Színház – Stuart Mária

2014. május 19.

Friedrich Schiller, a nagy német drámaíró 1800-ban, vagyis több mint két évszázada fejezte be Stuart Mária című drámáját, azonban a skót királynő kálváriája a mai napig örökérvényű. Az előadást a budapesti Örkény Színházban 2014. május 17-én mutatták be.

A klasszikus művet ezúttal Gáspár Ildikó, az Örkény Színház dramaturgja dolgozta színpadra, azonban interpretációja szerencsére nem annyira modern, amelyet a néző ne tudna befogadni. Természetesen Mikó Csaba – Kálnoky László fordítása nyomán alkotott – szövege tartalmaz olyan mondatokat, amelyek meglepőek lehetnek, de ezek teljesen indokoltak és elfogadhatóak. A 16. század végén játszódó történetet feldolgozó darab a díszletekből ítélve megtévesztő lehet, ugyanis a szereplők java egyenöltözetet visel, amelyből nehéz következtetni rangjukra és a korra, amelyben élnek. Egyedül Stuart Mária, az angol fogságban sínylődő skót királynő és Erzsébet, Anglia királynője visel elegáns sötét ruhát, amely korhűnek számít. A díszlet hiába lecsupaszított, a steril tér mégis beszédes: a hangsúlyos az a két ágy, amely a színpad két végén található, egyik Erzsébeté, a másik Máriáé. A rendező úgy álmodta meg a skótok királynőjének börtönét, mint Erzsébet palotájában a brit királynő lakosztályát, ez legalább annyira jelentőségteljes, mint az, hogy Stuart Mária mindvégig színen marad. Miközben Erzsébet királynőt látjuk, amint embereivel diskurál a palotában, az általa fogságba tartott királynő unokanővére kísértetként jár kel a szobában, s élő lelkiismeretként nehezedik Erzsébetre.

Hámori Gabriella és az Örkény Színház "Stuart Mária" című előadásában (Fotó: Gordon Eszter)

Hámori Gabriella és az Örkény Színház “Stuart Mária” című előadásában (Fotó: Gordon Eszter)

A szereplők egy lift segítségével érkeznek és távoznak a színről, azonban ennek indokoltságát nem feltétlenül látom. Így viszont a történet kortalanná válik – ideje maga az örök Idő –, azt sugallja, hogy az események akár ma is történhetnének, bár számomra inkább utópisztikus hatással bírtak egy olyan jövőbeli világról, ahol a múlt ismétlődik. Még egy szó erejéig a díszletről szólva, a tágas ablak – amely hol a mögötte lévő világot mutatja meg, hol pusztán az esőt fogja fel – igazán hasznos tud lenni. Rendkívül sajátos hangulatot fest le a gondolataiba elmerülő Erzsébet királynőt sétálni látni a háttérben, míg Stuart Mária a börtönében van.

A Stuart Mária egyik legnagyobb büszkeségei, Hámori Gabriella és Szandtner Anna. Garancia a minőségre, hogy Hámori Gabriella filmes és berlini sikereit követően négy év után ezért a darabért tér vissza anyaszínháza, az Örkény színpadára. Az általa életre keltett Stuart Mária hús-vér ember: egyben közvetíti a királynői méltóságot és a szenvedélyességet, ugyanakkor a középkor nőihez hasonlóan kiszolgáltatott is. A színésznő láthatóan lubickol a szerepben, öröm látni, ahogy megtáltosodva leköpi riválisát, de felbecsülhetetlen az a hosszú pillanat is, ahogyan a második felvonásban a középpontban ülve némán, egy távoli – talán nem is létező pontot – figyelve néz és szótlanul könnyezik. Méltó ellenfelét méltó színésznőre bízták, Szandtner Anna Erzsébet királynője azonban nem az a habzó szájú szörnyeteg, akit az ember vár, inkább egy ingadozó, önmagával sem megbékélt nő, aki abban sem biztos, hogy az uralkodás az ő útja.

