Ötezren voltak kíváncsiak a Fehér Istenre

2014. június 19.

A legújabb magyar film Mundruczó Kornél cannes-i filmfesztiválon díjazott Fehér Isten című filmje alig öt és félezer embert érdekelt – derül ki a hazai box-office listáról, amelyet 2014. június 16-án tettek közzé. A magyarok kedvence továbbra is Tom Cruise új filmje, A holnap határa (Edge of Tomorrow) és az Angelina Jolie főszereplésével készült Demóna (Maleficent) című Disney-produkció.

A meleg nyári időjárás megjelenése miatt a június 9-15. közötti héten közel húsz százalékkal kevesebb ember látogatott moziba Magyarországon, mint egy héttel korábban. A hazai nézettségi toplista első helyéről A holnap határa című Tom Cruise és Emily Blunt főszereplésével készült sci-fi taszította le az előző heti listavezetőt, a Demóna című Angelina Jolie címszereplésével készült Disney-felnőttmesét. Az előbbi produkcióre ezúttal 21 321 ember volt kíváncsi, míg a Demónára 20 635 néző ült be. Valamivel több, mint 13 ezer ember vonzott a Hogyan rohanj a veszTEDbe (A Million Ways to Die in the West) című Seth MacFarlaine vígjáték.

Mundruczó Kornél most bemutatott Fehér Isten című filmjére 5584 néző volt kíváncsi, ami nem kifejezetten rossz eredmény abból kiindulva, hogy magyar filmről van szó. Leszámítva a Coming out és a Megdönteni Hajnal Tímeát című popcorn-filmek sikerét, a 2013 októberében bemutatott Isteni műszak című filmre 4995 ember váltott jegyet a premierhétvégén, Szász János A nagy füzet című külföldön is díjazott alkotását pedig 2397-an nézték meg a mozikban a bemutatót követően.

A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című filmre háromezren váltottak jegyet, így a skandináv vígjáték filmadaptációját már 12 308 magyar néző tekintette meg moziban.

Egyesült Államok

Az amerikai mozikban a 22 Jump Street – A túlkoros osztag (22 Jump Street) című komédia tarolt a múlt héten: a Jonah Hill és Channing Tatum főszereplésével forgatott akció-vígjáték második része 60 millió dolláros bevétellel nyitott. Az Így neveld a sárkányodat 2 (How to Train Your Dragon 2) című szintén most bemutatott film a lista második helyén nyitott 50 millió dolláros bevétellel.

A Demóna a nézettségi lista harmadik helyére csúszott le, ugyanis ezúttal csak 19 millió dollárt keresett. Az Angelina Jolie főszereplésével készült látványos Disney-film viszont már 163,5 millió dolláros amerikai jegybevétellel büszkélkedhet, a jegyeladás világszerte pedig már meghaladta a 400 millió dollárt.

Mészáros Márton

Jelenet a Fehér Isten című filmből

Jelenet a Fehér Isten című filmből

Elhunyt Daniel Keyes amerikai író

2014. június 18.

Életének 86. évében, tüdőgyulladás következtében elhunyt Daniel Keyes amerikai író, a Virágot Algernonnak  és az Ötödik Sally című regények nagysikerű szerzője. Az író 86 éves volt.

Daniel Keyes halálhírét a  BBC News közölte az író lányának bejelentésére hivatkozva 2014. június 18-án délután. A szerző június 15-én, vasárnap halt meg dél-floridai otthonában tüdőgyulladás szövődményei miatt.

A népszerű szerző 1927. augusztus 9-én született New York állam Brooklyn városában, és 17 évesen csatlakozott az amerikai haditengerészethez, éppen azután, hogy felvették egyetemre. A második világháború miatt csak 1950-ben folytathatta tanulmányait pszichológia szakon. Fiatalkorában számtalan állami iskolában tanított, többek között kisegítő osztályokban is. Az 1960-as években az Ohiói Egyetemen angolt és kreatív írást tanított. Visszahúzódó, nagy nyilvánosságot kerülő irodalmár volt.

