Maxima holland királynét, Vilmos Sándor holland király feleségét ismerték el a Német Médiadíjjal, amelyet Daniela Schadttól, Joachim Gauck német államfő párjától vett át a németországi Baden-Badenben 2014. március 21-én. A tavaly beiktatott holland királyi pár hivatalos németországi látogatásán tartózkodik.
Mészáros Márton
Maxima királyné az elismeréssel
Wes Anderson kellően elvont és szerethető világa ezúttal egy temetői képsorral indul, amelyben egy lány kulcsot aggaszt a nagy író szobrára, majd felnyitja a szerző könyvét. Aztán megjelenik előttünk önön valójában az agg író, aki évtizedekkel korábban történt eseményekről számol be, amelyet tulajdonképpen valaki más elmesélésében hallunk. Kritika A Grand Budapest Hotel (The Grand Budapest Hotel) című filmről.
E kettős elbeszélői technika egyáltalán nem bonyolult, mitöbb még élvezhetőbbé teszi Wes Anderson amúgy is szimpatikus filmjét, A Grand Budapest Hotel című alkotást, amelynek eszméletlen történetét tucatnyi méltán nagynevű színész kelti életre. Főszereplője, Ralph Fiennes egy kifinomult, tipikus szokások rabja ember, aki a szóban forgó Grand Budapest Hotel luxusszálloda vendégeinek első szolgája, a mindenki által megbecsült hotelvezető. Monsieur Gustave H. egyébként annyira lelkes a mások kedvében járásban, hogy előszeretettel dönget idős, nyolcvan és a halál közötti hölgyvendégeket, mindenféle gazdag özvegyasszonyt, akikben egy közös van a vagyonuk és koruk mellett: szőke a hajuk. Madame D. grófnő– az Oscar-díjas Tilda Swinton 84 évesre öregítve – annyira hálás hotelvezető szerelmének, hogy végrendeletében a férfira hagyja legértékesebb vagyonát, A fiú almával című reneszánsz festményt. A történet vázát ez a fordulat adja, az első szerkezeti egység itt zárul le. A végrendelet olyan lavinát indít elő, amelyben a grófnő orosz fiának (Adrien Brody) meggyűlik a baja ezerszer elátkozott anyja hagyatéka miatt, a kép eltűnik, Gustave H és kifutófiúja, a lobby boy (Zero Moustafa) pedig kalandok tucatjai éli át, amelyek között a börtöntől kezdve az eszméletlenül veszélyesnek tűnő sípályán történő üldözésig minden van, ami kell egy ilyen meseszerű, egyedi film izgalmának fenntartásához.
Ralph Fiennes A Grand Budapest Hotel című film egyik jelenetében
A film végén az alkotó kijelenti, hogy Stefan Zweig osztrák író művei inspirálták, ez a jótékony hatás viszont tetten érhető a filmben, bár Wes Anderson nélkül nem lenne ilyen szórakoztató. A hegy tetején álló Grand Budapest Hotel a történet szerint a kitalált Zubrowka Köztársaságban található, amely valahol Kelet-Európában lehet. Gyanúm szerint éppen a boldog békeidők Osztrák-Magyar Monarchiája adhatott otthont neki, a rendező pedig úgy nyilatkozott, Budapesten érezte úgy, mintha visszatért volna a klasszikus Európába, innen ered a magyar főváros elnevezése a patinás épület nevében. A hotel biztosítja a teret az Anderson-univerzum megszokottan érdekes karakterei számára, innen indul és itt ér véget a történet, amelyet a felsorolt szereplőkön kívül Willem Dafoe némileg karikatúrába hajló egyoldalú verőembere, Edward Norton joviális katonatisztje és Saoirse Ronan ifjú cukrászlánya tesz emlékezetessé. Mellettük is olyan nagy nevek asszisztálnak, mint Bill Murray, akit a rendező korábbi filmjeiben is láthattunk párszor, Jason Schwartzman, Owen Wilson és az Amadeus című Forman-filmért Oscar-díjat nyert F. Murray Abraham. A villanásnyi szerepekben olyan nevek tűnnek fel, mint Léa Seydoux (házvezetőnő), Tom Wilkinson (az Író időskori énje), vagy éppen a kedélyesen fel-alá járkáló, és faggatózó Jude Law (az Író fiatalkori énje). De itt van Jeff Goldblum karaktere, aki egy Vilmos Kovacs nevű ügyvédet játszik, akit éppen október 23-án ér utol a sorsa – elgondolkoztató, hogy Kovács László és Zsigmond Vilmos, a két leghíresebb magyar operatőr éppen az 1956. október 23-án történt forradalmi események után vándorolt Amerikába. Goldblum egyébként szokás szerint kellemes jelenség a vásznon, tragikus utolsó jelenete pedig izgalmas és humoros egyben. Harvey Keitel kopaszra nyírt fejjel játssza a börtönből szökni kívánó tapasztalt öreg bűnözőt, ő egyébként „method actor”-módszert alkalmazva a börtönben aludt, hogy minél hitelesebb legyen. A nagyszerű Alexandre Desplat zeneszerző komponálta muzsika egyébként tökéletesen passzol a filmhez, különösen az alkotás legszórakoztatóbb és izgalmasabb jelenetéhez, a szökésjelenethez.
