Mészáros Márton blogja

Főként politikai okokból elhagyja hazáját Hajdu Szabolcs magyar filmrendező, tudatta a művész az ATV Start Plusz című műsorában 2014. szeptember 11-én. Hajdu néhány napja ért haza a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválról, ahol legújabb filmjét, a Délibáb című alkotást mutatták be.

Hajdu Szabolcs filmrendező az ATV televíziós csatorna Start Plusz című műsorában jelentette be szeptember 11-én, hogy nem szeretne több filmet forgatni Magyarországon, mert véleménye szerint az egész filmszakmát a politika uralja. A 42 éves filmes ezúttal is az Egyesült Államokba emigrál, ahol már korábban is próbált érvényesülni, de akkor mégis hazaköltözött. Facebook-adatlapján már megváltozott lakhelye, a Nevada állambeli Las Vegas van feltüntetve.

“Életem egyik legjobb filmpremierjét éltem át” – nyilatkozta Hajdu Szabolcs az ATV élő műsorában a Délibáb című nemzetközi koprodukcióban készült westernfilmje kapcsán, amelyet a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál egyik szekciójában, a Contemporary World Cinema válogatásban a rendező jelenlétében mutattak be szeptember 5-én. A kedvező külföldi kritikában részesült film magyar bemutatójáig azonban novemberig kell várnia a hazai mozinézőnek. Hajdu távozásának konkrét okaként a magyar filmszakma ellehetetlenítését nevezte meg, a Magyar Nemzeti Filmalapnak egyáltalán nem ért egyet a működésével. Mivel filmje 350 millió forintos támogatása körül nagy huzavona alakult ki, az alkotás a vártnál három évvel később kezdhetett el forogni, és számtalan nézeteltérésre került sor a Filmalap és az alkotók között.

Az új magyar filmes generáció egyik legsokoldalúbb képviselőjének tartott Hajdu Szabolcs első nagyjátékfilmjéért, a Macerás ügyek című alkotásért 2003-ban a legjobb első film díját nyerte el a Magyar Filmszemlén. 2006-ban a Fehér tenyér, 2010-ben pedig a Magyar Filmszemle fődíjával kitüntetett Bibliothéque Pascal című alkotása volt Magyarország Oscar-díjra nevezett alkotása a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. 2012-ben amerikai-magyar koprodukcióban készülő film forgatását kezdte meg amerikai helyszíneken, de a munkálatok során a magyar állam a normatív finanszírozás visszavonásával gátat szabott az alkotás megvalósulásának. Hajdu felesége, Török-Illyés Orsolya színésznő, aki közös gyermekeikkel követi külföldre párját.

Mészáros Márton

Hajdu Szabolcs magyar filmrendező

Margaret Atwood világhírű kanadai írónő legújabb könyve száz év múlva jelenik meg, jelentette be a Jövőkönyvtár projekt alapítója, Katie Paterson Berlinben élő skót költő 2014. szeptember 5-én.

A sokrétű művészetű Margaret Atwood kanadai író, költő lett az első szerző, aki csatlakozott a Jövőkönyvtár nevű kezdeményezéshez. A szokványosnak nem nevezhető elképzelés első lépése ezer facsemete elültetése volt az Oslóhoz közeli Nordmarkában a nyár folyamán. A Jövőkönyvtár megvalósítása még várat magára, ugyanis Margaret Atwood könyvét csak száz év múlva, 2114-ben publikálják először, de addig minden évben egy újabb könyv kerül az oslói nemzetközi könyvtár szigorúan titkos részlegébe a kanadai szerző műve mellé. A tervek szerint a könyvek őrzésére kialakított terem a most ültetett fákkal lesz burkolva. Az idén 75. születésnapját ünneplő Atwood művét egyébként speciális papírra nyomták, hogy még a lezárt doboz ellenére is elkerüljék a károsodást.