Daniel Keyes 1952 óta publikált, leghíresebb regénye a Virágot Algernonnak (Flowers for Algernon) először 1959-ben jelent meg novella formájában. A rákövetkező évben elnyerte a Hugo-díjat, 1966-ban pedig könyvként is megjelent. A történet főhőse egy szellemi fogyatékos férfi, akinek képességei váratlanul megnövekednek egy orvosi beavatkozás hatására. A könyvet huszonhét nyelvre fordították le, és és több mint ötmillió példányban kelt el. A tananyagként is használt Virágot Algeronnak című regényéből film készült, amiért Cliff Richardson alakítását 1969-ben Oscar-díjjal ismerték el. A regény sikerét tükrözi, hogy filmes és színpadi feldolgozások mellett musical is készült belőle.

Keyes négy további regényt írt és számos nem fikciós könyve jelent meg, köztük Az ötödik Sally (The Fifth Sally) érte el a legnagyobb sikereket. A többszörösen hasadt személyiség esetét feldolgozó regény Magyarországon négy kiadást ért meg. Az 1980-as években jelent meg a The Minds of Billy Milligan című regénye, amely huszonnégy különböző személyiséggel rendelkező bűnözőről szól. Utolsó regénye, az angolul 2009-ben kiadott Jóslatok az őrültek házából (The Asylum Prophecies) a 85. Ünnepi Könyvhétre jelent meg idén júniusban.

A szerző felesége, Aurea Georgina Vazquez, akivel hatvanegy évig voltak házasok, 2013-ban hunyt el. Daniel Keyes temetéséről később gondoskodnak.

Mészáros Márton

Daniel Keyes amerikai író (1927-2014)

Daniel Keyes amerikai író (1927-2014)

Magához tért Schumacher, de nincs sok esélye

2014. június 18.

Váratlan bejelentést tettek Michael Schumacher hétszeres német világbajnok Forma-1-es autóversenyző állapotáról orvosai 2014. június 17-én, ugyanis azt közölték a kómában lévő sztárversenyzőért aggódok nagy örömére, hogy Schumacher állapota stabilizálódni látszódik, méghozzá annyira, hogy felébredt a kómából. A decemberben súlyos síbalesetet szenvedett Schumit már át is szállították egy másik kórházba.

Michael Schumachert a közlemény szerint már a hétvégén átszállították a Svájcban lévő lausanne-i egyetemi klinikára, ahol tovább folytatódik rehabilitációja. A kiadott közlemény tanúsága szerint a baleset következtében eszméletét vesztő, s ezután mesterséges kómában tartott német sportcsillag már magától felébred rövidebb időre, és képes a kommunikációra is. Azonban ez a szűkszavú közlemény megosztja a világot, ugyanis számtalan nemzetközi hírnevű orvos véli úgy, nincs értelme optimistának lenni egy ilyen homályos kijelentés miatt, mivel ez csupán annyit jelent, hogy némi csekély fejlődés állt be Schumacher állapotában.

A 45 esztendős versenyző új kórházának, a lausanne-i klinikának sajtófőnöke, Darcy Christen hangsúlyozta, hogy nem javult drámaian a beteg állapota. Tájékoztatása szerint Schumacher állapota alig érzékelhetően jobb, mint amilyen hetekkel korábban volt: hol elveszti eszméletét, hol magához tér, de az tény, hogy többet van magánál, mint tavasszal. „Bizonyos fokig képes a kommunikációra, de beszélni nem képes” – zárta bejelentését a férfi. Schumacher állítólag szemmozgással reagál az őt körülvevő külvilág jeleire.

Schumacher franciaországi Méribelben síelés közben szenvedett súlyos balesetet 2013. december 29-én. A feltételezések szerint két sípályát összekötő részen ütközött egy kőnek, amely felrepítette a levegőbe, eztán pedig egy sziklára esett többek között komoly fejsérüléseket szenvedve.

Mészáros Márton

Michael Schumacher német Forma-1-es pilóta

Michael Schumacher német Forma-1-es pilóta

Szülővárosa díszpolgára lett Juhász Ferenc

2014. június 18.

Szülővárosa, Biatorbágy díszpolgárává avatták Juhász Ferenc Kossuth-díjas költőt 2014. június 17-én. Az ünnepségen személyesen jelent meg a 86 éves költő, akit felesége, Kilián Katalin és két gyermeke, Anna és Eszter kísért a ceremóniára, ahol Tarjáni István polgármester adta át az elismerést.

A díszpolgári cím átadásával egybekötve Biatorbágy önkormányzata szobrot avatott a szintén biai születésű Hantai Simon festőművész emlékére a néhai festő házának közelében. A szoborcsoport egyik oszlopán a világhírű festő atyai jóbarátja, Juhász Ferenc Hantai Simonnak címzett verse olvasható.