A Grand Budapest Hotel műfaját nehéz lenne meghatározni, hiszen nagyszerűen beszél humoros-ironikus hangnemben a történelemről és a jellemekről. A filmben megjelenő, főhőseink útját többször is keresztező fasiszta rendőrség leginkább a náci berendezkedésre hasonlít, a poroszosan fegyelmezett katonákon pedig tetten érhető, hogy a birodalmi sast rókára cserélték. A háború egyébként kevésbé domináns vonal a filmben, mint Gustave H és ifjú barátja megpróbáltatásai, amely sajátos érzelmi löketet ad a produkciónak. A hotelvezető számomra előre ugrott az egyik kedvenc Ralph Fiennes karakteremmé a sok közül – de ki nem szeretné ezt a szimpatikus, szerethető bolondot, akinek állandó szolgálatkészsége, alázatossága olyan, mint A napok romjai főkomornyikjának, Mr. Stevensnek a kötelességtudata, ropogó humora, karakterétől szokatlan finom káromkodás és önmisztifikálása pedig csak tetőzi az amúgy is érdekes figurát. Társa, a szótlan Zero a maga módján megállja helyét, de párhuzam már csak karakterük különbözősége miatt sem vonható köztük.
Wes Anderson világa olyan utánozhatatlan, hogy azt leírni lehetetlenség. Látni kell, és kész. A film aprólékos kivitelezettségének ékes példáját a motívumok, a díszletek és a ruhák, vagy éppen a lehető legnagyobb bonyolultsággal elkészíthető sütemények adják. A történeten és a színészeken kívül Anderson hóbortjai, a szimmetrikus kompozíció, a sajátos képarányok és még tucatnyi dolog teszi páratlan képeskönyvvé A Grand Budapest Hotel-t, amely összességében mégiscsak játékos szórakozás. Az idill elmúlására azonban már a film elején figyelmeztet minket Anderson, az egykor volt fényűző hotel a szocreál épületek lelketlenségét átvéve alakult átlagos szocialista szállóvá a 60’-as évek táján, és megtudhatjuk, hogy korábban pedig a katonaság alakított ki szállást magának benne, mint ahogyan számos történelmi kastélyban. Igazán szép befejezés a főszereplő Gustave-ról szóló mondat, amelyben barátja azt mondja: olyan korban élt, amely már azelőtt megszűnt létezni, mielőtt megszületett volna.
Mészáros Márton
A Grand Budapest Hotel című film plakátja
A Whoopi Goldberg címszereplésével elhíresült Apáca-show hatására, vagy sem: egy olasz apáca televíziós tehetségkutatóban tűnt fel Olaszországban. A közönség és zsűri imádta a produkciót.
A milánói, 25 éves Cristina Scuccia nővér a The Voice tehetségkutató műsor olasz változatának második adásában tűnt fel. A szerzetesnővér Alicia Keys No One című világsikerű dalával lépett színpadra. A műsor zsűritagjai háttal ülnek a színpadnak a “vakmeghallgatáson”, csupán a fellépő hangjára kell hagyatkozniuk, és csak akkor fordulhatnak meg, ha elég jónak találják az énekes hangját. Ezúttal mind a négy zsűritag megfordult, egymást biztatva, hogy ők is tegyenek így.
