Archive for 2014. július

Megindult a magyar foci

2014. július 18.

Egyhelyben toporgása után végre megmozdult a magyar foci: a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (NLSZ) kurrens világranglistáján a magyar labdarúgó válogatott kilenc hellyel lépett előre, így a Pintér Attila vezette csapat 38. a rangsorban – jelentette be a világszervezet 2014. július 17-én.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség évente közzétételre kerülő világranglistájának első helyén eddig Spanyolország állt, most azonban a világbajnokságot nyert német válogatott került az első helyre, míg a korábbi listaelső spanyolok a nyolcadik helyre lépett vissza. A brazíliai világbajnokságot követően a döntőmérkőzésen Németországgal szemben alulmaradó Argentína az ötödik pozícióról a ranglista második helyére lépett elő. A magyar labdarúgó válogatott, habár nem jutott k a vb-re, a 47. helyről kilencet javítva a 38. helyre lépett elő, ilyesféle pozíciójavításra pedig már hosszabb ideje nem volt példa. A 2016-os franciaországi Európa-bajnokság selejtezősorozatában a magyarokkal azonos csoportban szereplő görögök a tizenharmadikok, Románia a huszonnyolcadik, a finnek pedig az ötvenötödikek az elemzés szerint.

Mészáros Márton

Magyar szurkolók egy labdarúgó mérkőzésen

Magyar szurkolók egy labdarúgó mérkőzésen

Lelőttek egy utasszállítót Ukrajnában

2014. július 17.

Lelőttek egy malajziai utas szállító repülőgépet az ukrajnai Donyeck tartományban, adta hírül a BBC 2014. július 17-én. Egyelőre még nem tudni, hogy közepes hatótávolságú Buk föld-levegő légvédelmi rakétával kik voltak képesek végezni 298 emberrel (először 285 áldozatról szóltak a hírek).

Egy Boejing 777-es malajziai utasszállító repülőgépet 283 utassal és 15 személlyel a fedélzeten Ukrajnában, az orosz határtól mindössze 60 kilométerre lévő ponton lőttek le. A járat, amely tíz kilométeres magasságban repült éppen, Amszterdamból tartott Kuala Lumpurba. Senki sem élte túl a támadást. A hágai magyar konzulátus szerint magyarok nem utaztak a gépen, viszont a holland kormány bejelentette, hogy 173 holland állampolgár életét vesztette. A donyecki szakadárok és a kikiáltott donyecki népköztársaság tagadja, hogy közük lenne a maláj repülőgép lelövéséhez, közleményük szerint a gépet ukránok lőtték le. Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén az ukránokat teszi felelőssé.

Mészáros Márton

Videó a malajziai repülőgép zuhanásáról az orosz-ukrán határ közelében

Videó a malajziai repülőgép zuhanásáról az orosz-ukrán határ közelében

Frida Kahlo halálának 60. évfordulója

2014. július 15.

1954. július 13-án, hatvan évvel ezelőtt hunyt el Frida Kahlo mexikói festőművész, az elmúlt százötven év Mexikójának emblematikus alakja. Rövid, ám annál sokszínűbb élete során bánat és tragédia egyaránt kijutott neki a siker mellett.

Frida Kahlo 1907. július 6-án született Mexikóváros Coyoacán negyedében, azonban később 1910-et jelölte meg születési idejének a mexikói forradalom tiszteletére. Habár Mexikó egyik legismertebb “arca”, nem ízig-vérig mexikói: apai nagyszülei Magyarországról települtek Németországba, Frida fényképészként dolgozó apja pedig egy spanyol-indián származású hölgyet vett nőül, aki négy gyermeket szült neki, köztük harmadikként a későbbi nagy festőművésznőt. A kislány gyermekéveit nehéz anyagi helyzet jellemezte, Fridának és testvéreinek már egészen fiatalon dolgoznia kellett. Frida hatéves korában gyermekbénulást kapott, fél lába eltorzult, emiatt rövid élete végéig csak hosszú, délnyugat-mexikói népviseletben, vagy férfias nadrágokban mutatkozott a nyilvánosság előtt. Betegsége ellenére elvégezte a középiskolai tanulmányait, és az orvosi pályát szemelte ki magának. Az egyetemen került kapcsolatba a mexikói baloldallal, amely hatással volt felnőttkorára.