A két királynő vérre menő rivalizálásához Polgár Csaba, Vajda Milán, Pogány Judit, Takács Nóra Diána, Ficza István és Znamenák István asszisztál. A Pogány Judit által megformált Talbot az egyetlen szereplő, aki a realitás talaján marad, a bölcs öreg utolsó szavai királynőjéhez igazán szépek. Mellette kiemelném Spiegl Anna Davisonját, aki nem kisebb szerepet tölt be, mint a kulcsfontosságú ítélet továbbítását. Az asszony lelkiismeretére hagyatkozva, vagy királynője parancsára hallgatva döntsön? – tépelődik. Az ítélet azonban ítélet, Davison pedig hű alattvaló – ezzel megpecsételődik Stuart Mária sorsa.

Az utolsó felvonás ismert befejezése váratlan megoldásokat tartalmaz, a néző jószerivel köpni-nyelni nem tud. Az elkerülhetetlen vég bekövetkezése után Erzsébet királynő egyedül marad a színen, és arra a székre ül, ahol az imént még vérrokona ült. Azonban pillanatnyi felszabadultsága mulandó, ugyanis Mária nem hagyja nyugodni. Schiller művében a királynőt elhagyják emberei, rendületlenül ül trónján, azonban nézése mindent elárul. A hatásos befejezés katartikus erővel bír.

Mészáros Márton

Hámori Gabriella és Szandtner Anna az Örkény Színház "Stuart Mária" című előadásában (Fotó: Gordon Eszter)

Hámori Gabriella és Szandtner Anna az Örkény Színház “Stuart Mária” című előadásában (Fotó: Gordon Eszter)

 

A Monte Cassinó-i csata 70. évfordulójára emlékeztek

2014. május 18.

Nagyszabású megemlékezést tartottak a Monte Cassinó-i csata hetvenedik évfordulója alkalmából az ütközet helyszínén 2014. május 18-án.

Az ünnepségen többek között Donald Tusk lengyel miniszterelnök és felesége, Malgorzata, valamint Jerry Mateparae új-zélandi kormányzó, Wieslaw Grudzinski lengyel tábornok és Harry herceg, II. Erzsébet királynő unokája vett részt. A megemlékezésen lengye, új-zélandi és brit háborús áldozatokra emlékeztek. Az egyenruhát viselő Harry herceg a Monte Cassino-i apátság közelében lévő lengyel katonai temetőben koszorút helyezett el. A 29 éves herceg nagyanyját, Erzsébet királynőt képviseli.

A Róma közelében található Monte Cassinóért vívott küzdelem volt az itáliai hadjárat egyik legjelentősebb összecsapása, amelynek során a szövetséges haderők megpróbálták áttörni a hegyekben húzódó ellenséges vonalakat. 1944 januárja és májusa közötti 123 napban négy csata zajlott a körzetben, amelynek során közel 55 ezer szövetséges és 20 ezer német katona vesztette életét.

Mészáros Márton

Donald Tusk lengyel kormányfő, Jerry Mateparae új-zélandi kormányzó, Wieslaw Grudzinski lengyel tábornok és Harry herceg a Monte Cassinó-i csata 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen 2014. május 18-án

Donald Tusk lengyel kormányfő, Jerry Mateparae új-zélandi kormányzó, Wieslaw Grudzinski lengyel tábornok és Harry herceg a Monte Cassinó-i csata 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen 2014. május 18-án

Siker Mundruczó filmje Cannes-ban

2014. május 18.

Nagy sikerrel mutatkozott be Mundruczó Kornél Fehér Isten című új filmje a 67. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. május 17-én. A premieren megtelt az ezerfős nézőtér.

A cannes-i Fesztiválpalota mintegy ezer férőhelyes Debussy termében mutatták Mundruczó Kornél legújabb rendezését, amelyet az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programban vetítettek. Thierry Frémaux művészeti igazgató a világpremier előtti sajtótájékoztatóján a kutyák és emberek kapcsolatáról szóló filmet a gyakorta „éneklő” és „beszélő” kutyákról író Jack London amerikai író szellemiségéhez hasonlította. Mundruczó a 19. század végén élt író hitvallását alapul véve, azt vallja, a kutyák segítségével tökéletesen lehet beszélni az emberi társadalomról.