Érdekesség, hogy az írónő leghíresebb regénye, az 1985-ben megjelent A szolgálólány meséje (The Handmaid’s Tale) éppen a jövőben, 2125-ben játszódik, ahol egy nőket elnyomó társadalom alakult ki. Atwood szerződése értelmében a jövő nemzedéke számára írt regényéről semmiféle információt nem árulhat el, de a kezdeményezéshez csatlakozva biztosította maga számára az érdeklődést akkor is, amikor már rég nem lesz a földön, éppúgy, mint ahogyan jelenlegi olvasói sem. Leszámítva néhány nagyon fiatal könyvbarátot, vagy a leendő szupercentenáriusokat.

Mészáros Márton

Margaret Atwood kanadai író, költő

Az azonos neműek jelenleg tizenhat országban köthetnek házasságot, így nem számítana különösnek az, hogy egy leszbikus pár összekelt az Egyesült Államok Iowa államában, azonban a meghökkenés tárgya életkorunk: az ifjú pár közös életkora 181 év!

A 91 éves Vivian Boyack egykori tanárnő és a 90 éves Alice Dubes volt bérszámfejtő az iowai Davenport Első Keresztény Templomában kötöttek házasságot 2014. szeptember 6-án. A szertartás egy női lelkész vezette, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta, ennek az új fejezetnek, amely az ifjúnak még jóindulattal sem mondható házaspár életébe bekövetkezett, már jóval korábban meg kellett volna történnie. A két idős asszony 1947-ben ismerkedett meg, kapcsolatuk 72 éve tart, tehát tizennyolc-tizenkilenc éves koruk óta alkotnak párt.

Az esküvői szertartáson a két idős asszony kerekesszékben ülve, egymás kezét fogva vett részt. A ceremónián csupán tucatnyi vendég jelent meg. Az idős asszonyok kapcsolata kiegyensúlyozott volt, évtizedeken át éltek boldogan barátaik támogatásával. Természetesen románcuk első évtizedeiben nem büszkélkedhettek kapcsolatukkal, néhányszor kisebb-nagyobb támadások érték őket másságuk felvállalása miatt, de összességben konfliktusmentes életet tudhatnak magukénak. Az Egyesült Államok ötven különböző szövetségi államában jártak, de Kanada összes megyéjében, és az Egyesült Királyságban is jártak.

Mészáros Márton

Vivian Boyack és Alice Dubes esküvőjükön az iwoai Davenportban 2014. szeptember 6-án

Valerie Trierweiler, Franois Hollande francia elnök volt élettársának a Merci pour ce Moment (Köszönet ezért a pillanatért) című könyve 2014. szeptember 4-én jelent meg Párizsban. Az asszony könyve rögvest a megjelenés után botrányt kavart, mostanra pedig már számtalan francia könyvesbolt hirdetett bojkottot ellene.

A háromgyermekes, 49 éves Valerie Trierweiler elsősorban az államfővel töltött 2007 és 2014 közötti időszakról számol be a könyvben, de részletesen elemzi januári szakításukat is. Az újságírónő 320 oldalon foglalkozik azzal a magánéleti periódussal, míg 2012-től Franciaország first ladyje volt – azonban ez idő alatt nem sikerült népszerűségre tennie a franciák körében. Az eredetileg kétszázezer példányban kiadott kötet összes példánya elkelt Franciaországban a megjelenést követő három napban, így a kiadó elhatározta, hogy egy héttel az első kiadást követően újranyomja a könyvet.

A franciák Trierweilert illető megvetését mi sem mutatja jobban, hogy közel húsz francia könyvesbolt már most bojkottálja a szóban forgó művet, olyan táblákat helyeztek el kirakataikban, amelyben leírják, hogy nem forgalmazzák a könyvet. “Elnézést, de nincs Trierweiler-könyvünk, viszont Balzac, Dumas, Maupassant és más klasszikusok kaphatóak” – írta egy párizsi könyvesbolt, míg számtalan üzlet ennél sokkal sarkalatosabban fogalmazott. A Le Monde francia napilap cikkében arról számolt be, hogy futótűzként terjedt a könyvkereskedők tiltakozása az elnök ex-élettársának könyve ellen.