A mentorok megkérdezték a szerzetesnővért, hogy valóban apáca-e. Christina nővér azt felelte, a legvalódibb. Az éneklő apáca Ferenc pápát idézte, aki azt kérte a keresztényektől, hogy lépjenek ki a falak közül, és induljanak el evangelizálni, és mondják el mindenkinek, Isten nem vesz el semmit a világhoz, csak szebbé, színesebbé teszi azt.
Mészáros Márton
Cristina Scuccia szerzetesnővér a The Voice tehetségkutatóban
Kifutójukon kívül debütáltak a sétáló pingvinek a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2014. március 19-én. Az idei szezon egyik újdonságaként a pingvineket betanították, hogy a látogatók között sétáljanak a nap több időszakában a kert sétaútján.
Az állatkert vezetősége szerint a sétáló pingvinek látványát kétségkívül értékelni fogják a látogatók – bár korábban is volt már példa elkóborolt pingvinek felbukkanására. Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője elmondta, már vittek vissza pingvint a 72-es trolibusz megállójából és a Dózsa György útról is. A bemutatót azért március 19-ére időzítették, mert 102 évvel ezelőtt, 1912-ben ezen a napon nyílt meg a fővárosi állatkert jelenlegi helyén.
Mészáros Márton
Pingvinek sétáltnak a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2014. március 19-én (Forrás: Nők Lapja Café/MTI)
Marking the Mark címmel nyílik kiállítás ismert történelmi alakok kézjegyeinek bemutatásával a Függetlenségi Nyilatkozatot és az Alkotmányt is őrző washingtoni Nemzeti Levéltárban 2014. március 21-én. Többek között Adolf Hitler aláírása is látható lesz.
A rendhagyó kiállítás darabjait képezi a mintegy száz kiállítási tárgy között George Washingtonnak, az Egyesült Államok első elnökének eredeti aláírása, valamint Adolf Hitler német náci diktátor és Eva Braun házasságlevele, amelyet berlini öngyilkosságuk előtti napon, 1945. április 29-én írtak alá. A dokumentumban Hitler „Adolf Hitler Fürherként” hivatkozik magára, aláírása pedig rendkívül göcsörtös és nehezen olvasható. Esküvői tanúként Goebbels és Bormann, a diktátor első embereinek aláírása szerepel a nyilatkozaton.
Kiállítják Frank Sinatra amerikai énekes levelét is, amelyet George H. W. Bush elnöknek írt, miután az államfő alkotmánymódosítási javaslatot tett az amerikai zászló elégetésére. A legendás énekes keresztnevének aláírásával, Francis Albertként búcsúzott levelében az elnöktől. A néhai Michael Jackson popsztár kézjegye éppúgy bemutatásra kerül, ahogyan Abraham Lincoln, vagy a többszörös Oscar-díjas Katherine Hepburn aláírása. Látható lesz Barack Obama jelenlegi elnök autopen szignója is, amelyet gyakran törvények aláírására is használ, ezáltal sok bírálatot váltva ki az ellenzéktől. A tárlat 2015 januárjáig látogatható.
Mészáros Márton
Adolf Hitler kézjegye
Nagy-Britannia legidősebb friss házasai az nyugdíjas pár, akik múlt vasárnap házasodtak össze – írja a Daily Mail vezető brit újság 2014. március 17-én. Kettejük életkora együttesen 180 év.
A 91 esztendős Charlie Winter egy buszvégállomáson ismerte meg feleségét, a 89 éves Daisy Pike-ot kilenc évvel korábban. Mindketten lekésték a buszukat, ezért miután beszélgetésbe kezdtek, spontán ötlettől vezérelve elmentek egy fish & chips étkezdébe. Kapcsolatuk azóta töretlenül dinamikus. A háborús veterán férfi az elmúlt években töretlen kitartással próbálta megkérni az asszony kezét, de egykor kórházi nővérként dolgozó párja minden alkalommal nemet mondott a „leánykérésekre”, mindaddig még tavaly decemberben kisebb balesetet szenvedett. Charlie a kórházi ágynál kérte meg lábadozó felesége kezét, aki ekkor már igent mondott neki.
A pár az angliai South Molton városának Mária Magdolna-templomában házasodott össze március 16-án. Az idős házasokat hatvanfős násznép kísérte. A 91 éves férj és a 89 éves asszony a felkapott brit üdülőhelyen, Bournemouthban tölti nászútjukat. Orvosai szerint addigra Daisy – akit férje „kis piros kabátkámnak” szólít, mert a nő azt viselt első találkozásukkor – elhagyhatja a járást könnyítő botot, amelyre decemberi esése óta támaszkodik.
