Mészáros Márton blogja

2013. október 23-án a londoni St. James-palota királyi kápolnájában keresztelték meg a három hónapos György herceget, a trónörökös unokáját. A palota előtt ünneplő tömeg gyűlt össze annak reményében, hátha megpillantja a leendő uralkodót, aki a harmadik a trónöröklésben.

A kis herceget a tradíciókkal ellentétben nem abban a ruhában keresztelték meg, amelyben királyi őseit. A hagyományos ruha Viktória királynő első gyermekének készült 1841-ben, azóta hatvankét herceget és hercegnőt kereszteltek meg abban, legutoljára Erzsébet királynő fiának, Eduárd hercegnek a lányát 2004-ben. Az akkora viseletessé vált ruhát Angela Kelly, a királynő személyi ruhatervezője helyettesítette a keresztelőruha pontos másával, amelyben most György herceg fejére került szentelt víz, méghozzá egyenesen a Jordán-folyó vízéből.

A szertartást Justin Welby canterbury érsek, az anglikán egyház legfőbb méltósága vezette. György herceg keresztszülei meglepő módon nem más uralkodóházak fejei, vagy sarjai, hanem egyéb személyek: Oliver Baker, Emilia Jardine-Paterson, Hugh Grosvenor, Jamie Lowther-Pinkerton, Julia Samuel, William van Cutsem és Zara Phillips-Tindall – az utóbbi Vilmos herceg unokanővére, Anna hercegnő leánya.

A keresztelőn természetesen részt vettek a baba szülei, Vilmos cambridge-i herceg és felesége, Katalin hercegnő, valamint Vilmos édesapja, Károly walesi herceg, a trónörökös, és a boldog dédszülők, II. Erzsébet brit királynő és Fülöp edinburghi herceg. Meglepő módon a zártkörű eseményre nem volt hivatalos a királynő gyermekei közül Károly hercegen, a nagyapán kívül senki, éppúgy, mint a távolabbi királyi unokatestvérek és nagybácsik sem kaptak meghívót. 

Mészáros Márton

Vilmos herceg és Katalin hercegnő gyermeküket, György herceget viszik keresztelőjére a londoni St. James-palota királyi kápolnájába 2013. október 23-án

Peter Bieri svájci író Éjféli gyors Lisszabonba című regényéből azonos címmel Bille August dán filmrendező forgatott mozifilmet, amelyet 2013. október 24-én mutatnak be a magyar mozik. Az alkotás Németországban már nagy siker volt, a könyv népszerűségéből kiindulva hazánkban is sokakat vonz majd moziba.

A számos olvasó számára élete meghatározó olvasmányaként számon tartó könyv 2004-ben jelent meg, és miután Európa legtöbb országában bestseller lett, Magyarországon 2011-ben jelent meg az Ulpius- Ház Kiadó gondozásában. A filozófiai vonalat is tartalmazó mű egy idősebb svájci professzorról szól, aki megmenti egy nő életét, majd otthagyja tanári pályáját és visszavonult életét, hogy egy izgalmas szellemi kalandba fogjon, amely a saját lelke legmélyére vezeti el. 

A filmadaptációban a főszerepet Jeremy Irons Oscar-díjas brit színész alakítja, a további szerepekben pedig olyan tehetséges fiatalabb színészek játszanak, min Mélanie Laurent, August Diehl, és olyan nagy öreg európai művészek, mint Bruno Ganz, Charlotte Rampling, Tom Courtenay, vagy Christopher Lee. 

Mészáros Márton

Éjféli gyors Lisszabonba című film magyar posztere

Míg Putyin elnök férfiasságának hangot adva vadászik, halászik, és harcias sportokat űz, sőt még zongorázik és énekel is, addig amerikai kollégája, Barack Obama az amerikai egészségügy helyzetéről beszédet tartva elkapott egy mögötte álló várandós asszonyt, aki rosszul lett, és majdnem elájult.

“Ez történik, amikor túl sokáig beszélek” – humorizált a hősnek kikiáltott Obama, majd befejezte beszédjét azt követően, hogy elkísérték a helyszínről a hölgyet. A 2013. október 21-én történt eset felkerült a világhálóra is, ahol néhány óra leforgása alatt százezrek tekintették meg.