Mindössze tizennyolc éves volt, amikor az a busz, amelyen utazott, beleszáguldott egy villamosba. A baleset következtében súlyos, egész életére kihat sérüléseket szenvedett, ezek közül többet csak késve diagnosztizáltak orvosai. Lábadozása alatt bontakozódott ki tehetsége a festészet iránt, baldachinos ágya mennyezetére szerelt tükörben nézte magát regenerálódása idején, először időűzés céljával festett, majd később magát, barátait, rokonait festette le, hamarosan pedig már élete egyetlen értelme a festészet volt.

Néhány év alatt viszonylag teljesen felépült a betegségből, és csatlakozott egy mexikói művészcsoporthoz, amelynek keretei között megismerte a nála huszonegy évvel idősebb Diego Rivera festőművészt, akivel 1929-ben összeházasodtak. Szenvedélye szerelmük során dőlt el Fridában, hogy véglegesen a festészetet választja útjául. 1930-tól 1933 végéig az Egyesült Államokban élt a házaspár, ahol habár jól éltek, Frida Kahlo szüntelen hazavágyott. Ezidőtájt több abortuszon esett át. Visszatérésük után a házasság után is nagy nőfaló hírében álló Rivera saját felesége húgával kezdett viszonyt, Frida pedig ekkor elhatározta, hogy innentől kezdve rá sem vonatkoznak a házastársi kötelezettségek és számtalan ismert művésszel bonyolódott kapcsolatba. A biszexuális művész szeretője volt többek között Chavela Vargas Costa Rica-i énekesnő, Lev Trockij kommunista politikus (utóbbi éppen Rivera és Kahlo kérésére kapott menedékjogot Mexikóban) és a magyar származású Muray Miklós is, aki huszonegy évesen, zsebében 25 dollárral és egy eszperantó szótárral hagyta el Magyarországot, majd New Yorkban telepedett le.

Frida és Muray 1931-ben ismerkedett meg Mexikóban, és szinte egyből egymásba szerettek, kapcsolatuk pedig kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy tíz évig tartott. Időközben Frida elvált első nagy szerelmétől, Diego Riverától, majd később újra összekötötték életüket, a Nick becenevű Nicolas Muray pedig kétszer nősült. Amikor Frida kiállításmegnyitója alkalmából New Yorkban tartózkodott, Muray portrékat készített róla, amelyek később a legismertebb Frida Kahlót ábrázoló képekké váltak. A pár végül 1941-ben szakította meg egymás között a szerelmi kapcsolatot, de Frida haláláig jó barátságban maradtak. Muray a mexikói festőnőről 1939-ben készített portréjával tisztelgett kettejük előtt a Vogue divat- és életstílus magazin mexikói kiadása, amikor 2012 novemberében címlapon hozta a színes felvételt.

Frida Kahlo mexikói festőművész ágya a mexikóvárosi Frida Kahlo Múzeumban 2014. február 3-án (Fotó: Mészáros Márton)

Frida Kahlo mexikói festőművész ágya a mexikóvárosi Frida Kahlo Múzeumban 2014. február 3-án (Fotó: Mészáros Márton)

Frida élete során megélte, hogy világszerte befutott művésszé lett, és első latin-amerikai festőként a franciaországi Louvre megvásárolta a képeit. A negyvenes években állapota tovább romlott, újra műteni kellett, de mivel a beavatkozás nem segített rajta, depresszió kínozta. Ezekben az években a politizálásban talált menedéket, tagja lett a Mexikói Kommunista Pártnak. 1953-ban jobb lábát amputálták, és nem hagyhatta el az ágyát, de ennek ellenére megjelent egy mexikói kiállításának megnyitóján: ágyban fekve, díszes népviseletbe öltöztetve tolták be a meglepődött vendégsereg elé. 1954-ben tüdőgyulladást kapott, de ennek ellenére elvitette magát egy baloldali tüntetésre. Állapotának rohamos hanyatlása miatt július 13-án, mindössze 48 évesen egy hányatott életutat befejezve elhunyt. A hivatalos orvosi konklúzió szerint halálát tüdőembólia okozta, azonban naplóbejegyzései szerint az öngyilkosság sem zárható ki.

