséget már gyermekkorától kezdve arra nevelték, hogy engedelmesen szolgálja férjét. Az asszony belehalt a szülésbe. Mostani párja csak azért nem mondott neki igent, mert eddigi összes felesége meghalt, és nem akar ötödik lenni az asszonyok, és egyben az elhunyt Klapka ex-feleségek között lenni. A könyvben számos szaftos részletre is kitér, ilyen például Tapsi bácsi története, aki rendszeresen hajtott fel nőket neki és Szenes Iván dalszerzőnek is.

„Nagyon puritán ember vagyok, az is voltam világéletemben. Egy paprikás krumpli ugyanolyan jó nekem, mint egy kaviár. Soha nem voltam gizda, nem voltam nagyképű, mindenkivel boldog örömmel leálltam beszélni, és a mai napig leállok” – mondta Klapka György, akinek vagyona meghaladja a 2 milliárd forintot. „Én egy nagy gazember voltam” – summázta életét az öregúr, az emberiség legnagyobb hibájának pedig azt tartja, hogy nem tudunk veszíteni.

Mészáros Márton

Klapka György üzletemberrel az Aranyember című életrajzi könyve bemutatóján 2013. május 30-án