Mészáros Márton

Barack Obama amerikai elnök megfog egy elájulni készülő kismamát beszéde közben a washingtoni Fehér Ház udvarán 2013. október 21-én

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb, világviszonylatban is jelentős eseménye volt. A forradalom a sztálini kommunista diktatúrát megelégelő budapesti diákok békés tüntetésével vette kezdetét 1956. október 23-án, de még aznap éjjel fegyveres felkeléssé változott, miután a hatalom tüzet nyitott a védetlen, fegyvertelen demonstrálókra. Az ötvenhét éve kirobbant szabadságharc a fegyveres ellenállók teljes felszámolásával zárult le egy hónapon belül, november 11-én. 2652-en haltak meg közvetlen a harcokban, ezrek kerültek börtönben a vérbefojtás és megtorlás idején, és negyedmillió magyar hagyta el hazáját, köztük számtalan művész.

Nem kívánok senkit untatni olyan sorokkal, amelyeket már számtalanszor hallott, látott leírva, vagy megelevenedni dokumentumfilmekben, híradókban, vagy nagyjátékfilmekben. Ünnepi gondolatom az, hogy ha már az előző rendszerben évtizedekig eltitkolták, megmásították a tényeket, legalább a mai korban tegyünk meg mindent azért, hogy a mi szabadságunkért küzdők és az elhunyt áldozatok nevei ne merüljenek a feledés homályába. Szintén fontosnak tartom azt is, hogy a történelemórák keretin belül, vagy azon kívül ismerkedjünk meg emberközelebbi módon a történtekkel, és a legfiatalabb korosztályok is szerezzenek tudomást 56′-ról, és becsüljük a még élő résztvevőket, szemtanúkat. Elvégre nem lehet tudni, még meddig lesznek közöttünk.

Mészáros Márton

Köztársaság tér 1956. októberében ( Erich Lessing felvétele)

Egy új német tanulmány rávilágított a Dr. Oetker német cégcsoport nemzetiszocialista múltjára, írja az a összefoglalás amely 2013. október 22-én jelent meg a német sajtóban. A Dr. Oetker vezetői a náci rezsim támogatói voltak, jó kapcsolatot ápolva a politikusokkal is.

A müncheni jelenkor-történeti kutatóintézet (IfZ) vizsgálata alapján az 1891-en alapított Dr. Oetker már a második világháború előtti jelentős hadiipari fejlesztések időszakában is a náci rendszer haszonélvezője volt, mert bekerült a hadsereg legnagyobb élelmiszer-ipari beszállítói közé. 1939 után pedig mindig hozzáfért az egyre szűkösebb nyersanyagforrásokhoz, termékeit így megszakítás nélkül forgalmazhatta, és a márka népszerűsége töretlenül emelkedett a háború éveiben. A tanulmány szerint az Oetker-család profitált abból, hogy a zsidó és egyéb nem kívánatos személyek vagyonának és vállalkozásait elkobozta a rendszer. Ezáltal számos cégben szereztek tulajdonrészt, köztük olyanokban, amelyeknek új tulajdonosai kényszermunkásokat dolgoztattak.

A mára világmárkává vált Dr. Oetker azért került az előnyben részesített cégek közé Hitler hatalma alatt, mert a fő tulajdonos, Richard Kaselowsky, Rudolf Oetker özvegyének második férje jó kapcsolatokat ápolt a rendszer legbefolyásosabb vezetőivel. A férfi Hitler 1933-ban történt kancellári kinevezését követően belépett a náci pártba, az NSDAP-ba, és rövid időn belül a Harmadik Birodalom egyik legbefolyásosabb politikusa, Heinrich Himmler baráti körébe került. A tanulmány egyúttal rávilágít arra is, hogy Kaselowsky nem volt antiszemita, de világnézete miatt csatlakozott a kirekesztő párthoz, nem kifejezetten haszonélvezetet remélve. A férfi felemelkedésével cége 1937-ben elnyerte a “nemzetiszocialista mintavállalat” címet, Kaselowsky pedig a Hitler által személyesen kiválasztott díszvendégek között foglalhatott helyet az NSDAP kongresszusán.