Frida címmel 2002-ben forgattak filmdrámát az életéről, amelyben a nehéz sorsú művészt Salma Hayek mexikói színésznő formálta meg, akit alakításáért Oscar-díjra jelöltek. Kahlo szülő- és későbbi lakóháza, az úgynevezett Kék Ház halála után megnyitotta kapuit és Frida Kahlo Múzeumként funkcionál azóta is. Egykori otthonában szinte mindent megőriztek eredeti állapotában, így híres tükrös ágya, dolgozószobája, könyvei és a kommunizmus atyjait ábrázoló képei is a falon maradtak. Az már csak érdekesség, hogy utolsó műve egy Sztálin-portré volt, amely végül befejezetlen maradt.

Mészáros Márton

Frida Kahlo mexikói festőművész Nicolas Muray felvételén

Frida Kahlo mexikói festőművész Nicolas Muray felvételén

Leégett Kodály köröndi palota

2014. július 15.

Lángra kapott és órákon keresztül égett a Kodály köröndi palota 2014. július 15-én délután. Az épület egyik része az Andrássy úton található, amelyet a katasztrófa miatt mindkét oldalról lezártak.

A 19. században épült, négyszintes épület harmadik emelete és teteje a délutáni órákban gyulladt meg, a tűz rohamos tovaterjedésével pedig hamarosan több ezer négyzetméternyi terület állt lángokba. A tűzvész miatt a legmagasabb riasztási fokozat lépett életbe, mintegy nyolcvan tűzoltót rendeltek ki a helyszínre, és több mentőautót is. A hatóságok több órára lezárták az Andrássy utat mindkét oldalról. Az épület lakosait evakuálták, komolyabb személyi sérülés nem történt, két rendőrt viszont kórházba szállítottak füstmérgezés miatt.

A Vak Bottyán szobra mögött álló, speciális tetőszerkezetű épület – amelyet UNESCO világörökség részének nyilvánítottak és műemléki besorolást kapott – felújítási munkákat végeztek a napokban, elképzelhető, hogy a kátrányos szigetelés közben lobbant be a tető. A lezárt helyszínen a porig égett tetőszerkezet tégla-és gerendadarabokkal együtt zuhant a földre, több autó is megrongálódott. A tűz a szomszédos épületre is átterjedt.

A Kodály körönd és az Andrássy út sarkán történt tűzeset kapcsán sajtótájékoztatót tartott a helyszínen Hassay Zsófia VI. kerületi polgármester, Bucsek Gábor, Budapest rendőrfőkapitánya, illetve Varga Ferenc, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója is. Az üggyel kapcsolatban a helyszínről a tűzvész idején elmenekülő két férfit vett őrizetbe a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), a HírTV értesülései szerint a tetőfedőt és társát közveszély okozás bűntette megalapozott gyanúja miatt vették őrizetbe. A porig égett tetejű házat életveszélyessé nyilvánították, ezért a lakók nem térhetnek vissza oda.

Mészáros Márton

Egy Kodály köröndi lakóház tetőszerkezete és legfelső emelete lángokban 2014. július 15-én

Egy Kodály köröndi lakóház tetőszerkezete és legfelső emelete lángokban 2014. július 15-én

Unokatestvérét nevezte ki vatikáni nagykövetnek a király

2014. július 15.

Vilmos Sándor holland király unokafivérét, Jaime Bernardo Bourbon pármai herceget nevezte ki Hollandia szentszéki nagykövetének a hágai Noordeinde palota dísztermében 2014. július 15-én.

A 41 esztendős Jaime herceg anyai ágon kötődik a holland királyi családhoz, édesanyja, Irén hercegnő a tavaly lemondott Beatrix holland királynő húga, apai ágon pedig a Bourbon-Párma ház tagja, bátyja örököseként pedig a pármai hercegi cím várományosa. Diplomataként már Irakban és Afganisztánban is szolgált, évek óta a holland külügyminisztérium munkatársa, vatikáni nagyköveti pozícióját pedig már tavasszal bejelentették.

A hivatalos kinevezésen, amelyet a hágai Noordeinde palotában tartottak, Vilmos Sándor holland király nyújtotta át a megbízólevelet, amelyet Jaime felesége, a magyar Cservenyák Viktória egykori teniszező, jogász társaságában vett át.