A sajtófotózáson és a hivatalos bemutatón is részt vett a rendező mellett a főszereplő Psotta Zsófia gyermekszínésznő, valamint a filmben megjelenő kutyák közül a legfontosabb szerepet betöltő Hagen, aki csokornyakkendőben, amerikai trénere, Teresa Miller vezetésével jelent meg a nyilvánosság előtt. A világsajtó képviselői előtt a kutyus szájon puszilta/nyalta a rendezőt, aki meglepetten mosolygott. Az eseményen jelen volt Wéber Kata színésznő és Petrányi Viktória producer, akik a forgatókönyv társszerzői, valamint Rév Marcell operatőr is, illetve a szereplők közül Thuróczy Szabolcs és Zsótér Sándor. A bemutatón a Magyar Nemzeti Filmalap vezetői mellett Andrew G. Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos és felesége, Palácsik Tímea is részt vett.

A magyar stábot hosszan állva ünnepelte a közönség. Mundruczó Kornél megköszönte a szívélyes fogadtatást, és elmondta, nagyon jól esik neki, hogy immáron sokadszorra lehet Cannes-ban. “A közönség kifejezetten jött a filmmel. Nagyon jó volt” – nyilatkozta a premier után az MTI-nek rendező, aki visszaemlékezett arra is, hogy a fesztiválon 2005-ben vetített Johanna című filmjéről többen is távoztak, most azonban maradt a teltház. Reményei szerint a zsánerműfajoknak köszönheti többek között a sikerét a Fehér Isten, amelyet június 12-től vetítenek Magyarországon.

Mészáros Márton

Mundruczó Kornél rendező, Psotta Zsófia színésznő és Hagen kutyaszereplő a Fehér Isten című filmjük premierjén a 67. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. május 17-én

Mundruczó Kornél rendező, Psotta Zsófia színésznő és Hagen kutyaszereplő a Fehér Isten című filmjük premierjén a 67. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. május 17-én

Megtalálták a valaha élt legnagyobb dinoszauruszt

2014. május 17.

Megtalálták a valaha élt leghatalmasabb dinoszauruszt Argentínában – írja a The Guardian 2014. május 16-án. Az állat súlya 77 tonna lehetett, ami 14 afrikai elefánt súlyával ér fel.

Az argentin Trelew városától 260 kilométerre talált dinoszaurusz csontjai hatalmasak, méretükből ítélve minden korábbi eredményt felülírnak, ugyanis a most fellelt állat a Földön valaha létező legnagyobb dinoszaurusz volt. Csupán az állat megtalált combcsontjai nagyobbak egy átlagos méretű embernél. A maradványok alapján az állat 40 méter hosszú és 20 méter magas lehetett.

Az állat súlya körülbelül 77-100 tonna között mozgott, ami tizennégy afrikai elefánt súlyával vetekszik. Kétségkívül a még névtelen dinoszaurusz többet nyomott, mint Argentinoszaurusz, a korábbi rekorder. A tudósok jelenleg azonosítani próbálják a csontokat, szerintük a titanoszaurusz új fajának egyik példányára bukkanhattak.

A csontokra argentin földműves talált rá, amelyet végül paleontológusok egy csoportja ásott ki. Az ásatások során százötven csontot találtak, ezek szinte mind rendkívül jó állapotban vannak figyelembe véve, hogy a Patagónia erdeiben élt növényevő óriásállat körülbelül 95-100 millió évvel ezelőtt élt.

Mészáros Márton

Dinoszaurusz combcsontok az argentin Trelew városától 260 kilométerre lévő ásatások helyszínén 2014. május 16-án

Dinoszaurusz combcsontok az argentin Trelew városától 260 kilométerre lévő ásatások helyszínén 2014. május 16-án

Elindult a Keresztény Színházi Fesztivál

2014. május 17.

Tarlós István főpolgármester, a rendezvénysorozat egyik fővédnöke nyitotta meg a 2014. május 16. és 22. között megrendezésre kerülő Keresztény Színházi Fesztivált a fővárosi Újszínházban. Tarlós szerint a kommunista ideológia szorította háttérbe a keresztény műveket.

