Mészáros Márton blogja

Hatvanéves a rock and roll korszak legnagyobb dala, a Rock around the clock, amelyet Bill Haley amerikai popénekes tett világhírűvé. A lemez 1954. május 20-án jelent meg, de csak egy évvel később kezdődött az a szenzáció, ami a mai napig övezi.

Bill Haley huszonhét éves volt, amikor együttesével, a Comets-szel felénekelte a Rock Around the Clock című korszakalkotó slágert, amelyet Max. C. Freedman  és James E. Myers írt 1952-ben. Az 1954-ben kiadott dal népszerű volt, de az igazi sikert csak akkor érte el, amikor Palatábla dzsungel (Blackboard Jungle) című filmben felcsendült, ekkor a slágerlista élére ugrott Amerikában, és az Egyesült Királyságban is. A szóban forgó film egyébként nagy botrányt váltott ki, ugyanis a kor erkölcscsőszei negatívan értékelték, amiért népszerűsíti az akkor még károsnak vélt, huliganizmusért felelősnek tett rock műfajt, amelyről Frank Sinatra is becsmérlően nyilatkozott.

A dal előadója, Bill Haley tíz évvel volt idősebb riválisánál, Elvisnél, azonban a rock and roll királyával képtelen volt felvenni a harcot. Az 1950-es évek közepén jelentős sikereket ért el olyan slágerekkel, mint a Shake, Rattle and Roll, vagy See You Later, Alligator. 1981-ben, mindössze 55 évesen agydaganat következtében hunyt el. A Bill Haley & His Comets 1987-ben elsők között került be a Rock and Roll Dicsőségcsarnokba. Bill Haley karrierje során 25 millió lemezt adott el. A Rock around the clock viszont a mai napig az egyik legnagyobb hatású dal, amit valaha énekeltek, nem csak rádióból, filmekben, sorozatokban és reklámokban köszön vissza, hanem még paródiája is született az évtizedek során.

Mészáros Márton

Bill Haley & His Comets egy koncertjük próbáján

Sztárokkal teletűzdelt vendégsereget fogadott Vilmos cambridge-i herceg egy általa támogatott rákos megbetegedések gyógyítására és kutatására specializálódott kórház tiszteletére rendezett gálavacsorán 2014. május 13-án.

Vilmos herceg hitvesével, Katalin hercegnővel a windsori kastélyban lévő otthonukban fogadta a vendégeket az The Royal Marsden Cancer Hospital elnöksége alatt működő alapítványának  díszvacsoráján. Az ünnepségen Ralp Lauren amerikai divattervező bejelentette, hogy új mellrák központot szándékozik finanszírozni. A Royal Marsden kórház javára rendezett gálavacsorán a divatmogul mellett olyan hírességek kaptak meghívást, mint Emma Watson brit színésznő, Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő, Helena Bonham Carter brit színésznő és Kate Moss egykori brit topmodell, akikkel a házigazda kedélyesen elbeszélgetett.

Mészáros Márton

Vilmos cambridge-i herceg és Emma Watson brit színésznő, valamint Kate Moss brit modell beszélget a windsori palotában 2014. május 13-án

Egy hónapon belül bemutatják Mundruczó Kornél legújabb filmjét, a Fehér Isten című thrillert – jelentette be az alkotás forgalmazója, az InterCom 2014. május 15-én. A produkció június 12-én érkezik a hazai mozikba.

Néhány kritikus a film mai napon közzétett előzetese kapcsán azt írja, a film kísértetiesen hasonlít a Majmok bolygója című klasszikusra, pontosabban annak 2012-ben bemutatott feldolgozására, csupán az alkotók a majmokat kutyákra cserélték. A rövid, másfél perces előzetesben látható a kocsi belsőből történő kipillantás, ami katasztrófafilmek évtizedek óta elcsépelt módszere. A film története egy utópisztikus világban játszódik, ahol számtalan kutya kerül utcára egy diszkriminatív törvény miatt, főhőse pedig egy kislány és hűséges társa, egy négylábú.

A Fehér Isten című film előzetese

A Fehér Isten bemutatója a 67. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos válogatásában, az Un Certain Regard szekcióba lesz. Az alkotás Mundruczó hatodik nagyjátékfilmje.