A vállalat következő vezetője, Rudolf-August Oetker nemcsak a pártba lépett be, hanem önként csatlakozott a katonai és védelmi szervezethez, az SS-hez. A második világháború után eljárás indult ellene náci múltja miatt, de 1947-ben felmentették. 2000-ben a cég jelentős összeget fizetett be a kényszermunkások anyagi kárpótlását szolgáló jóvátételi alapba, de Oetker nem volt hajlandó, hogy nyilvánosságra hozzák a családi vállalkozás náci múltját, ezt fia, August Oetker engedélyezte szemben a családi akarattal.

Mészáros Márton

Dr. Oetker vállalat logója

2013. október 16-án az 57. Londoni Filmfesztiválon mutatkozott be Stephen Frears többszörös Oscar-jelölt brit rendező (Veszedelmes viszonyok, A királynő) legújabb alkotása, a Philomena című dráma. A kritikusok annyira szeretik a filmet, hogy adnának egy második Oscar-díjat is a címszerepet alakító Judi Dench brit színésznőnek.

A londoni filmfesztiválon tartott vetítésen részt vett a rendező, a film egyik főszereplője és egyben társ-forgatókönyvírója, Steve Coogan, valamint Judi Dench, aki az „igazi” Philomenával, a történet ihletőjével, Philomena Lee-vel érkezett az eseményre. A történet egy olyan idős asszonyról szól, aki egy karrierje mélypontján lévő riporter segítségével vágott bele, hogy megkeresse ötven évvel ezelőtt elszakított gyermekét. Bár egy világ választja el a két személyt, mégis leküzdik az életkori, kulturális, vallási és személyiségi különbséget, és együtt fognak bele a gyermek felkutatásába. Az események a valóságban is megtörténtek, Martin Sixsmith újságíró 2009-ben a The Guradianban publikálta “A katolikus egyház eladta a gyerekem” című cikkét a történetről, majd könyvet jelentetett meg róla.

Judi Dench brit színésznő és Philomena Lee a Philomena című film premierjén a londoni filmfesztiválon 2013. október 16-án

Stephen Frears valóságon alapuló új filmje a torontói filmfesztiválon a közönségdíjat kapta meg, a velencei filmfesztiválról pedig a legjobb forgatókönyv díjával térhetett haza. A Guardian vezető brit lap az “idei év Király beszédének” nevezte az alkotást. Az anyai szeretetről és az elkötelezettségről szóló film november 1-jén kerül bemutatásra az Egyesült Királyságban. Várhatóan a film a mozikban is sikeres lesz, bár alapvetőleg nem a fiatal korosztályokat célozza meg, már csak azért sem, mert egy hetvenéves színésznő alakítja a főszerepet.

A Philomenát a kritikusok egyöntetűen szerették, és már most azt írták, akik látták a filmet, hogy Dench minden bizonnyal bezsebelhet egy újabb Oscar-jelölést, sőt még azt sem tartják kizártnak, hogy 2014-ben neki ítéljék a legjobb női főszereplő elismerését az Oscar-gálán.

Mészáros Márton

Judi Dench brit színésznő a Philomena című filmje premierjén a londoni filmfesztiválon 2013. október 16-án

2013. október 22-én, a művész születésének 100. évfordulóján a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ és a Libération című francia napilap közzétett egy exkluzív hangfelvételt, amelyen először hallható Robert Capa hangja.

A magyar származású, Friedmann Endre névre keresztelt haditudósítóval és fotóssal készült interjút 1947-ben vették fel. A WNBC amerikai rádióban készült 23 perc 35 másodperces angol nyelvű felvételen hallhatja először a történelem Capa hangját. A legendás művészt a beszélgetés során a műsorvezetők csak Bobnak szólítják, Capa pedig az életrajzáról megjelent kritikákról, a Szovjetunióban John Steinbeck amerikai íróval tett utazásáról beszél, valamint az egyik leghíresebb képét, az 1936-ban, a spanyol polgárháború során készített A milicista halála című fotográfiájáról beszél. A művész bevallja, fogalma sem volt, hogy ilyen sikeres lesz a képe, és a spanyol polgárháború jelképévé fog válni.

Robert Capa a beszélgetésben egyúttal megemlíti póker iránti szenvedélyét is, és elmeséli, hogy mennyire megrázta egy amerikai katona halála, aki tőle három méterre vesztette életét 1945-ben Lipcsében. Az interjúban hallható Capa enyhe magyar akcentusa is. Capa születésének századik évfordulója alkalmából üveg emléktáblát avattak egykori V. kerületi lakóhelye, a Városház utca 10. szám alatti lakóház előtt. Capa 1954-ben, mindössze 40 évesen taposóaknára lépve vesztette életét.