Kitekintő: A Bács-Kiskun megyei Móricgáton élő 99 éves Szabó Gábor és felesége, a 92 éves Mária most ünnepelték 70. házassági évfordulójukat. A pár abban a házban él, amelyet saját kezükkel építettek, és amelyet évtizedeken át csinosítottak.
Mészáros Márton
Charlie Winter és Daisy Pike esküvőjükön South Moltonban 2014. március 16-án
Arnold Schwarzenegger osztrák származású akciófilmsztár, volt kaliforniai kormányzó Magyarországra látogat – írja a sikeremberek.hu portál 2014. március 19-én. A hollywoodi sztár október 12-én a Papp László Sportarénában lép fel a Sikernap 2014 elnevezésű rendezvényen.
A Bors bulvárlap internetes oldala szerint Schwarzenegger szerződést kötött a céggel, és hamarosan sajtóközleményben tudatják a rendezvénnyel kapcsolatos információkat. A nyáron mutatják be a 66 éves akciósztár legújabb filmjét, a The Expendables – A feláldozhatók 3. című alkotást, emellett további négy filmjének bemutatója van a 2014-es évre időzítve.
Mészáros Márton
Arnold Schwarzenegger osztrák származású amerikai akciófilmsztár
„Ház a magasban – így pusztul egy klasszicista budai villa” címmel jelent meg egy cikk az omladozó budai Karczag-villa állapotról a Mandiner blogon 2014. március 16-án. Utána jártunk a részleteknek.
A budai Diana utca 17. házszám alatt áll a Karczag-villa, amelyet 1844-ben Hild József – esztergomi bazilika, egri főszékesegyház, városi lakóépületek tervezője – tervei alapján építettek. Hild József a reformkor meghatározó építésze volt, megrendelésre számos gazdag főúri és nagypolgári családnak tervezett nyaralókat a budai oldalon, többek között a nagykereskedőkből és gyári vezető révén ismertté vált Karczag családnak is.
A főváros 12. kerületének, a Hegyvidéknek a területén található épület a magyar klasszicista építészet egyik ékköve, amely hivatalosan is szerepel a kerület műemléki nyilvántartásában. A domboldalon álló, bővített téglány alaprajzú földszintes épület utolsó használati funkciója nyaraló volt, azonban évtizedek óta elhanyagoltan áll. „Északkeleti tájolású főhomlokzatán négy korinthoszi oszlopos, timpanonos portikusz található, amelyhez magas lépcsősor vezet. A lapos hajlásszögű nyeregtető oromzatai a rövidebb oldalakon ugyancsak timpanonban záródnak” – írja a Mandiner szerzője.
A Karczag-villát utoljára 1959-1960-ban újították fel, azóta fokozatosan romlik állapota, fala omladozik, ablakai közül több is betörve engedi be a hideget, meleget a négy évszakban. A villa körüli ősfákat kiirtották, az épület jelenleg elhanyagoltan áll, utolsó vendégei házfoglalók, utcáról betévedt hajléktalanok voltak. A hontalanok jelentős kárt okoztak az egyébként is romos épületnek, az antik ablaktokokat éppúgy eltüzelték, mint a felhasogatott parkettát. A Karczag-villa 2004-ig a magyar állam tulajdonát képezte, majd egy kft. birtokába került, tőlük 2007-ben egy magánszemély vásárolta meg milliókért. Öt évvel ezelőtt, 2009-ben a Karczag-villa akkori tulajdonosa bontási engedélyt kért a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (KÖH) az épületre, amelyet szerencsére elutasítottak. Hogy mi lesz a gyönyörű nemzeti örökségünkkel, sajnos nem kérdés – csupán idő kérdése.
Mészáros Márton
A budai Karczag-villa épülete (Forrás: Mandiner)
Miután nagy sikerrel rendezte meg a Sirály című Csehov-drámát a Nemzeti Színházban és a németországi eggenfeldeni Theater an der Rott színházban, Alföldi Róbert rendező, a Nemzeti volt igazgatója újra a 20. századi drámairodalom orosz nagymesteréhez nyúl – ezúttal a Radnóti Színházban állítja színpadra a Platonov című darabot.