Mészáros Márton

A Fehér Isten című film angol nyelvű plakátja

Miután többé nem nyereséges a működése, a tulajdonos Magyar Telekom megszünteti az iWiW magyar közösségi oldal működését – írja az Origo 2014. május 15-én. Az elmúlt években szűnt meg a 2000-es évek első éveiben népszerű MSN szolgáltatás és a myVIP ismeretségi hálózat is.

Az iWiW leállásának háttérében a rivális amerikai Facebook térhódítása áll, a Mark Zuckerberg által megálmodott és felfuttatott közösségi portál maga alá utasított minden létező hasonló tematikát követő internetes ismeretségi oldalt. A Facebook sok előnye közül az egyik, hogy ott nem csak magyarokkal, hanem bárkivel lehet kapcsolatot tartani.

Az iWiW magyar ismeretségi hálózat 2002. április 14-én kezdte meg működését WiW néven, 2005 és 2010 között pedig a leglátogatottabb magyar weboldalként működött. Az iWiW név az angol „international who is who” („nemzetközi ki kicsoda”) rövidítése. Tizenkét éves fennállása során a legtöbb felhasználó 4,7 millió személy volt, akik egyidőben tartottak kapcsolatot egymással. Mára már csak vidéken élő, idős felhasználói tartják életben a portált, amelynek regisztrált felhasználóinak száma immáron csupán hetvenezer fő.

A közösségi oldal hivatalosan 2014. június 30-án zár be, de addig egy alkalmazás segítségével mindenki elmentheti a profiljának adatait, a korábbi üzeneteket és a feltöltött képeket is, éppúgy, mint ismerőseinek listáját.

Mészáros Márton

Az iWiW logója

Kevin Richardson dél-afrikai zoológus hosszú ideje foglalkozik oroszlánokkal, néhány éve pedig Johannesburg mellett létrehozott egy magánrezervátumot, amely többek között közel negyven oroszlánnak és számtalan hiénának ad otthont. Az állatok szerelmese egy holland öltönyház 2014. május 12-től sugárzott reklámfilmjében oroszlánokkal focizik.

A 40 éves férfi, akit előszeretettel hívnak az „oroszlánok legjobb barátjának”, rendkívül bensőséges kapcsolatot ápol hiénafalkákkal, de az oroszlánok is befogadták maguk közé falkatagnak. Hímoroszlánok tekintenek rá egyenjogú társként, a nőstényeket pedig az sem zavarja, ha kicsinyükkel játszik. Az „oroszlánszelídítő” megpuszilja az oroszlánokat, velük fut és játszik, együtt fürdik velük, és szeretettel és empátiával közelíti őket, az állatok pedig ahelyett, hogy szétmarcangolják, viszonozzák kedvességüket. Ha meglátják, örömmel szaladnak felé, és mit sem zavartatják magukat társaságában.

Kevin Richardsont ezúttal a Van Gils holland márka öltönyeinek népszerűsítésére kérték fel, a férfi pedig örömmel fogadta a felkérést. Ami másnak kihívás lenne, számára játszi könnyedség. Richardson a stílusosan szabott öltönyt viselve oroszlánjai között népszerűsíti a terméket, a Van Gils reklámfilmjében közösen játszik a fenevadnak tartott állatokkal, és elsőként a világon, focizik is velük.

Mészáros Márton

Kevin Richardson oroszlánjaival

Életének 93. évében elhunyt Szécsényi Ferenc Kossuth-díjas operatőr, érdemes és kiváló művész – közölte a Magyar Filmszövetség az MTI-vel 2014. május 15-én. A művész első filmjét Fábri Zoltánnal, az egyik legkiemelkedőbb magyar rendezővel forgatta.

Szécsényi Ferenc szegény paraszti családban született 1922. március 23-án Sárszentmihályon. Nagynénje nevelte fel, miután kétévesen meghalt édesanyja, apját pedig katonának hívták be. Az apját alkalmazó báró ajánlotta be a Filmirodához, ahol 1939-ben először segédlaboránsként, később asszisztensként kezdett dolgozni. Később a Hunnia Szivárvány Filmlaboratóriumába került, majd segéd-, majd másodoperatőrként dolgozott.

1956 tavaszán Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező megkérte, hogy legyen új filmje operatőre. Szécsényi váratlanul csöppent bele a főállású operatőri szakmába, először el sem hitte, hogy a nagy rendező őt szemelte ki. Első közös filmjük, a Hannibál tanár úr még 1956-ban mozikba került, azóta is a legjobb magyar filmek egyikének tartja a szakma. Fábri a Törőcsik Mari főszereplősével készült Édes Anna című filmjének operatőréül is Szécsényi Ferencet választotta. Szécsényi később olyan filmeket fényképezett, mint A nagyrozsdási eset, a Felmegyek a miniszterhez, a Két félidő a pokolban, az Elveszett paradicsom de ő volt az operatőre Várkonyi Zoltán legendás filmjének, az Egri csillagoknak is.