Mészáros Márton

Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő beszédet mond, miután szülővárosa, Biatorbágy díszpolgárává avatták 2014. június 17-én

Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő beszédet mond, miután szülővárosa, Biatorbágy díszpolgárává avatták 2014. június 17-én (Fotó: Szöllősi Mátyás)

Mozi ajánló – Fehér Isten

2014. június 16.

Mundruczó Kornél filmjei új fejezetet nyitottak a magyar film életében. Legújabb, a cannes-i filmfesztivál Egy bizonyos nézőpont (Un certain regard) elnevezésű program fődíjával kitüntetett Fehér Isten címet viselő filmje sokkal közelebb áll a közönségfilmekhez, mint a rendező korábbi, inkább művészfilmként aposztrofálható alkotásai. Kritika.

Az Európa szerte nagy népszerűségnek örvendő alkotó a Fehér Isten megalkotásával korszakot zárt és nyitott, még akkor is, ha szerencsére a film magán viseli a rendező sajátos kézjegyének nyomait. A történet a tizenkét év körüli Liliről szól, aki édesapjához kerül, miután édesanyja három hónapra Ausztráliába utazik új párjával, azonban a lány apja nem képes befogadni Lili kutyáját, Hagent. Amikor kiderül, hogy az állam különadót vetett ki a korcsokra, az apa rögvest utcára teszi a négylábút. Innentől indul a dráma: nyomon követhetjük Hagen odüsszeiáját, és Lili elkeseredett, kitartó harcát, hogy meglelje kutyáját. Már maga az alapötlet, hogy több száz kutyával és egy kamasz lányszereplővel készítsen filmet, meglepő ötletnek hangzott Mundruczó Kornéltól, de a kész eredmény teljes mértékig vállalható és élvezetes. A film azonban nem csap át a Majmok bolygója-féle látványos kalandfilmbe, hanem – ha nem is szájbarágósan – éles kritikát fogalmaz meg a XXI. század magyar társadalmáról: adók, elvált házaspárok, egymást feljelentő szomszédok, hajléktalanok, és természetesen az utcára rakott kutyák. Mert a téma önmagában is érdekes, de a korcsok metaforikus, átvitt értelemben vett üzenetet közvetítenek, hiszen rajtuk keresztül látjuk, milyen megalázó és kiszolgáltatott helyzetben vannak az utcán élők, a nélkülözők, a kisebbségben lévők. Mint a megélhetési bűnözők esetében, Hagen is „elkorcsosul”, képtelen megőrizni lelki tisztaságát, és romlottá válik a körülmények hatására. De ezen semmi csodálkozni való nincs, hiszen sintérek tucatjai üldözik, egy hentes bárddal szalad utána, mások belerúgnak, egy hajléktalan pórázzal szorítja a nyakát, egy mániákus férfi pedig embertelen módon trenírozza, hogy megfelelően agresszív legyen egy kutyaviadalon. A véres összecsapás után a véres fejű Hagenben még az „emberség” szikráját véljük látni, de végül nem megy a legyőzött kutyához közelebb, ami szerintem tökéletesen szimbolizálja belső változását.

A Fehér Isten kellően sötét film ahhoz, hogy a néző ne érezzen rokonszenvet iránta. Nem csak a képek, a hangulat borús, az események is azzá teszik ezt a két órát. Pedig a filmnek ez a feladata, különben nem tudná megteremteni azt a hangulatot, amely segít az allegorikus üzenet közvetítésére. Mundruczó a szerepeket régi színészeire osztotta: az apa szerepében régi alkotótársa, a Kossuth-díjas Zsótér Sándor látható, aki szokásos profizmussal kelti életre a sivár, helyzetnek kiszolgáltatott férfit, akiről azonban tudvalevő, hogy nem rossz ember a lelke mélyén. Számomra az egyik legpozitívabb jelenséget Gálffi László, a szintén Kossuth-díjas színművész nyújtotta, aki olyan jól kelti életre az elkötelezett, méltóságból és vasfegyelemből felépülő zenetanárt, hogy az embernek a hideg futkos a hátán – de Thuróczy Szabolcsról sem szabad megfeledkezni, aki nagyon jó és sokoldalú színész. Feltűnnek a filmben Mundruczó korábbi filmjeinek szereplői is: Monori Lili, Tóth Orsi és Stork Natasa is, de maga a rendező is szerepel a filmben. Mindig pozitív dolognak könyveltem el a cameoszerepeket, vagyis azt, ha egy apró karakterszerepet erejéig egy ismert színész vagy más ismert személyiség tűnik fel, azonban, ha történetesen a rendezőről van szó, aki a saját filmjében játszik egy török éttermest, aki főállásban kutyákkal kereskedik, még jobban tetszik.