A rendezvény nyitóünnepségén Horváth Zoltán, a terézvárosi Avilai Szent Teréz templom plébánosa megáldotta azt a fakeresztet, amelyet a színház előterében állítottak fel. A Keresztény Színházi Fesztivált a szintén fővédnökségét vállaló Böjte Csaba levélben üdvözölte, a ferences szerzetes sorait az Újszínház igazgatója olvasta fel.

A fesztivál Szabó Magda Az a szép, fényes nap című művének premierjével rajtolt el.  A kétrészes történelmi játékot Kerényi Imre rendezte, a főszereplő Géza fejedelmet pedig a teátrum igazgatója, Dörner györgy alakítja. A további szerepekben Jánosi Dávid, Koncz Gábor, Mihályi Győző, Kautzky Armand és Bicskey Lukács látható. A rendezvény társhelyszínéül szolgáló terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz templomban T. S. Eliot Gyilkosság a székesegyházban című művét is előadják Vidnyánszky Attila rendezésében, amelyet a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ad elő. Az egyhetes Keresztény Színház Fesztiválon egy madridi társulat is fellép.

Mészáros Márton

A Keresztény Színházi Fesztivál plakátja

A Keresztény Színházi Fesztivál plakátja

Könyvismertető – Egyszer úgyis meg kell halni

2014. május 16.

Leena Lehtolainen finn krimiszerzőnő első regénye tizenkét éves korában jelent meg, azóta közel húsz könyv követte. Legközkedveltebb művei Maria Kallio nyomozónő kalandjait mutatják be, azonban legfrissebb magyar nyelven 2014 áprilisában megjelent kötetében, az Egyszer úgyis meg kell halni című krimiben a rendőr helyébe egy kövérkés önfelhatalmazott igazságosztó lép. Kritika.

Az Animus kiadó által levezényelt magyar kiadás skandináv krimiként jelentette meg Leena Lehtolainen 1999-es művét, amely valóban krimi, de nem a szó hagyományos értelmében. Ha kategorizálnom kellene az Egyszer úgyis meg kell halni című regényt, a romantikus regényhez húzna jobban a kezem, mint a krimihez. Pedig a központi téma, amelyet több oldalról körbejár a szerző, nem más, mint a családon belüli erőszak. Főhőse, Säde Vasara a harmincas éveiben jár, és az Oltalmaz-lak dolgozója, ahova bántalmazott nők jelentkezhetnek be. A jellegtelen, kövérkés külső egy mélyen érző, kedves embert rejt, na meg bánatot és magányt. Säde a gyakran túlórákkal tarkított kemény munka mellett minden idejét egyházi kórusban való énekléssel, és félszemű macskájával, Sulóval otthonában pihenve tölti. Egy napon azonban minden radikálisan megváltozik benne.

Az egyik áldozat halálhíre és a halotti fotók annyira feldühítik a nőt, hogy érzi lelke mélyén: a humánum azt diktálja neki, nem hagyhatja ennyiben az ilyen erőszakos ügyeket. A visszahúzódó, szolid Säde először elhessegeti a negatív gondolatokat, de aztán ráébred, hogy az eddig követett elv hiábavaló. Két súlyosan bántalmazott feleség és egy szintén rendszeresen ütött-vert édesanya miatt áll bosszút, azonban mindeközben ott van benne a kétely. Vajon helyesen jár el? Netán skizofrén, és kettészakadt énje? Vajon képes-e a tökéletes bűntény elkövetésére? Mikor bukik le? – ilyen és ehhez hasonló kérdések marcangolják. Ha az önvád és a tapasztalt nyomozók által révén igencsak valószínű lebukás veszélye nem lenne elég önmagában, Säde nem tudhatja, mikor támad rá egy feldühödött férj, és baljós jelekre bukkan abban a kapcsolatában is, amelyet egy börtönviselt idegennel folytat.