A Radnóti Miklós Színház közzétette az Alföldi Róbert rendezésében bemutatandó Platonov című Csehov-mű szereposztását. Anna Petrovna Vojnyiceva tábornoknét, a fiatal özvegyet Kováts Adél alakítja, mostohafiát Adorjáni Bálint kelti életre. A további szerepekben Petrik Andrea, Bálint András, Somody Kálmán, Schneider Zoltán, Márton András, Móga Piroska látható. Trileckij nyugállományú ezredes szerepében Jordán Tamás Kossuth és Jászai Mari-díjas magyar színész-rendező lép színpadra, aki közvetlenül Alföldi Róbert előtt szintén a Nemzeti Színház igazgatója volt. A darabban szerepel a 89 éves Keres Emil, és vendégművészként Martinovics Dorina színművésznő, a Nemzeti Színház társulati tagja, aki először játszik a Radnóti Színházban.
A Platonov című előadás bemutatója május 25-én vasárnap lesz.
Mészáros Márton
Alföldi Róbert színész-rendező, a Nemzeti Színház volt igazgatója (Fotó: Mészáros Márton)
Megkezdődött az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken 2014. március 18-án. A tárgyaláson a szeptemberben 93. életévébe lévő vádlott is megjelent.
Biszku Béla utasítására 1956 decemberében két helyszínen, a budapesti Nyugati téren és Salgótarjánban is tüzet nyitottak a karhatalom tagjai, a két lövöldözésnek 49 halálos áldozata volt. A vádirat szerint három tudományos munkatárs súlyos bántalmazására is Biszku adott megbízást 1957-ben, az erről szóló jelentést pedig eltussolta. A vádhoz tartozik továbbá, hogy 11 olyan sörétes vadásztöltényt tartott a lakásában, amire nem volt engedélye. A 2011-ben elfogadott törvény értelmében a Biszku Béla elleni vádak között van a kommunista bűnök tagadása is. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az úgynevezett karhatalmat létrehozó Ideiglenes Intéző Bizottság egykori tagja rezdüléstelen arccal hallgatta az ellene felhozott vádakat. Az ügyész név és életkor szerint is megemlítette az áldozatokat, Biszku érzelemmentes arcot vágva, mozdulatlanul hallgatta a névsort.
A bíró a vádlott korábbi vallomását olvasta fel, amelyben kifejtette, nem tartja magát bűnösnek, és nem követett el bűncselekményt. Biszku Béla szerint Magyarországon 1956-ban ellenforradalom volt. A bíró a volt belügyminiszter hajlott korára való tekintettel óránként rendelt el tárgyalási szünetet. Rossz hallása miatt Biszkunak közelebb kellett ülnie a bírói pulpitushoz, viszont továbbra is rezzenéstelen arccal hallgatta a felszólalásokat. A jelenlévő nagyszámú érdeklődők többször bekiabáltak a tárgyalás során, hogy „népirtó gyilkos”, illetve a “háborús bűnős” kifejezést.
Biszku ügyvédje, Magyar Gábor elfogultsági indítványt adott be a tárgyalást vezető hadbíró, Tóth Szabolcs ellen. Az ügyvéd továbbá azt is nehezményezte, hogy a tárgyalást éppen néhány héttel az április 6-i választás előtti időpontra időzítették, amely értelmezése szerint választási kampánynak ér fel. Biszku Béla megkérte a média jelenlévő munkatársait, hogy arcát takarják ki, hangját pedig módosítsák a televíziós híradásokban.
A volt belügyminiszterre a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérték. Biszku egyedül a Blikk bulvárlapnak nyilatkozott, Scherer Zsuzsa interjújában elmondta, hogy az irgalmas rendi nővérek járnak hozzá mosni, takarítani és húga, unokaöccse és egy szomszédasszonya látogatja. Biszku Béla bűneivel a rendszerváltás óta eltelt időben senki sem foglalkozott, 2010-ben a Mandiner.hu két munkatársa, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás újságírók Bűn és büntetlenség címmel forgatott róla dokumentumfilmet, amely jelentős felháborodást váltott. A volt miniszter a riporterek kérésére sem kért bocsánatot az áldozatoktól, felelősségét tagadta, és azt mondta, Nagy Imre megérdemelte a kivégzést.
Mészáros Márton
Az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt belügyminiszter büntetőpere tárgyalásának a Fővárosi Törvényszéken 2014. március 18-án
Mészáros Márton blogja 