Magyar film lévén különösen látványosak az utolsó jelenetek a kutyák elszabadulásáról, azonban az emberek menekülésében és a zűrzavarban, a rendőri ügyetlenségben is van valami karikaturisztikus számomra. Kalandfilmnek rémesen unalmas lenne a Fehér Isten, de társadalomkritikával sűrített drámaként a nagyszerűen megkomponált jeleneteivel remekül megállja a helyét, még akkor is, ha úgy érzem, egy cseppet többet is elmesélhetne a valódi történet.

Mészáros Márton

A Fehér Isten című film plakátja

A Fehér Isten című film plakátja

85 évesen megjelent Mészáros Sámuel első kötete

2014. június 15.

2014. június 12-én, a 85. Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg nagyapám, Mészáros Sámuel első kötete, az Elfojtott szó. A szerző tudta nélkül, meglepetéskötetként piacra dobott könyv sikeresek bizonyult a könyves mustrán.

1929-ben Diósgyőrben született nagyapám, Mészáros Sámuel akkor kezdett el verseket írni, amikor elvesztette feleségét, szeretett nagymamámat, Nagy Klárát. A szerző első művei 2012-ben láttak napvilágot, ezt további versek tucatjai követték, amelyekből most egy hetvennyolc művet magába foglaló kötet született, amelyet közelgő 85. születésnapja alkalmából rendeztem sajtó alá, és jelentettem meg. Meglepetés gyanánt nem kérdezhettem meg az érintettet, hogy milyen címe legyen a kötetnek, ezért fantáziámra hagyatkozva az Elfojtott szó című verse után döntöttem az Elfojtott szó cím mellett. A cím metaforikus üzenettel is bír, ugyanis Mészáros Sámuel egészen nyolcvankét éves koráig hallgatásra kényszerítette magát. Azóta viszont versei révén bekerült a sajtóba, megkapta a Magyar Rekordoktól a legidősebb pályakezdő költő címet, és egy irodalmi társaság is elismerte más szerzőkkel közösen két antológiában is megjelent verseit.

Mészáros Sámuel: Elfojtott szó című kötete

Mészáros Sámuel: Elfojtott szó című kötete a Líra Kiadó standján a 85. Ünnepi Könyvhéten

A szerző, aki könnyekig meghatódva fogadta a meglepetéskötetet, örömmel jött volna dedikálni a Könyvhét szombat délutánra meghirdetett dedikálására, azonban egészségügyi okokra hivatkozva, biztosabbnak látta, ha otthon marad. Azonban az előre beharangozott dedikálás több érdeklődőt is vonzott, és két sajtófelület már garantálta is, hogy beszámolnak a férfiról, aki nyolcvanöt évesen debütált, sőt még egy rádióadásba is kapott meghívást.

Garbo Kiadó által megjelentetett Elfojtott szó borítóján a szerző ráncos, öreg kezei láthatóak, amint papírra veti egy versét. Az előszót Pomogáts Béla Széchényi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség volt elnöke jegyzi, a kötet hátoldalán lévő ajánlót pedig magam írtam. A versek mellett a szerző életrajza és verseinek listája is megtalálható a műben. A kötet az Ünnepi Könyvhét mellett a Garbo Kiadó boltjában, a Lila ködben, illetve Alexandra, Líra és Ulpius könyvesboltokban is kapható.

Mészáros Márton

Mészáros Sámuel: Elfojtott szó című kötete

Mészáros Sámuel: Elfojtott szó című kötete

Kiosztották a POSZT elismeréseit

2014. június 15.

Kiosztották a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjának elismeréseit 2014. június 14-én este. A legjobb előadás díjával egy határontúli társulat térhetett haza.