A Magyar Filmszövetség által kiadott nekrológ kiemeli, hogy Szécsényi Ferenc volt a „legkiemelkedőbb hazai mestere a fekete-fehér filmezésnek.” Pályafutása során olyan televíziós produkciókon is dolgozott, mint az 1986-os Akli Miklós, de dokumentumfilmeket is rendezett, az 1974-ben bemutatott Csak egy B betű elnyerte az oberhauseni fesztivál díját is. Utolsó operatőri munkája az 1997-es In memoriam Gyöngyössy Imre című dokumentumfilm volt, amelyet a velencei filmfesztiválon ismertek el.

90. születésnapján családja és pályatársai köszöntötték egy ünnepségen. Időskorát kiváló testi és szellemi egészség jellemezte, művészete mellett emberi tartásáért is díjjal jutalmazták.

Mészáros Márton

Szécsényi Ferenc Kossuth-díjas operatőr (1922-2014)

Kányádi Sándor Kossuth-, és számtalan egyéb díjjal elismert költőt 85. születésnapja alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték 2014. május 13-án. A költő tiszteletére száznál is többen gyűltek össze a helyszínen.

Negyed órával a hivatalos kezdés előtt kiírt időpontban a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán néhány tisztelője állta körbe Kányádi Sándort, a költőt, aki generációk kedvencévé vált az évtizedek során. Egy édesapjával érkező fiatalasszony díszdobozba öltöztetett bort ad át a meglepődött művésznek, aki illedelmesen megköszöni az ajándékot. – De ez mégis miért? – fordul ajándékozója felé. A hölgy azt feleli, azért, mert ez a legkevesebb, amit Sándor bácsi megérdemel. A hamarosan kezdődő ünnepi műsor során számtalan barát és pályatárs köszönti Kányádi Sándort.

Belépve a díszterembe, ha minden szem nem is, de az ajtó közelében ülő vendégek tekintete rászegeződik. Az első két sorban lévő székek névvel vannak ellátva, itt foglal helyet az ünnepelt Kányádi Sándor is. Felesége és immáron 56. éve hűséges társa, Magdi néni a széksor másik oldalán telepszik le. Mire az összes fellépő és köszöntő megérkezik, addigra nem csak ez a terem telik meg, hanem az egybenyitott másik terem is, ahol kivetítőn is nézhető az esemény, illetve a folyosóról is figyelik az ünnepséget néhányan.

Hat óra után néhány perccel a Kaláka együttes lép színpadra, akik a Valaki jár a fák hegyén című vers megzenésített változatát adják elő. A Kányádi mellett helyet foglaló Pécsi Györgyi József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus ezt követően laudációjában méltatja Kányádi Sándor páratlan életművét. Beszédében a Nemzet költőjének nevezi a poétát, aki meghatottan hallgatja a köszöntést. Pécsi elmondja, hogy a 85. születésnapi köszöntés, amelynek a Petőfi Irodalmi Múzeum örömmel adott otthont, szívből jövő ünnepnek számít, de ezúttal annak fontosabb, aki köszönthet. „Sándor bácsi szívesen elmegy még az Isten háta mögötti helyekre is, különösen akkor, ha a karon ülőtől a botra támaszkodóig minden korosztály képviselteti magát, de az ünnepléseket nem igazán szereti” – fogalmaz.

Tisztelője dedikáltat Kányádi Sándor Kossuth-díjas költővel a művész 85. születésnapi köszöntőjén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. május 13-án (Fotó: Mészáros Márton)

Az irodalomkritikus felidézi Kányádi Sándor életének fontosabb állomásait. Kitér arra, hogy a művész 1929. május 10-én a székelyföldi Nagygalambfalván született, de mivel május tizedike Románia nemzeti ünnepe, a jegyző csak rákövetkező napra anyakönyvezte. Első verse 1950-ben jelent meg az Ifjúmunkás című lapban, öt évvel később pedig már első verseskötetét, a Virágzik a cseresznyefa című debütáló kötetet is a kezében tarthatta az olvasóréteg. Azóta tucatnyi verseskötete és mesekötete jelent meg, válogatott verseinek fordítása angol és orosz nyelvterületen is népszerűnek bizonyult. A Kossuth-díjas költő művei közül számtalan feldolgozás vált ismertté. Pécsi Györgyi kijelenti, hogy nem volt könnyű kisebbségi magyarnak maradni a kommunizmus évtizedei alatt Romániában, azonban a magyar közösség csodaszámba menő módon mégis úrrá lett a helyzeten. Beszédében Pécsi utal rá, hogy több tanulmánykötet értelmezi Kányádi Sándor életét és munkásságát, köztük az a monográfia, amelyet ő maga írt.