A könyv végén nem várt fordulat következik, ami számomra még inkább valószínűtlenné teszik az események láncolatát. A regényírói szándékot értem, de a megoldás már hagy némi kivetnivalót maga után. Lehtolainen a családon belüli erőszak témakörében szinte mindent elmond, amit el lehet mondani. Színes beszámolót kapunk az áldozatok, az elkövetők és a hozzátartozók világáról is, éppen ezért rendkívül cselesen bánik a nézőpont kérdésével. Azonban önmagában az abúzus témájában jobban helyt állt, mint a krimiben. Utóbbinak az Egyszer úgyis meg kell halni túl lassú, túl ósdi és kiszámítható, azonban krimi és romantikus regény ötvözetének már tetszetősebb. Viszont a népszerű skandináv krimik között megbújhat, ahogyan Säde tette egy életen át.

 Mészáros Márton

Leena Lehtolainen Egyszer úgyis meg kell halni című regénye

Leena Lehtolainen Egyszer úgyis meg kell halni című regénye

A Trónok harca szereplői után nevezik el gyermekeiket

2014. május 16.

Vicces becenevek mindig is voltak, azonban az elmúlt évtizedben egyre jobban terjednek a különböző könyvek, filmalkotások szereplőitől kölcsönvett nevek, amelyeket hivatalosan is anyakönyveznek. Amerikában például több százezer újszülött kapja a Trónok harca királynőjének nevét – áll az SSA amerikai társadalombiztosító legújabb jelentésében.

A felmérés szerint az Egyesült Államokban már több kislány kapta a Khaleesi nevet a 2013-as évben, mint a hagyományosnak számító Stacy, Betsy vagy Sally nevet. George R. R. Martin Trónok harca című hatalmas népszerűségnek örvendő fantasy-regénysorozatának harcos királynőjéről elnevezni gyermekünket már önmagában furcsa, az azonban még meghökkentőbb, hogy a Khaleesi nem is keresztnév, hanem egy királyi titulus a George R. R. Martin által megteremtett dothraki nyelven. A történet televíziós sorozat feldolgozásában az Emilia Clarke által életre keltett uralkodó eredeti neve Daenerys, azonban ezzel a névvel csupán 21 gyermeket ajándékoztak meg fanatikus szülei.

A tömegkultúrának mindig nagy hatása volt a névválasztásra. A katolikus egyház kétezer éves történelme során számtalan újszülött kapta a Jézus nevet Krisztus után, annak idején pedig Vörösmarty Mihály teremtette meg a tündér szóból a Tünde női nevet a Csongor és Tünde című költeményével, amely állandósult formában az egyik legnépszerűbb női névnek számított hosszú időn át. A Trónok harcával rokonítható Gyűrűk ura című háromrészes Tolkien-regény szereplői után a 2000-es évek elején, a nagysikerű, Oscar-díjas filmfeldolgozások után kezdték elnevezni gyermekeiket a szülők. Magyarországon is vannak már olyan gyermekek, akik a történet után a Boromir, a Frodó vagy éppen a Gandalf nevet viselik.

Mészáros Márton

Emilia Clarke brit színéstnő Khalesse szerepében a Trónok harca című sorozatban

Emilia Clarke brit színéstnő Khaleesi szerepében a Trónok harca című sorozatban

 

Diane Keaton kitálal a férfiakról

2014. május 16.

Az április végén megjelent Let’s Just Say It Wasn’t Pretty (nyersfordításban: Mondjuk úgy, hogy nem volt valami szép) című könyvében Diane Keaton Oscar-díjas amerikai színésznő előző művéhez, a Játszd újra, Diane (Then Again) című önéletrajzi műhöz hasonlóan kendőzetlen őszinteséggel mesél életéről.

A könyv egy mély vallomás életről, szépségről, öregedésről, és arról, hogyan lehetséges mindenáron hűségesnek maradni önmagunkhoz. Diane Keaton a szó hagyományos értelmében soha nem volt tipikus szépség, mégis igencsak megbecsült helyet vívott ki magának Hollywoodban tehetsége és humorérzéke révén. Férfiak tucatjaival volt kapcsolata, köztük több híres kollégájával. Keaton nyíltan szól mindezekről is könyvében.