Az Újvidéki Színház Opera ultima című előadás kapta a legjobb előadás elismerését, Ascher Tamást tüntették ki a Katona József Színházban játszott Fényevők című előadásért a legjobb rendezőnek. Az Újvidéki Színház tagja, Elor Emina kapta a legjobb női főszereplő díját az Opera ultima című darabban nyújtott alakításáért, a legjobb női főszereplő pedig Fodor Tamás lett Paul Foster: I. Erzsébet című formabontó feldolgozásáért.

XIV. Pécsi Országos Színházi Találkozó legjobb női mellékszereplő díját Jordán Adél vehette át a Fényevők című előadásban nyújtott alakításáért, a legjobb férfi mellékszereplő pedig az I. Erzsébet-ben játszó Kaszás Gergő lett. A legjobb díszlet és dramaturgia díjával a Mohácsi-testvérek térhettek haza A képzelt beteg című Örkény Színházban bemutatott előadásukért, a produkció továbbá megkapta a legjobb színházi zene elismerését is, amelyet Mohácsi János és Mohácsi István állandó alkotótársa, Kovács Márton vehetett át.

Mészáros Márton

Jelenet az I. Erzsébet című előadásból

Jelenet az I. Erzsébet című előadásból

Meghalt Ruby Dee színésznő

2014. június 15.

91 éves korában elhunyt Ruby Dee Oscar-jelölt amerikai színésznő a New York állambeli New Rochelle-ben 2014. június 11-én. A fekete filmsztár az 1960-as években a polgárjogi mozgalom egyik támogatója volt.

Ruby Ann Wallace néven látta meg a napvilágot 1922. október 27-én Clevelandben, és Harlemben nőtt fel. Fiatalon csatlakozott az Amerikai Feketék Színházához (American Negro Theater), ahol Harry Belafonte-val és Sidney Poitierrel is dolgozott, számos alkalommal lépett fel a Broadwayon. Az 1940-es évektől filmek tucatjaiban játszott: híresebb filmjei között említik A napfény nem eladó (A Raisin in the Sun) című 1961-es alkotást, amelyben Sidney Poitier volt a partnere. Pályafutása során száznál is több filmben játszott, és 1991-ben színészi teljesítményéért A kitüntetés napja (Decoration Day) című tévéfilmért Emmy-díjjal ismerték el. 2008-ba az Amerikai gengszter (American Gangster) című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték a legjobb női mellékszereplő kategóriájában. Ruby Dee 85 éves volt a jelöléskor, és azzal is történelmet írt, hogy a legrövidebb ideig vásznon lévő Oscar-jelölt a mellékszereplők közül, ugyanis hozzávetőleg öt percet szerepel a filmben.

A színésznő 1941-ben ment feleségül Frankie Dee Brown blues énekeshez, akinek felvette a vezetéknevét. Három évvel később Ossie Davis színésszel kötött házasságot, akivel egy Broadway-darabban ismerkedtek össze. A házaspár nyitott házasságban élt, és elkötelezett élharcosai voltak a feketék polgárjogi mozgalmainak. Három gyermekük született, és Davis 2005-ben bekövetkezett haláláig együtt voltak. Tizenegy különböző színdarabban és öt filmben játszottak együtt, köztük Spike Lee Szemet szemért (Do the Right Thing) és Dzsungelláz (Jungle Fever) című alkotásaiban.

Ruby Dee New York állambeli otthonában, családja körében hunyt el szerdán. Halálához természetes okok vezettek. Végakaratához híven testét elhamvasztották, és férjével közös urnába helyezik el.

Mészáros Márton

Ruby Dee amerikai színésznő (1922-2014)

Ruby Dee amerikai színésznő (1922-2014)

Külföldön dicsérik Magyarországot

2014. június 15.

A The Wall Street Journal című amerikai gazdasági-üzleti nemzetközi napilap szerint Nagy-Britannia és Magyarország teljesít legjobban az európai országok közül, írja az újság 2014. június 12-én. Számos külföldi bírálat után most végre pozitív hangnemben írnak rólunk.