Az est során Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke, valamint E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője köszöntötte Kányádi Sándort. A hivatalos látogatáson Katarban tartózkodó Áder János köztársasági elnök gratuláló levelét Dr. Gróh Gáspár, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója olvasta fel, majd nyújtotta át a költőnek. Kányádi a méltatások után szót kapva elmeséli, hogy azokban az években, amikor Áder János az Országgyűlés elnöke volt, gyermekeit hozta el egy Kányádi-felolvasásra, ahol a legkisebbek is találkozhattak a költővel. Kányádi Sándor mindig is nagyra becsülte a fiatalságot, a gyermekek rendkívül közel állnak szívéhez. Számtalan meséje révén népszerűsége már Weöres Sándorral vetekszik a kisgyermekek körében.

Kányádi Sándor nagy öreg mesélőként közel egy órán keresztül mesélt régi történeteket a hallgatóságnak. Szóba került az 1956-os expedíció is, amelynek tagjaként Petőfi Sándor lehetséges sírhelyét kutatták, valamint szerényen kijelentette, soha nem nevezte magát költőnek, mivel véleménye szerint igazi költő csak az, akinek halála után is mondják a verseit. „Mondani és énekelni kell a verseket, mert csak így helyezhetjük vissza őket eredeti jogukba” – mondta. Egyúttal azt is elárulta, éppen ezért különös érzéseket vált ki belőle, ha valaki első verses kötete után költőnek hívja magát, és elmondta azt is, hogy a mai költészettel szemben vannak fenntartásai. Szintén kifejtette azon elképzelését is, miszerint „minden kincsünket” fel kellene töltenünk a világhálóra a fejlődés érdekében, illetve elmesélte a Ferenc pápával történt találkozását is. A költő idén tavasszal a vatikánvárosi Szent Péter téren tartott audiencián személyesen nyújtotta át a Dél keresztje alatt című versének spanyol fordítását az egyházfőnek, akit már évtizedekkel ezelőtt egy Buenos Aires-i szentmisén is hallott prédikálni.

A Kányádi Sándor 85. születésnapja alkalmából rendezett nívós ünnepségen Havas Judit előadóművész a Vae victis és a Halottak napja Bécsben című műveket adta elő, Őze Áron színművész, a Magyar Színház igazgatója szintén Kányádi-verseket szavalt. A gálát követően meleg étellel és különböző borokkal fogadták a költő ünneplőit.

Mészáros Márton

Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő és Pécsi Györgyi kritikus a költő 85. születésnapi köszöntőjén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. május 13-án (Fotó: Mészáros Márton)

Kolumbusz Kristóf zászlóshajója, a Santa Maria Haiti partjainál fekszik a tenger mélyén – jelentették be a szakemberek 2014. május 13-án. A karakk egyike volt annak a három hajónak, amivel Kolumbusz 1492-ben felfedezte Amerikát.

Barry Clifford, egy tenger alatti régészcsoport vezetője közölte a szenzációs hírt, miszerint a Karib-tenger fenekén, Haititól északra talált roncs az Újvilágot felfedező Kolumbusz Kristóf vezérhajójának, az 1492. december 25-én elsüllyedt Santa Mariának a maradványa. Clifford – aki a haiti kormányzat segítségét kéri a feltáráshoz -régészeti, történelmi és föld-, valamint vízrajzi adatokra hivatkozva jelentette ki, hogy a Santa Maria roncsait rejtheti a víz.