Mészáros Márton

 Jaime holland herceg és felesége, Viktória esküvőjükön

Jaime holland herceg és felesége, Viktória esküvőjükön

Nádasdy Borbála nyomát követve

2014. július 15.

Három népszerű életrajzi kötet és egy ízes életről szóló félig szakács-, félig memoárkönyv után sem kíván hátat fordítani az őt megszerető olvasóknak, ezért most egy sajátos műfajú könyvvel jelentkezett Nádasdy Borbála grófnő. Az Úton-útfélen című új kötetében az elmúlt évekről vall.

Gróf Nádasdy Borbála idilli gyermekkort tudhat magáénak, azonban a gondatlan gyermek éveknek a második világháború borzalmai vetnek véget: édesapja frontra kerül, majd hadifogságba esik, a család széthullik, és a kommunista hatalomátvétel után a családi birtokokat elkobozza az állam. Ilyen előszéllel kell helyt állnia Nádasdy grófnőnek, aki 1956 után Bécsbe emigrálva filmszínésznő, később Franciaországban balettmester, az utóbbi időszakban pedig közkedvelt memoáríró lett. Kötetei sikere után a 85. Ünnepi Könyvhétre egy újabb művel, az Úton-útfélen című sajátos irodalmi alkotással jelentkezett.

Első három kötete jelentős sikereket ért el: a Zagolni zabad, A szabadság zaga és a Maradni zabad! című könyvek a szerző kalandos életét dolgozzák fel regény formájában. A Mery-Ratio Kiadó gondozásában megjelentetett színes életrajzok lebilincselő erővel tesznek tanúbizonyságot élni akarásról, az emberi méltóságról, és arról, hogyan lelhetjük meg boldogságunkat a legszörnyűbb megpróbáltatások ellenére. Nádasdy Borbála nő létére erővel és kitartással állt helyt a 20. századi történelem viharjaiban, életregényei pedig megtalálták útjukat az olvasók “szívéhez.” Az ezres eladott példányszámok mellett a zsúfolásig telt közönségtalálkozók és a könyvheti sorban állások is a kötetek népszerűségét mutatják.

Új könyve, az Úton-útfélen hasábjain nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy élete első hetven évének feldolgozása után a jelenkorral foglalkozzon. A néhai Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai írótól kölcsönvett mottó szerint: “Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, miközben el akarja mesélni.” Ezzel a programadó idézettel veszi kezdetét az az utazás, amelyet Nádasdy Borbála, immáron nem grófnőként, színésznőként, táncművészként, hanem, mint írónő tesz meg a Zagolni zabad című első könyve 2008-as megjelenésétől napjainkig.

A mű ezúttal nem az életrajzi trilógia folytatása, hanem az első regénye megírása óta tett látogatásainak, és az „úton-útfélen” gyűjtött tapasztalatok, bölcsességek jegyzéke regényes formában. „Beszámolni és megosztani, megköszönni ezt a lélekemelő és –mentő élményt, amit öt év alatt átéltem és ajándékba kaptam” – így jellemzi Nádasdy Borbála az olvasóktól kapott szeretetet, a találkozókat, a személyes ismeretségeket, amelyeket azóta kötött, illetve mindazt a kedvességet, amelyet szüntelenül kap. Úgy vélem, egy ilyen témájú könyv – amely egyfajta ajándék az olvasónak – száraz lehet, azonban az Úton-útfélen nem holmi lineáris felsorolása annak a több, mint hetven rendezvénynek, ahova az írónőt meghívták, hanem az író-olvasó találkozók, a szerzői estek, az iskolai látogatások, a zsűrizések, a megnyitóünnepségek, és a fővédnökségek személyes – sokszor meghatóan szép – története.