Mészáros Márton

Franois Hollande francia elnök és volt élettársa, Valerie Trierweiler

Közel százharminc évvel a rejtélyes gyilkosságsorozata után sikerült azonosítani a legendás Hasfelmetsző Jack személyét. A rejtélyt érdekes módon egy amatőr oldotta meg tudományos szakemberek bevonásával.

Hasfelmetsző Jack minden idők leghíresebb bűnözője, azonban életét rejtélyek fedik. 1888-ban öt nőt – négy középkorú és egy fiatal örömlányt – gyilkolt meg a londoni Whitechapel nyomornegyedben, az áldozatok veséjét és szívét pedig nagy szakértelemmel kioperálta. Az azóta eltelt időben számtalan elmélet született arról, hogy ki lehetett a gyilkos, de sem a Scotland Yard hajtóvadászata, sem a bűnügyi szakértők nem tudták megfejteni a rejtélyt, noha számtalan ember vállalkozott az ügy megoldására.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint, amelyeket a Daily Mail vezető brit újságban publikáltak 2014. szeptember 7-én, a legtitokzatosabb sorozatgyilkos nem más volt, mint Aaron Kosminski Lengyelországban született fodrász, aki Whitechapelben élt, mindössze kétszáz méterre a harmadik gyilkosság helyszínétől. A férfit mentális problémái miatt elmegyógyintézetben zárták, ott hunyt el ötvennégy évesen, 1919-ben. A most nyilvánosságra hozott, brit Russell Edwards tollából származó kötetben is megjelenő eredményre úgy jöttek rá, hogy újra megvizsgálták a Hasfelmetsző egyik áldozatának, Catherine Eddowes prostituáltnak a megcsonkított holtteste mellett talált, az évtizedek során kalandos utat bejárt, ki nem tisztított, vérrel átáztatott sálát. Ezen a személyes tárgyon nem csak az asszony vére, hanem a gyilkos DNS-maradványai is fellelhetőek voltak. A sálat egy árverésen az a bizonyos Russell Edwards üzletember vásárolta meg, aki dr. Jari Louhelainen molekuláris biológus, biokémikus segítségével jutott a szenzációs felfedezésre.

A kutatók a sálon lévő ondófoltok vizsgálatakor hámsejtekre bukkantak 2012-ben, így megnyílt a lehetőség a behatóbb vizsgálatra. Az egyik “legesélyesebb” gyanúsított Aaron Kosminski volt már a viktoriánus időkben is, így nem okozott nagy fejtörést a kutatást végző szakembereknek a gyilkos egyik leánytestvérének a DNS-mintáját begyűjteni, amely egyezést mutatott a zsidó törvények elől az Egyesült Királyságba menekült férfi mintájával.

Mészáros Márton

Hasfelmetsző Jack ábrázolása

Nem kifejezetten szokványos végakarata szerint vettek végső búcsút a szeptember 4-én elhunyt Joan Rivers amerikai televíziós személyiségtől a New York-i Emánu-Él zsinagógában 2014. szeptember 7-én. Sztárokkal teletűzdelt, látványos szertartás közepette búcsúzott a sztárvilág Riverstől.

A 81 éves korában egy toroksebészeti beavatkozás következtében légzési és keringési elégtelenségben elhunyt díva a 2012-ben megjelent, New York Times best-seller I Hate Everyone …Starting With Me című könyvében írta le, hogy milyen temetésre vágyik halála után. Így fogalmazta meg: “hatalmas showbiznisz-esemény nagy fényekkel, kamerákkal és akcióval…és Meryl Strepp sírásával, öt különböző akcentusban.” S habár a többszörös Oscar-díjas színésznő nem vett részt a gyászszertartáson, Joan Rivers pályatársai és barátai ott voltak: Diane Sawyer, Barbara Walters, Whoopi Goldberg, Howard Stern, Kathy Griffin, Kelly Osborne, Rosie O’Donnell, illetve Sarah Jessica Parker amerikai színésznő és férje, Matthew Broderick is megjelent az eseményen. A zsinagóga épületében többek között Hugh Jackman ausztrál színész is beszédet mondott Riversre emlékezve.