„Az Európai Unió olyan gazdasági ortodoxiát tett magáévá, amit a költségvetési fegyelem, az inflációellenes monetáris politika és a gazdasági ügyekbe való korlátozott kormányzati beavatkozás jellemez. Ez ellen a legutóbbi években két ország intézett kihívást: Nagy-Britannia és Magyarország, melyek jelenleg az Európai Unió legjobban teljesítő tagállamai közé tartoznak” – áll a népszerű gazdasági lap cikkében, amelyben azt is kiemelik, hogy egyik ország sem vezette be még az eurót, és pozitívumként említik, hogy sem a magyar, sem a brit kormány nem kíván behódolni az Unió döntéshozóinak véleménye előtt belpolitikai ügyekben. A The Wall Street Journal írása  arról is említést tesz, hogy az Orbán Viktor vezette kormány több mint 230 ezer embernek kínált munkát a közmunkaprogram keretében, aminek következtében a hivatalos adatok tanúsága szerint három százalékkal csökkent a munkanélküliség.

Mészáros Márton

A felújított Budapest látványképe

A felújított Budapest látványképe

Mozi ajánló – A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt

2014. június 15.

Jonas Jonasson A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című könyvével véletlenül találkoztam egy könyvesboltban két évvel ezelőtt, alig néhány héttel a magyar kiadás megjelenése előtt. Másnap már végigolvastam az öregember kalandos életének egész történetét. Akkor még nem sejtettem, hogy a könyv nem csak számomra, hanem szinte a fél világ számára hatalmas élmény lesz, ugyanis csak Magyarországon már a kilencedik, változatlan utánnyomás kapható, világszerte pedig 6 millió olvasó vette kezébe. Most végre megtekintetjük az ebből készült filmet is. Kritika.

Jelenet A százéves ember aki kimászott az ablakon és eltűnt filmből

Jelenet A százéves ember aki kimászott az ablakon és eltűnt filmből

Allan Karlsson századik születésnapját készülnek ünnepelni egy békés svédországi idősek otthonában, amikor a (mint később kiderül) minduntalan mozgásban lévő öregúr elhatározza, hogy megszökik: kilép szobája ablakán és eltűnik. A jelennel párhuzamosan megismerhetjük a szökés előzményeit és Allan múltját is: azt, hogy ki is volt ez a nyughatatlan fickó, aki az elmúlt száz évben többnél több kalamajkát okozott. Világszerte! Mert ugyebár ő volt az, aki harcolt a spanyol polgárháborúban, és abszurd módon megmentette Franco tábornokot, de szintén ő volt az, aki a jó öreg Sztálin elvtárssal táncolt, és aki segített a Manhattan-terv megvalósulásában is. Lehet dobálózni a filmcímekkel, amelyek eszébe jutnak a nézőnek a film megtekintése során: Forest Gump, Picasso kalandjai, de akár Guy Richie nevét is előkaphatjuk, a szerzői vonalból pedig Rejtő Jenő és Kurt Vonnegut is eszembe jut. Kétségkívül érződik a filmen az említett filmek és alkotók tudatos, vagy kevésbé tudvalevő hatása. A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című film legnagyobb előnye, hogy svéd, pontosabban skandináv, aminek és természetesen a szerzőnek köszönhetően abszurditás terén nem hagy kivetnivalót maga után. Ennek ellenére a páratlan könyvet meggyalázták, és egy teljesen rossz adaptációt tettek elénk, amelyből számtalan történelmi szálat egyszerűen kidobtak a szemétbe, és egy összevágott, Allan nevét kiáltó üvöltésbe vegyítették, éppúgy, mint a főhős kései szerelmének történetét is. Ezzel párhuzamosan a jelenkori bűnügyi szál hangsúlyos lett, de ez sem annyira vicces, mint könyvben olvasva, Robert Gustafsson, a svédek legnagyobb humoristája százévesre maszkírozva pedig képtelen elhitetni velünk, hogy aggastyán, azt pedig csak nehezen, hogy ő Allan Karlsson, a százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt.

Kétségkívül nem a világ legszínesebb karaktere Allan, de Felix Herngren elsőfilmes rendező filmjében szinte semmit nem tudunk meg róla, az őt alakító Gustafsson pedig a maradék életet is kiszívja belőle. Nem, mintha a többi karakter megfelelően lenne ábrázolva. De, ha a néző túlteszi magát az alkotás hiányosságain, élvezhető és önmagában, a regény ismerete nélkül is finom szórakozást ígérő filmet kap az alternatív történelemről és egy robbantás iránti szenvedéllyel bíró öregről.

Mészáros Márton

A százéves ember aki kimászott az ablakon és eltűnt film magyar nyelvű plakátja

A százéves ember aki kimászott az ablakon és eltűnt film magyar nyelvű plakátja