A fiatalok szemében nincs annyi kíváncsiság a múltat illetően, írja a szerző. Mégis pozitív élmények sokaságát kapja tőlük. Érdekesek azok a megfontolandó gondolatok, amelyek a régi, letűnt világ értékeit párhuzamba állítják a jelen hiábavalóságával anélkül, hogy azt kategorikusan elítélné. Nádasdy leírja, hogy Méry Gábor könyvkiadó milyen nagy kockázatot vállalt első könyve, a Zagolni zabad megjelenésével, amelyet először vissza akartak küldeni a nyomdából helyesírási hibának vélt címe miatt – a valóban nem szokványos cím azonban a szerző gyermekkori szóalkotásának emléke. Az Úton-útfélen nem lineáris módon, de végigkalauzol minket Magyarország megyéin és városain, mindenhol elidőzve egy kicsit a régmúlt, vagy éppen az elmúlt évek emlékein keresztül. A könyvből megtudjuk, milyen gyermekien nagy örömet okozott a szerzőnek, amikor először hívták grófnő helyett írónőnek, de szintén szép olvasni az osztálytalálkozóról, ahol hatvan év múltán még mindig a régi szerelmek képezik a beszélgetés központi témáját, és ahol a múlt ködéből is új titkokra derülhet fény. A szerző vidáman mesél arról, ahogyan fiatalossága miatt korát firtatták, de ennél komolyabb események, jelentőségteljes látogatások, dedikálási tapasztalatok és fiatalságának helyszínére – még Bécsbe is – való visszatérés is megelevenedik a műben.

Nádasdy könyvében a magyarságtudat és a család fontossága is szerephez jut, a szerző szüleinek sírjára készítettet kovácsoltvas kereszt története éppolyan kedves történet, mint az összes többi. A szerző méltán emlékezhet édesapjára, gróf Nádasdy Pálra, aki a második világháborúban orosz fogságba esett, majd a család lepsényi és alsóperei birtokainak elkobzása után szinte az éhenhalás küszöbén lavírozva élt, illetve édesanyjára, a Nemzeti Színházban és a Moulin Rouge-ban is fellépő Augner Antonia Margit táncosnőre, aki emigrálását követően – akárcsak később leánya – táncoktatással foglalkozott hosszú élete végéig.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozatával kitüntetett szerző újabb regényét olvasva egy hiteles női életút elevenedik meg: Nádasdy Borbála grófnő mindvégig önmaga maradt családi örökségét, saját értékrendjét és optimizmusát megtartva. Habár az Úton-útfélen nem tud olyan érdekes könyv lenni, mint az előzmények, minden bizonnyal szeretni fogja még az is, aki nem olvasott semmit Nádasdytól. A szerző pedig expressis verbis kijelenti, annak örülne igazán, ha a jövőben is ugyanolyan népszerűség övezné műveit, mint korábban. Hiszen, ahogy mondja, másokért ír – nem magáért.

Mészáros Márton

Nádasdy Borbála: Úton-útfélen című kötete

Nádasdy Borbála: Úton-útfélen című kötete

Megválasztották Junckert az Európai Bizottság elnökének

2014. július 15.

Megválasztották az Európai Bizottság elnökének Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2014. július 15-én. Az 59 éves Junckert a 751 tagot számláló EP-ben titkos szavazás során, 422 szavazattal, 250 ellenében, 47 tartózkodás mellett választották meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjévé. A politikus José Manuel Barroso volt portugál kormányfőt követi a poszton.

Az EB új elnöke az európai növekedés és munkahelyteremtés előmozdítása érdekében 300 milliárd eurós befektetési programot szorgalmazott megválasztása előtti beszédében. Jean-Claude Juncker jelölését végül csak David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő nem támogatta, az utolsó pillanatokban még a politikus miatt kételyeket megfogalmazó Fredrik Reinfeldt svéd és Mark Rutte holland kormányfő is megváltoztatta véleményét, és támogatásáról biztosította.

Jean-Claude Juncker nemcsak az Európai Unió országaiban a leghosszabb ideig szolgáló miniszterelnök, világviszonylatban is ő a leghosszabb ideig hatalmon lévő demokratikusan választott kormányfő: 1995 és 2013 között volt a Luxemburgi Nagyhercegség kormányfője, 1989-től húsz éven át pedig a pénzügyminiszteri feladatokat is ő látta el.

Mészáros Márton

Jean-Claude-Juncker, az az Európai Bizottság újonnan választott elnöke

Jean-Claude-Juncker, az az Európai Bizottság újonnan választott elnöke

Női püspökök az anglikán egyház szolgálatában

2014. július 15.

Nagy többséggel megszavazták a női püspökök szolgálatának engedélyezését célzó kompromisszumos indítványt az anglikán egyház legfőbb szabályalkotó testületének tagjai 2014. július 14-én. Ezzel minden akadály elhárult a női püspökök előtt az anglikán egyház falain belül.

A világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán egyház általános szinódusa a második voksoláson fogadta el a női püspökök szolgálatának engedélyezését a VIII. Henrik angol király akarata szerint megalakult egyházközösségben. A javaslat elfogadására a Yorki Egyetemen tartott ötórás vita után került sor, a voksolók pedig kétharmados arányban döntöttek a női püspökök akceptálásának javára. Az egyház másfél évvel korábban még elvetette a nők püspöki rangra emelésének lehetővé tételére kidolgozott reformintézkedéseket, most azonban véglegesítette a kompromisszumokkal létrejött tervezetet, amelynek értelmében néhány tradicionalista egyházkerület kérheti, hogy férfi püspök szolgáljon náluk, azonban összességében minden jogi akadály elhárult a nők püspöki rangra emelése előtt.

Mészáros Márton

Kay Goldsworthy anglikán női pap

Kay Goldsworthy anglikán női pap

FBI keresi a Kuruc.info üzemeltetőjét

2014. július 15.

Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI elfogatóparancsot adott ki Varga Béla üzletember, a Kuruc.info üzemeltetője ellen, aki a hírek szerint Kanadába távozott – írja a The Press Democrat című kaliforniai újság 2014. július 15-én.

A rendszerváltás idején az Egyesült Államokban élő, borászként és dzsessz-zongoristaként dolgozó Vargát azzal gyanúsítják, hogy zaklatta és fenyegette azokat az ügyvédet, akik eskü alatt kérdezték a szélsőjobboldali Kuruc.info internetes portál ügyében. A férfit idén májusban tartóztatták le, de 250 ezer dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezték, azonban mivel nem jelent meg két San Franciscó-i kihallgatáson, a hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellene. Sajtóértesülések szerint Varga Béla Kanadába szökött.

A Kuruc.infónak helyet biztosító Cloudfare tárhelyszolgáltató köteles kiadni minden információt Varga Béláról és a szélsőséges hírportálról, azonban arról nem szólnak a hírek, hogy teljesíti-e a cég az előírt követelményeket a hatóságokkal szemben.

Mészáros Márton

Varga Béla, a Kurucz.info üzemeltetője

Varga Béla, a Kurucz.info üzemeltetője

Meghalt Lorin Maazel karmester

2014. július 15.

Életének 84. évében elhunyt Lorin Maaze amerikai karmester, a New York-i Filharmonikusok egykori igazgatója, írja a New York Times 2014. július 14-én.

A karmester-fejedelemnek is titulált Lorin Maazel 84 éves korában, Virginia állambeli otthonában hunyt el 2014. július 13-án. Halálának közvetlen okát tüdőgyulladás okozta. 

Lorin Maazel amerikai szülők gyermekeként 1930. március 6-án született a franciaországi Neuilly-sur-Seine városában. Gyermekkorát az Egyesült Államokban töltötte, és kilencévesen már vezényelt a New York-i világkiállításon. Arturo Toscanini híres olasz karmester meghívására vezényelte az NBC Szimfonikus Zenekart, később a New York-i Filharmonikusokat és a clevelandi zenekart is vezényelte, de emblematikus alakja volt a Bécsi Állami Operaháznak is.

Sikerét mi sem mutatja jobban, minthogy ő volt az első és egyben legfiatalabb karmester is, akit meghívtak Bayreuth-ba vezényelni. Hat nyelven beszélt folyékonyan, a pittsburgi egyetemen matematikát és filozófiát tanult, de innen gyökerezettt szeretete a nyelvek iránt. Számtalan európai koncertturnéja során az 1960-as években Budapesten is fellépett. Többször vezényelte a bécsi szimfonikusokat a hagyományos újévi koncerten, 2012-től három éves szerződéssel a Müncheni Filharmonikusok vezető karmestere volt, azonban halála előtt két hónappal, 2014 májusában egészségének megromlása miatt kénytelen volt lemondani tisztségéről. Számtalan elismerés mellett a francia Becsületrenddel is kitüntették.

Mészáros Márton

Lorin Maaze amerikai karmester (1930-2014)

Lorin Maaze amerikai karmester (1930-2014)