A szertartás pedig szinte éppúgy játszódott le, ahogyan azt a szókimondó komika eltervezte, ugyanis a hatóságok lezárták a manhattani utcákat, kordonok mögött várakozó tömeg figyelte a sztárok érkezését, és az egész környék tele volt lesifotósokkal. “Ha meghalsz, legalább érdekesen halj meg! Nincs semmi rosszabb az unalmas halálnál!” – írta az említett könyvben a komikus, aki Amerika egyik első női humoristájaként, később televíziós műsorvezetőként vált hírességé az 1960-as években. A kortalan és munkamániás Joan Rivers augusztus 28-án vonult kórházba hangszalagműtétre, azonban a rutinbeavatkozásnak számító torokműtéten során leállt a légzése, néhány napig kómában tartották, aztán szervezete feladta a harcot. Az amerikai egészségügyi hatóságok Joan Rivers halála ügyében azt is felderítik, vajon az altatásához használt propofol nevű gyógyszer túladagolása közrejátszott-e a komikus halálában, ahogyan azt a család által benyújtott bírósági beadvány írja.

A Vanity Fair magazin írta meg, hogy Joan Rivers nem csak Hollywood krémjével, hanem a legfelsőbb tízezerrel is kitűnő kapcsolatot ápolt. Károly walesi herceg hivatala, a Clarence House közleményben reagált Joan Rivers halálára, amelyben így fogalmazott a brit trónörökös publicistája: “Joan Rivers rendkívüli nő volt, eredeti és fáradhatatlan lélekkel, megállíthatatlan humorérzékkel és hatalmas életörömmel. Halálával egy teljességgel pótolhatatlan személyiség távozott.” Az újság egyúttal kitér arra, hogy Károly herceg és felesége, Camilla hercegnő az elmúlt tizenegy évben szoros baráti kapcsolatot ápolt Riversszel.

Mészáros Márton

Joan Rivers amerikai komikus (1933-2014), háttérben a New York-i Emánu-Él zsinagóga

Habár nem kifejezetten számítok az utcabálok és a hasonló rendezvények célközönségnek, a „legotthonosabb fesztivál” címre jogosan pályázó Pozsonyi Piknik rendezvényre ezúttal is ellátogattam. Ahogy arra számítani lehetett, minden éppolyan látványos és sokszínű volt, mint az elmúlt években, csupán az érdeklődők száma nő évről évre.

A XIII. kerületben, a Jászai Mari tér közelében található Pozsonyi úton és mellékutcáiban hatodik alkalommal rendezték meg a Pozsonyi Pikniket 2014. szeptember 6-án. Az összejövetel számtalan programmal várta a kilátogatókat, a kulturális rendezvényt nehéz lenne bármiféle skatulyába húzni, talán azért, mert annyi minden illene rá. Ugyanis ez egy olyan program, ahol természetesen a kulturális értékek a legfontosabbak, mégis egyben közösségi esemény, amely magába foglalja a családi kikapcsolódást, és számtalan gyermekprogrammal kedveskedik a családos látogatóknak. A civil rendezvény egyben politikai színezetet is kap, hiszen a 168 óra, a Népszava, a Klubrádió pavilonja éppúgy megtalálható, mint az Élet Menete szervezeté. Falus Ferenc, a baloldali pártok (MSZP-DK-Együtt PM) főpolgármester-jelöltje is kilátogatott a rendezvényre, de az MSZP-s politikus, Ledvai Ildikó is dedikált a Kossuth Kiadó pavilonjánál.

Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke a Pozsonyi Piknik rendezvényen a budapesti Pozsonyi úton 2014. szeptember 6-án (Fotó: Mészáros Márton)

Mégis, elsősorban a színházak kaptak igazán nagy hangsúlyt ezen a Pozsonyi Pikniken is, a Radnóti Miklós Színház, a Centrál Színház, a Karinthy Színház, a József Attila Színház, a Játékszín és még tucatnyi társulat jött ki az eseményre, magukkal hozva művészeik közül többek között Básti Julit, Kern Andrást, Németh Kristófot, Csonka Andrást, Fehér Annát, Kováts Adélt, Gálvölgyi Jánost és még sokakat. A Csáki Judit moderálásában zajló nagyszínpadi események szintúgy színesnek bizonyultak, a színházbarátok számára emlékezetes pillanat volt Eszenyi Enikő színész-rendező, a Vígszínház igazgatójának lelkes évadismertetője, valamint az utána következő produkció, a Ha majd egyszer mindenki visszajön… című katonadalokból álló, az első világháború centenáriuma alkalmából színpadra állított produkció.

A Pozsonyi Piknik, Rédei Éva nevéhez fűződik: 2008-ban a kimagaslóan népszerű Pozsonyi úti könyvesbolt, a Láng Téka tulajdonosa alapította, azóta a megnövekedett népszerűségből fakadó számtalan új program indokoltsága miatt a főszervező korábbi munkáit mások irányítják. Azonban a szombati rendezvény változatlan: ezrek látogatnak ki a Pozsonyi útra, hogy az ott főzött ételekből, süteményekből egyenek, hogy közéleti lapok alkotógárdáival, nívós magyar könyvkiadókkal és színházakkal találkozhassanak, alkalomadtán kedvezményesen előfizetésre, vagy teátrumok esetében történetesen bérletre, jegyre tegyenek szert. Szokatlan és örömteli számomra látni, ahogy Újlipótvárisban, ebben az utcában a polgárok összefognak, szeretik egymást, érdeklődnek egymás iránt, és igazi közösséget alkotnak.

Mészáros Márton

Résztvevők a Pozsonyi Piknik rendezvényen a budapesti Pozsonyi úton 2014. szeptember 6-án (Fotó: Mészáros Márton)

Roy Andersson svéd filmrendező Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről (A Pigeon Sat On A Branch Reflecting On Existence) című keserédes komédiája, vagy komikummal átszőtt drámája nyerte a legjobb filmnek járó Arany Oroszlán-díjat a 71. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. szeptember 6-án. A rangos európai filmművészeti elismerésnek magyar vonatkozásai vannak.

A 16. században élt flamand festő, Bruegel híres munkája, a Vadászok a hóban előtti tisztelgésből elnevezett filmalkotást történetesen két magyar operatőr, Borbás István és Pálos Gergely fényképezte. A 100 perces film, amelynek világpremierjét szeptember 2-án, az olaszországi filmfesztiválon tartották, filozófikus kérdést boncolgat: az emberi létezés témakörét járja körül. Andrej Koncsalovszkij orosz rendező kapta a legjobb rendezőnek járó Ezüst Oroszlán-díjat a The Postman’s White Nights című filmjéért.

Adam Driver amerikai színész nevében Saverio Costanzo olasz rendező vette át az elismerést a Hungry Hearts című filmben nyújtott alakításáért. Az alkotás női főszereplője, az olasz Alba Rohrwacher szintén színészi elismerésben részesült, ő a legjobb női főszereplőt illető Volpi Kupával térhetett haza a díjkiosztó gáláról. A zsűri különdíjával az amerikai Joshua Oppenheimer térhetett haza a The Look Of Silence című filmjéért, amely akárcsak Az ölés aktusa (The Act of Killing) című két évvel korábbi filmje az indonéziai népirtásról szól.

Mészáros Márton

Roy Andersson svéd rendező az Arany Oroszlán-díjjal a 71. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon 2014. szeptember 6-án