Az 1970-es években együtt élt Woody Allennel, az Oscar-díjat is az általa írt és rendezett Annie Hall című filmjének köszönheti. Randizott Al Pacinóval és Warren Beatty-vel, a kor két nagy férfiikonjával is, azonban egyik kapcsolat sem bizonyult hosszú távúnak. Elmondása szerint kisebb szünetekkel együtt éltek Pacinóval, akivel a három Keresztapa-filmben férj-feleséget alakítottak, de úgy érzi, Al Pacino soha nem szerette igazán, pedig ő halálosan szerelmes volt belé. Keaton felfedi Jack Nicholsonnal való kapcsolatát is, akivel végül nem szövődött románccá a kapcsolatuk, de jó barátok lettek, és a mai napig havonta egyszer együtt ebédelnek.

Diane Keaton a közelmúltban ismét beszélt bulimiáról, amely fiatalkorában négy éven keresztül megkeserítette a napjait. Azt mondja, egy átlagos vacsora számára egy egy vödör rántott csirkét, nagy adag sült krumplit, egy liter kólát, süteményeket és cukorkákat tartalmazott. A két gyermeket nevelő 68 éves színésznő legújabb filmje, az And So It Goes című vígjáték Rob Reiner rendezte vígjáték júliusban érkezik az amerikai mozikba. Filmbéli partnere, Michael Douglas.

Mészáros Márton

Diane Keaton Oscar-díjas amerikai színésznő

Diane Keaton Oscar-díjas amerikai színésznő

Közel 300 halott a török bányarobbanásban

2014. május 16.

Abdullah Gül török államfő is ellátogatott a súlyos bányaszerencsétlenség helyszínére, az Isztambultól mintegy 480 kilométerrel délnyugatra fekvő Soma városban 2014. május 15-én. A legfrissebb információk szerint a szénbányában történt detonáció következtében legkevesebb 284 személy hunyt el.

A város melletti szénbányában május 13-án a rendszeres műszakváltás idején detonáció történt, amely mintegy ötszáz bányászt érintett. A balesetben legalább 284 ember hunyt el, és további 18 bányász helyzete még kérdéses. A török egészségügyi miniszter május 16-án délelőtt kiadott nyilatkozata szerint a bányatűz miatt még tizennyolc bányász lehet lent a tárna mélyén, állapotuk kevés bizakodásra ad okot.

A bányatársaság elhatárolódott minden olyan kijelentéstől, amely felveti annak lehetőségét, hogy felelősek a katasztrófáért. Korábban azzal vádolták őket, hogy hanyagság miatt történt a nyugat-törökországi bányarobbanás. A történtek miatt számos tüntetést tartottak nagyvárosokban, több helyütt agresszióba torkollottak a demonstrációk. A török kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.

A halálos áldozatok számának növekedésével biztossá vált, hogy a somai bányaszerencsétlenség minden idők legsúlyosabb bányakatasztrófája Törökországban. Az elmúlt évek legsúlyosabb balesete az 1992-es Zonguldak tartománybeli bányában történt gázrobbanás volt, amelynek következtében 263 személy vesztette életét.

Mészáros Márton

Áldozat holttestét szállítják a somai bányaszerencsétlenség helyszínén 2014. május 14-én

Áldozat holttestét szállítják a somai bányaszerencsétlenség helyszínén 2014. május 14-én

Odaszólogatások a sportközvetítés alatt

2014. május 16.

A Kapos TV 2014. május 14-én sugárzott esti híradójában meglepő pillanatnak lehettek szemtanúi a televízió előtt ülő nézők. A műsorvezetők egymással civódtak, a felvétel nagy siker az interneten is.

A két műsorvezető játékosan rúgta össze a port, az egyik tévés így adta át a szót társának: “A Kapos Sport legújabb híreivel Péter jelentkezik. Te Péter, hallom, hogy futballozol, most azt mondd meg nekem, hogy ekkora hasitasival hogy lehet a lasztit kergetni, vagy te a hátvéd szerepében, mint tank játszol?” Természetesen erre a kedvességre visszaszólt az érintett is, így a hírektől a sporthírekig tartó idő humoros pillanatokkal telt meg. Egyelőre arról nincs tudomásunk, hogy az esett megrendezett volt-e.

Mészáros Márton

Részlet a Kapos TV adásából

Részlet a Kapos TV adásából