Mészáros Márton

Robert Capa (1913-1954) magyar fotóművész

Kitiltották Rihanna Grammy-díjas amerikai énekesnőt az abu-dzabi Zayed-sejk mecsetből, miután provokatívnak minősített felvételeket tett közzé magáról az Instagramm kép- és videómegosztón, amelyek a mecset területén készültek, írja az USA Today 2013. október 21-én.

A 25 éves énekesnő világ körüli turnéján keretében érkezett az Egyesült Arab Emírségek fővárosába. A nagymecset udvarán készült képsorozaton fekete ruhát visel, ajka vörösre van rúzsozva, körme pedig lakkozott. Habár minden fotón sálat visel a fején, mozdulatait mégis kihívónak ítélték, különösen azt a képet, amelyen hanyatt fekszik a mecset udvarán, illetve azt a fotót, amelyen ülő helyzetben, melle előtt keresztezett karjaival látható.

A Zayed sejkről elnevezett mecset megtiltotta Rihannának, hogy belépjen a templomba. Az énekesnő végül kénytelen volt elhagyni az épületkomplexumot, a hivatalos indoklás szerint azért, mert méltatlanul viselkedett a szent helyhez. A nagymecset és a hozzá tartozó terület Abu-Dzabi legnépszerűbb turistalátványosságainak egyike, csak 2012-ban hárommillió látogató tekintette meg.

Mészáros Márton

Rihanna barbadosi-amerikai énekesnő Abu-dzhabiban (Fotó: Instagramm, 2013. október 21.)

2013. október 22-én, életének 82. évében elhunyt Elhunyt Für Lajos volt honvédelmi miniszter. A  Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a politikus a budapesti Honvédkórházban halt meg.

Für Lajos 1930. december 21-én született a Vas megyei Egyházasrádócon. 1954-ben szerzett középiskolai történelemtanári diplomát. 1956. október 26-án a debreceni forradalmi bizottmány titkárává választották. Az orosz hadsereg katonái november 4-én letartóztatták, rövid időre internálták. 1956 karácsonya előtt szabadult, akkor Franciaországba menekült, és csak a következő év májusában tért haza. 1987-ben részt vett a lakitelki találkozón, az MDF alapító tagja volt. Az 1990-es országgyűlési választásokon pártja Vas megyei területi listáján szerezett mandátumot, majd az Antall- és a Boross-kormányban is betöltötte a honvédelmi miniszteri posztot. 1994 és 1996 között az MDF elnöke volt. Ezt követően kilépett a pártból, és független képviselőként tevékenykedett 1998-ig. 2007-ben részt vett a Jobbikhoz köthető Magyar Gárda megalapításában, számtalan alkalommal vett részt a később feloszlatott társaság eseményein, gárdistavatásain. 

A volt minisztert a Honvédelmi Minisztérium saját hallottjának tekinti. Családja kérésére szűk családi körben helyezik örök nyugalomra. A jobboldali pártok, a kormányon lévő Fidesz, a Jobbik és az MDF utódja, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség közleményben fejezte ki részvétét.

Mészáros Márton

Für Lajos volt honvédelmi miniszter (1930-2013)

Szász János A nagy füzet című filmjében nyújtott „érzékletes és emberi” alakításáért elismerő oklevelet kapott Molnár Piroska Kossuth-díjas magyar színésznő a 49. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon 2013. október 22-én. 

A néhai Agota Kristóf Kossuth-díjas magyar regényíró művéből készült alkotás amerikai premierje október 20-án volt az Egyesült Államokban, a chicagói filmfesztiválon programjában vetítették. Az amerikai kritikusok pozitív fogadtatásban részesítették a második világháborús drámát, a főszerepet alakító Molnár Piroskát, a Nemzet Színészét pedig elismerő oklevéllel méltatta a zsűri „a rettenetes karakter érzékletes és emberi megformálásáért”.

A nagy füzet júliusban elnyerte a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját, a Kristály Glóbuszt. Magyarország A nagy füzetet jelöli hivatalosan az Oscar-díjra.

 Mészáros Márton

Molnár Piroska A nagy füzet című filmje forgatásán jelmezben