A Santa Maria roncsaiból nem sok maradt meg, elsősorban az idő múlásának következményeként. Azonban a a közel 18 méter hosszú, körülbelül 100 tonnás hajó maradványai közül a legnagyobb, épségben maradt alkatrész az eredeti vasmacska, amely a Haiti Nemzeti Múzeumban van kiállítva. A mostani eredményekre úgy jutottak a kutatók, hogy tanulmányozták a hajónaplót, illetve Kolumbusz közeli erődjének maradványai is nagy szerepet játszottak a kutatásban, amelyekre 2003-ban bukkantak. A Santa Maria 1492. december 24-én a ment tönkre, miután zátonyra futott, ezt követően kezdte el építtetni erődjét Kolumbusz, amelyhez a hajó fagerendái közül többet is felhasználtak.

A genovai származású Kolumbusz a portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló utazó volt, aki 1492-ben felfedezte az amerikai kontinenst, amelyről úgy vélte, hogy Ázsiába vezető új nyugati útvonal. Kolumbusz másik két hajója, a Niña és a Pinta volt.

Mészáros Márton

Kolumbusz Kristóf az amerikai kontinensre lép (Rézkarcolat)

Bűnösnek nyilvánította és első fokon 5 év és 6 hónap börtönre ítélte bíróság az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt kommunista belügyminisztert. A 93 éves politikus személyesen jelent meg a tárgyaláson a Fővárosi Törvényszéken 2014. május 13-án.

A volt belügyminiszterre a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérték. Első fokon öt év hat hónapra ítélte a bíróság, valamint tíz évre eltiltották a közügyek intézésétől. A büntetésbe beleszámítják a házi őrizetben töltött időt is. Biszku az ítélethirdetés után továbbra is a megromlott hallása miatt indokolt fülhallgatóval a fején, rezzenéstelenül hallgatta a bíróság indoklását.

Az ügyészség Biszkut felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolta. A rendszerváltás utáni visszavonulását követően Biszku akkor került a figyelem középpontjába újra, amikor 2010-ben a Mandiner.hu két munkatársa, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás újságírók Bűn és büntetlenség címmel dokumentumfilmet forgattak róla.

Mészáros Márton

Biszku Béla volt belügyminiszter tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2014. május 13-án

Hamarosan Magyarországon is megkezdődik Gárdos Péter rendező legújabb filmjének, a Hajnali láz című alkotásnak a forgatása – közölték az alkotók a film sajtótájékoztatóján Budapesten 2014. május 9-én. A produkció két holokauszt áldozat egymásra találásáról szól.

A számos népszerű filmet (Szamárköhögés, A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire, Porcelánbaba, Tréfa) jegyző Gárdos Péter szülei nem szokványos találkozásának és szerelmének megindító történetét meséli el. A 65 éves Gárdos szülei csodával határos módon túlélték a németországi haláltábort, majd 1945 nyarán svédországi rehabilitációs kórháztáborokba kerültek. A rendező apja, Gárdos Miklós körülbelül 26 kilót nyomott, amikor felszabadították a Bergen-belseni haláltáborból, innen került súlyos tüdőbetegséggel Svédországba. A férfiban olyan erős volt az élni akarás vágya, hogy a svéd hatóságoktól elkérte azon hölgyeknek a tartózkodási címét, akik hazájából, Hajdú-Bihar megyéből kerültek koncentrációs táborba a világháború során. 117 levelet írt meg és küldött szét azonos szöveggel, és több hölggyel is elkezdett beszélni. Lili, későbbi felesége csak egy volt a hölgyek közül, akikkel levelezni kezdett. Történetüket apja halála után fia regény formában írta meg, ebből írt forgatókönyvéből forog a Hajnali láz.

A készülő film forgatása 2014 februárjában kezdődött négy magyarországi téli felvételi nappal, melyet három jeruzsálemi és négy svédországi nap követett. A magyarországi jeleneteket május 27-től július végéig veszik fel, ismét hazánkban. A Hajnali láz című filmben Miklóst Schruff Milán, a nemrég alakult tatabányai Jászai Mari Színház művésze, Lilit pedig a Piti Emőke, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja alakítja, miután százhetven jelentkező közül őket találták a legmegfelelőbbnek. Pitti Emőke karakterének idős énjét az idén 75. születésnapját ünneplő Gila Almagor, Izrael egyik vezető színésze kelti életre, aki Steven Spielberg München című Oscar-jelölt filmjében is játszott. A produkcióban túlnyomó részt magyar színészek játszanak, Petrik Andrea, Máté Gábor, Gyabronka József, Scherer Péter, Földes Eszter, Kovács Lehel, Seres Zoltán szerepel benne.

Mészáros Márton

Forgatási fotó Gárdos Péter Hajnali láz című filmjéből